Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-11
641 Az országgyűlés 11. ülése, 1981. december 17-én, csütörtökön 642 (Elnök: APRÓ ANTAL —10.01 óra) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlésünk ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az Országgyűlés ez év október 9-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az Alkotmány rendelkezésének megfelelően az Országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Népköztársaságnak 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az állandó bizottságoknak kiadtam, s az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 47. §-ának megfelelően bejelentem, hogy egy képviselőtársunk nyújtott be interpellációt. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpelláció tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ: Interpellálni kíván dr. Guba Sándor, képviselőtársunk, Somogy megye aprófalvas települései közlekedésének javítása tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javasolom: 1. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, 2. A külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről, 3. Az interpellációt. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgy sorozati javaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. HETÉNYI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az 1982. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat a VI. ötéves tervben és a kormány programjában megfogalmazott célok valóra váltását szolgálja. Előirányzatai összhangban vannak a népgazdaság 1982. évi térvével, amelynek irányelveit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nemrégiben hagyta jóvá. Az előirányzatok a jelenre épülnek. Figyelembe veszi a jövő feltételeit és a VI. ötéves terv céljait. A realitás és a politikát alátámasztó célirányosság, ez volt a két fő szempont a javaslat kidolgozásakor. A jelen gazdasági folyamatait úgy summázhatjuk, hogy ez évben a két fő gazdaságpolitikai feladat megvalósítása a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának lényegében megfelelt, a külgazdasági egyensúly a tervezetthez közelállóan alakult, az életszínvonal kismértékben emelkedik. Ezt becsülnünk kell. Különösen ha arra gondolunk, hogy a bonyolult nemzetközi és gazdasági körülmények miatt a vártnál is nehezebbek voltak munkánk feltételei. Elbizakodottságra azonban a legkisebb okunk sem lehet. Különösebb vizsgálat nélkül is felismerhetők a gazdálkodás gyengéi. Ezek közül említést érdemel, hogy az ipar termelése ugyan idén ismét növekedett, de az értékesítés szerkezete és a termelés versenyképessége nem fejlődik elég dinamikusan. A mezőgazdasági termelés alig haladja meg a múlt évit és elmarad a tervben számítottól. Ez főleg az időjárással függ össze. A külkereskedelem eredményei a feltételezettnél nehezebb körülmények ellenére összességében kielégítők. A KGST-országokba irányuló kivitelünk a behozatalnál nagyobb ütemben bővült, eleget tettünk exportkötelezettségeinknek. A tőkés világgazdaságban évek óta húzódó pangás mellett az ipari export csak lassan növekedett, sőt egyes ágazatokban csökkent, örvendetes viszont, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele dinamikusan bővült. Kedvező az is, hogy ebben a viszonylatban exportárainkat jobban növeltük mint ahogyan behozatalunk drágult. Konvertibilis valutákban folyó külkereskedelmünk alapjában kiegyensúlyozott, de külföldi adósságaink kamatai komoly terhet jelentenek. Összességében a felhasználás az előállított jövedelemnél ma is nagyobb, bár ez a különbség lényegesen kisebb mint néhány évvel ezelőtt. A megtermelt jövedelem és a felhasználás különbségének csökkentése a következő években is elkerülhetetlen szükségszerűség. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása idén mind a beruházás, mind a fogyasztás terén kissé nagyobb a tervezettnél. A túlteljesítés a megengedhető rugalmasság határait azonban nem lépi túl és ebben az ez év folyamán hozott intézkedéseknek is szerepük van. Beruházásra közel a tavalyival azonos öszszeget költünk. A vállalati és különösen a szövetkezeti beruházások év közben élénkültek. A törekvések általában egybeestek a gazdaságpolitika céljaival, a versenyképes export bővítésével, az energiatakarékossággal és hasonlókkal. E törekvéseket figyelembe vettük, de ugyanakkor a beruházások, a vásárlóerő korlátozását is figyelembe kellett vennünk, és ezért év közben zároltuk, nem költöttük el a központi beruházási tartalékot. A lakosság fogyasztása összehasonlító áron számolva à tervezett másfél százalékkal szemben előreláthatólag 2—2,5 százalékkal növekszik. A lakosság pénz jövedelme nominálisan 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal a tervezett kereteken belül előreláthatólag 4,6 százalékkal
