Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-12

981. december 18-án, pénteken 722 721 Az országgyűlés 12. ülése, 1 (Elnök: PÉTER JÁNOS — 10.01 óra.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket megnyitom. Rátérünk következő napirendünk tárgyalására. Az alkotmány 39. §-ának (2) bekez­dése kimondja, hogy a Minisztertanács tagjai kö­telesek munkájukról az Országgyűlésnek beszá­molni. E kötelezettségének eleget téve Púja Fri­gyes külügyminiszter elvtárs beszámol a kor­mány külpolitikai tevékenységéről. Púja Frigyes külügyminiszter elvtársat illeti a szó. PUJA FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, ami­kor — alkotmányos gyakorlatunkhoz híven — beszámolok a Magyar Népköztársaság kormá­nyának külpolitikai tevékenységéről, álláspont­járól a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben. Pártunk XII. kongresszusa, majd ezt követően a múlt év szeptemberében elfogadott kormány­program is megkülönböztetett figyelmet szentelt nemzetközi feladatainknak. Ez érthető, hiszen szocialista építőmunkánk előrehaladása szorosan összefügg a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet alakulásával. Itt, a Parlamentben is szá­mos esetben nagy nyomatékkal esett szó arról, hogy országunk a nemzetközi helyzet fejlemé­nyei iránt igen érzékennyé vált. Az enyhülési fo­lyamat megtorpanása, a feszültség növekedése, a világgazdasági folyamatok vártnál is kedve­zőtlenebb alakulása miatt a korábbiaknál jóval nehezebb külső feltételek közepette kell megbir­kóznunk az előttünk álló feladatokkal. A nemzetközi helyzet kiéleződése az ameri­kai vezetők 1977—78 óta tett intézkedéseinek egyenes következménye. Legfontosabb céljuk — s ebből nem is csinálnak titkot —, a katonai fö­lény megszerzése a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival szemben, hogy ennek alap­ján visszatérhessenek az erőpolitikához. A NATO-államok már 1978-ban, washingtoni csúcs­találkozójukon elhatározták a katonai költség­vetések évi 3 százalékos emelését. A NATO Mi­niszteri Tanácsa pedig két évvel ezelőtt Brüsszel­ben úgy döntött, hogy 572 új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétát telepít Nyugat-Európa öt országába. Az ez év januárjában hivatalba lépett ame­rikai köztársaságpárti adminisztráció magáévá tette ezt a politikát, sőt néhány intézkedésével tovább súlyosbította a helyzetet. Az amerikai kongresszus által jóváhagyott rekordnagyságú katonai költségvetés keretében meggyorsították a különböző haderőnemek nagyarányú fejlesz­tését, intenzíven folytatják az úgynevezett gyors­hadtest megszervezését. Megkezdték a neutron­bomba gyártását. Az állítólagos szovjet katonai fölényre, a „szovjet fenyegetésre" hivatkozva egyes amerikai vezetők a korlátozott nukleáris háború lehetőségéről értekeznek, nukleáris fi­gyelmeztető csapásról beszélnek. Elgondolkodtató, hogy most Európát is a fe­szültség jelentős növekedése fenyegeti, azt a kon­tinenst, amely a háború és a béke szempontjából a legfontosabb terület, s amelyen a hetvenes években viszonylagos nyugalom volt. Ha Euró­pában felborulna a katonai erőegyensúly, nem­csak az európai béke és biztonság, de az egész világ békéje és biztonsága is jóvátehetetlen káro­kat szenvedne. Nem véletlen, hogy a józanul gondolkodó nyugati vezetők is felismerik az or­szágainkat is fenyegető veszélyt. Érthető, ha az amerikai fegyverkezési és rakétatelepítési tervek ellen óriási tömegek mozdulnak meg Nyugat­Európában. Az utóbbi hetek néhány nemzetközi esemé­nye, az amerikai vezetés mérsékeltebbnek tűnő megnyilatkozásai, az európai nukleáris eszközök­ről Genfben megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalások és más jelenségek bizonyos remé­nyeket keltenek a békét féltő emberekben. Hely­telen lenne azonban illúziókat táplálni; az alap­kérdésekben, az Egyesült Államok és a NATO politikájában nincsenek lényeges változások. Tisztelt Országgyűlés ! A kiéleződött nemzet­közi helyzet joggal vált ki aggodalmat világszer­te, s indokoltan nyugtalanítja hazánk közvéle­ményét is. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy ilyen helyzetben megnő a jelentősége az enyhülés korábbi eredményei megőrzésének, a háborús veszély csökkentése, a fegyverkezési hajsza korlátozása érdekében vívott küzdelem­nek. A Magyar Népköztársaság, pártunk és kor­mányunk — hála az enyhülés napjainkban is ha­tó tényezőinek —, a rosszabbá vált nemzetközi körülmények közepette is folytatta aktív, széles körű nemzetközi tevékenységét, a kapcsolatok fejlesztését a tőkés államokkal, s a sokoldalú együttműködés keretében a közreműködést az akut nemzetközi problémák rendezésében. Mind­ezt szem előtt tartva, a jövőben még inkább ki kell aknáznunk lehetőségeinket az előttünk álló feladatok teljesítése, a közös szocialista törekvé­sek valóra váltása, sajátos nemzeti érdekeink biztosítása céljából. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek világ­politikai és világgazdasági fejleményei is meg­győzően bizonyították, hogy békénk és biztonsá­gunk, gazdasági fejlődésünk szempontjából rend­kívüli jelentősége van testvéri barátságunk ápo­lásának, sokoldalú együttműködésünk állandó fejlesztésének a szocialista országokkal, minde­nekelőtt a Szovjetunióval. Pártunk és kormá­nyunk nemzetközi tevékenységének legfontosabb vonása változatlanul a kapcsolatok erősítése, bő­vítése, szövetségeseinkkel, mind a kétoldalú kap­csolatok, mind pedig a Varsói Szerződés és a KGST keretében. A magyar—szovjet kapcsolatok kiterjednek a politikai, a gazdasági, az ideológiai, a kulturá­lis és a tudományos élet minden területére. Gya­korlatilag nincs a szocialista építőmunkának olyan területe, ahol kölcsönösen előnyös együtt­működésünknek ne lenne meghatározó szerepe. Ugyanezt mondhatjuk nemzetközi tevékenysé­günkről, összehangolt külpolitikai fellépésünk­ről is. Kapcsolataink fejlődésének kiemelkedő ál­lomásai voltak Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs hagyományossá vált találkozói és véleménycseréje a pártjaink és országaink előtt álló legfontosabb feladatokról. Ezek a talál­kozók meghatározó fontosságúak a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítésében, és arra ösztönöznek, hogy még tevékenyebben dolgoz­zunk a két ország kapcsolatainak bővítéséért. Rendkívül nagy szerepet játszanak a béke védel­mét, a biztonság megszilárdítását célzó lépéseink,

Next

/
Thumbnails
Contents