Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

609 Az országgyűlés 10. ülése, cia felerősödött az utóbbi időben, ez különösen az üdülőövezeteket veszélyezteti. E kérdés azért is igényel különös figyelmet, mert ezen a területen lehet a legkevesebb pénzzel a legtöbbet elérni. Megyénkben a környezetvédelmi tényezők közül legkedvezőtlenebb a helyzet a felszíni vizek védelménél. Itt is elsősorban a Zala folyó szennyezettségének megszüntetése és a keszthelyi öböl vizének védelme jelenti a legnagyobb feladatot. Az V. ötéves terv időszakában megyénkben jelentős fejlődés volt tapasztalható a vízellátásban. 1980. végén a lakosság ivóvízzel való ellátottsága 64 százalékos volt. Üzemeinkben kezd tért hódítani a víztakarékos technológia. Sajnos, jelentős azon községek száma is — 57 van ebből —, ahol az ásott kutakból nyert víz nitrit- és nitráttartalma olyan magas, hogy a csecsemők részére jó minőségű palackos ivóvizet a helyszínre kell szállítani. A palackos szállítási rendszer előkészítés alatt áll. A csatornázás és a szennyvíztisztítás területén is számottevőek az V. ötéves tervidőszak eredményei, de a felszíni és a felszín alatti vizek védelme még hosszú ideig komoly gondot jelent, és jelentős fejlesztést igényel. A szigorúbb ellenőrzések, a szankcionálások, valamint az üzemek vezetőinek szemléletváltozása és a megteremtett pénzügyi lehetőségek következtében a megvalósult ipari szennyvíz-előtisztítási kapacitás csaknem eléri a napi 4 ezer köbmétert. Kiemelkedoek a zalaegerszegi hűtőipar, a húsipar és a MOM ilyen irányú beruházásai, az Egyesült Izzó zalaegerszegi gyárának tisztított szennyvizét pedig a Zala vízgyűjtőin kívülre vezetik. A keszthelyi húsipari üzem technológiaváltására, a kényszer-vágóhíd kitelepítésére tett intézkedések ugyancsak hatásos védelmi beavatkozások voltak. A megfelelő tisztítási technológia hiánya miatt még megoldatlan a tejüzemi, a sörgyári és a baromfiipari szennyvizek tisztítása. Tisztelt Országgyűlés! A Balaton vízvédelme országos ügy. Már a környezetvédelmi törvény parlamenti vitájában is elhangzott, hogy a tó vize további romlásának megakadályozásával kapcsolatosan a szakemberek véleménye eltérő. A Balatont minden magyar állampolgár egy kicsit magáénak tartja és érzi, figyelemmel kíséri sorsát. Amennyiben nemkívánatos körülményeket tapasztal, úgy véleményt nyilvánít, tanácsot ad, néha nem is a szakmai felismeréstől indíttatva, hanem szubjektív benyomások alapján. A javaslatok kialakításánál, a gyakorlati teendők meghatározásánál mindenki a maga szempontjából ítél és foglal állást. Az államtitkár elvtárs írásbeli beszámolójából tájékozódhattunk arról, hogy melyek voltak azok a negatív tendenciák, amelyek a Balaton vízminőségének leromlásához vezettek. A megoldást is felvázolta. Az 1013/1979. Minisztertanács számú határozat szellemében kerültek megtervezésre a VI. ötéves terv környezetvédelmi tennivalói, ezen belül is elsősorban a balatoni üdülőkörzetben tapasztalt kedvezőtlen helyzet kedvező irányú megváltoztatását célzó megyei intézkedések, feladatok. Többek között: a zalaegerszegi szennyvíztisztító telep napi 20 ezer köbméteres kapacitásbővítése, lakossági erőforrások bevonásával a megyéhez tartozó Balaton-parti települések csatornahálózatának további bővítése, az ipari előtisztító-kapacitás növelése, a keszthelyi egyesített csatornarendszer )81. október 9-én, pénteken 610 teljes szétválasztásának folytatása, illetve befejezése, a keszthelyi móló megnyitása, az érintett öt hígtrágyás rendszerű állattartó telep rekonstrukciós munkáinak gyorsítása, a folyamatos iszapkotrás és hínárvágás megvalósítása a keszthelyi öbölben, a kis-balatoni védőrendszer első ütemének befejezése és a második ütem elkezdése. Az első ütemben Balatonhídvég fölött mintegy 21 négyzetkilométer terület elárasztására kerül sor. A második ütemben Balatonhídvég alatt 54 négyzetkilométeres területen lesz visszaállítva a KisBalaton korábbi funkciója. Az első ütem költsége 537 millió forint, ez az összeg rendelkezésre áll. A munka 1981. július 2-án megkezdődött. A kedvező száraz nyári időjárás lehetővé tette, hogy az ezévre tervezett munkánál többet tudjanak megvalósítani a nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóság szakemberei. Ezzel a Balaton története jelentős állomáshoz érkezett. Természetes, hogy a Kis-Balaton visszaállítása egymagában még nem oldja meg a problémát, viszont mindenképpen döntő lépést jelent. A várt eredményt csak a programban felvázolt többi feladat együttes végrehajtása hozhatja meg. A Balaton megmentésének tehát megvan a jóváhagyott programja. Ebben rögzítve van az érintett megyék, az érdekelt tárcák, főhatóságok szerepe és feladata, tartalmazza a legújabb kutatási eredményeket is. Most a fő feladat ennek lehető leggyorsabb és legjobb végrehajtása. Indokolatlan türelmetlenséggel, újabb és újabb ötletek előhúzásával — még ha azok jószándékúak is — nem biztos, hogy előbbre jutunk. Űgy vélem, hogy mindazok, akikre a program megvalósítása tartozik, komolyan veszik azt, és tőlük telhetően mindent megtesznek annak sikeres végrehajtása érdekében. E nagy munka eredményességéhez feltétlen szükséges az üdülőkörzetben élő, valamint az azt látogató lakosság megértő, cselekvő támogatása. Tisztelt országgyűlés! Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évki II. törvény végrehajtása megítélésem szerint biztosított és folyamatos. Igaz, egyes területeken nagyobb, máshol viszont csak kisebb ütemű előrehaladásról adhatunk számot. Államtitkár elvtárs írásbeli beszámolója, megyénkben a környezetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatok egyaránt erről győztek meg. A beszámolóval egyetértek, alkalmasnak tartom arra, hogy megállapításai nyomán közös összefogással még hatékonyabban lépjünk előre a mindannyiunk érdekét szolgáló környezetvédelem területén. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik dr. Zsolnai Mária képviselőtársunk. DR. ZSOLNAI MÁRIA: Tisztelt Országgyűlés! Választókörzetem, Dunaújváros és a dunaújvárosi járás környezetvédelmi helyzetéről szeretnék számot adni az országgyűlés előtt. Azért kértem szót, mert úgy érzem, mindaz, ami Dunaújvárosban történt környezetvédelmi szempontból, amit megoldottunk, és amit nem sikerült, reális képét adja annak, ami hazánkban szükségessé tette e törvény megalkotását. Egy település környezetének védelmén elsősorban annak esztétikus kialakítását, rendezését, az egészségvédelmet szolgáló zöldövezetek létesí-