Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-11

643 Az országgyűlés 11. ülése, 1981. december 17-én, csütörtökön 644 nő, így az egy főre jutó reáljövedelem emelkedése körülbelül 2 százalék lesz. Az áruellátás megfelelő, az élelmiszerellátás kiegyensúlyozott. Az ipar javuló munkája mellett érezhető a kereskedelem és a vendéglátás törekvése a gazdálkodás javítására, a lakosság jobb kiszolgálására. Az életkörülmények alakításában nagy szerepet játszó költségvetés a társadalmi kötelezettségeknek 1981-ben is eleget tesz. Sőt, részben egyes 1980-ból elmaradt beruházások üzembe helyezésével az intézményhálózat a tervet meghaladóan bővül, az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások előirányzata túlteljesül. A tervezettnél mintegy négyszázzal több kórházi ágy létesül ebben az évben. Az általános iskolai osztálytermek számának gyarapodása, az átmenetileg tanteremmé átalakított helyiségeket is figyelembe véve, nyolcszázzal haladja meg az előirányzatot. örülünk annak, hogy az intézményhálózat — nem utolsósorban az erősödő társadalmi Öszszefogás révén — így fejlődik. Az egész költségvetésben ugyanakkor gond az, hogy egyidejűleg a nemzeti jövedelem növekménye a tervezettnél kisebb. A vállalati nyereség tömege is — bár összességében több mint 10 százalékkal emelkedik — kissé elmarad a tervezettől. A költségvetés hiánya 1981-ben az összes tényező hatása eredményeként néhány milliárd forinttal meg fogja haladni a tervezettet. Tisztelt Országgyűlés! Az 1982. évi költségvetés összeállításakor változatlanul az ötéves tervben megfogalmazott két fő gazdaságpolitikai cél, a külgazdasági egyensúly javítása és az életszínvonal megőrzése volt a követendő szempontunk. Tesszük ezt annak tudatában, hogy azok az alapvető okok, amelyek ez évben csak alacsony gazdasági növekedést tettek lehetővé, lényegében továbbra is hatni fognak. Az egészében továbbra is kedvezőtlen cserearányok és a fűtőanyagok újabb drágulása miatt kivitelünket jövőre is a behozatalt meghaladó ütemben kell növelnünk, és a külkereskedelmi forgalom — főleg az export — növelésének nehezítő tényezői változatlanul erősek lesznek. A költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy 1982-ben az éves terv előirányzatai szerint a nemzeti jövedelem emelkedése összehasonlító áron 1—1,5 százalékot ér el. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy a belföldi felhasználás kis mértékben mérséklődjék. A belföldi felhasználás arányait az életszínvonal megőrzésére irányuló törekvésünk meghatározza. A lakosság fogyasztását fél vagy egy százalékkal tudjuk növelni, a felhalmozás pedig 10—12 százalékkal csökkenni fog. Sokan talán keveslik az előirányzott növekedési ütemet, és azt szükségtelen visszafogásnak minősítik. Valójában a termelés, valamint a nemzeti jövedelem 1982. évre tervezett növekedése nagyobb ütemű, mint az elmúlt két év átlagában elért növekedés. De a lényeg az, hogy — a várható feltételeket mérlegelve — ilyen mértékű növekedés látszik összeegyeztethetőnek az egyensúlyi követelményekkel. És ez a növekedés számol már egy sor meghozott és további irvfézkedés, erőfeszítés sikerével. Feltételezi, hogy az átlagos növekedés a jól gazdálkodók előretörése, a rosszabbak visszaszorulása révén valósul meg. Annak, hogy szándékaink megvalósuljanak, nemcsak a gazdasági, de a társadalmi tényezők is fontos elemei. A társadalom értékítéletében nagyobb rangot és támogatást kell kapniuk azoknak a kollektíváknak és vezetőknek, akik már eddig is eredményes munkát végeztek, hatásos kezdeményezéseket tesznek a termelés versenyképességének növelése, az igények jobb kielégítésének érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági fejlődés kulcskérdései közül most csupán kettőt kívánok kiemelni. Az első és legfontosabb feladat a versenyképességet növelő, az igények jobb kielégítését szolgáló kezdeményezés és felelősség, az ebben az értelemben vett vállalkozókészség erősítése. E folyamatnak immár tradicionális eleme a versenyképes export-árualapokat létrehozó, a Magyar Nemzeti Banktól kedvezményes hitellel támogatott kapacitásbővítés. Jó példái ennek az akciónak a Magyar Vagon- és Gépgyár fejlesztései, a Martfűi Növényolajgyár létesítése vagy a szombathelyi Kertész Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üvegházas virágtermesztése. A termelés megújítása mindenki számára szükségszerű, aki pozícióját tartani, sőt, javítani akarja. Nagyra értékelhető például a győri Pamutszövő- és Műbőrgyár újszerű fejlesztése, innovációja, amelynek nyomán a mezőgazdaságban jól hasznosítható új termékek — sátor, raktár, silópótló, állattartó létesítmények — születtek meg. örvendetes, hogy az a néhány gépipari vállalat, amely tavaly átmenetileg árképzési kedvezményeket kapott, ezeket valóban jobb külkereskedelmi ármunkára, az exportszerkezet javítására és belső tartalékainak feltárására tudta kihasználni. A jó példák azt mutatják, hogy a gazdasági eredményekben a személyi tényezők szerepe egyre növekszik. Sokan felvetik, hogy ha a gazdálkodóknál több pénz volna, könnyebben alkalmazkodnának a feltételekhez. Ebben van némi igazság. De nincs még messze az az idő, amikor sok vállalatnál volt — mai szemmel nézve — pénzbőség is. Néhány — ma kihasználatlan — kapacitás azt jelzi, hogy egyesek e pénz felhasználásakor nem a haladás követelményéhez, nem a vevők változó igényeihez igazodtak, és nem ritkán pazarló, extenzív beruházásokat valósítottak meg. Még ma is van olyan építkezés, amelyet nyugodt szívvel minősíthetünk feleslegesnek, elhagyhatónak. A tanulság az, hogy pénzünket elsősorban a termelést gyártmányban és technológiában egyaránt megújító, úgynevezett innovatív fejlesztésekre fordítsuk. De itt feltétlenül be kell tartani azt a szabályt, hogy az újdonságérték eldöntésében nem a létrehozók, hanem a felhasználók szempontjai és igényei a perdöntők. Ezt a fajta fejlesztést csak a vállalatok, szövetkezetek vezetői valósíthatják meg. De persze a jó gondolatok megvalósításának útját mi is hatásosan kívánjuk egyengetni. Ennek jelei többek között az Innovációs Alap létrehozása és működése, az újítási díjaknak a vállalatok szemszögéből kedvezőbb elszámolási feltételei, a fővállalkozások támogatása. Lehetőség fog nyílni a műszaki újdonságokat bevezető, úgynevezett