Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

611 Az országgyűlés 10. ülése, 1981. október 9-én, pénteken 612 tését, az alapvető életfeltételt jelentő víz és levegő szennyezésének megakadályozását értjük. A környezetvédelmi törvény megalkotása előtt már történtek intézkedések. Különböző törvényerejű rendeletekkel próbálták a levegő, a víz, a talaj, az erdők védelmét biztosítani. Az 1976-os környezetvédelmi törvény e rendelkezéseknek adott egységes értelmezést, nagyon helyesen, mivel egyik sem különálló tényező, hanem egységesen az Emberi Környezet. Az eltelt idő igazolta, hogy szükség volt a törvény megalkotására. Dunaújváros nem keletkezett, hanem megtervezték. Megtervezték a mai ésszerű ipar- és várostelepítés szempontjai szerint. Tervek rögzítették, hol álljon a város. A várost véderdő választja el az iparteleptől. Figyelembe vették a Duna és más felszíni vizek folyását, az uralkodó széljárást stb. E modern szemlélet ellenére is városunknak igen sok gondot és problémát jelentett és jelent ma is az ipari szennyezés. A városunkba látogatók általában elismeréssel észlelik a széles utcasorokat, a házak, utcák közötti parkokat városunk belterületén, és ilyenkor bölcsen elhallgatjuk vendégeink előtt, hogy az utóbbi időben felépült városrészeink a közművesítés extrém költségei és a nagy lakásínség miatt zsúfoltságban nagyvárosi szintet értek el, és az új városrészekben pihenőparkok telepítésére nem volt lehetőség. A játszótereken pedig sok minden van, de zöldterület alig. A várost az iparteleptől elválasztó véderdő területe is csökken, a demográfiai hullám miatt sürgősen és soron kívül új bölcsődéket, óvodákat kellett építeni, és ezeket bizony a parkok és az erdő rovására tudtuk csak a városban elhelyezni. Meglévő parkjaink között pihenésre alkalmas alig van, erdőket inkább az építkezésre nem alkalmas, meredek dombokon tudunk kialakítani, melyeknek biológiai értéke nyilvánvaló, pihenőértékük azonban alig van. Ha a térképre nézünk, városunk a Duna partján fekszik. Valójában attól egy 30—35 méter magas löszfal választja el, melynek megerősítése a partvédelmi munkák során az elmúlt évtizedek hatalmas munkájával és költségeivel a város biztonságát volt hivatva teljesíteni. És bár a Duna partján vagyunk, nem tekinthetjük magunkat igazi vízparti városnak. A város északi részén levő Szalkiszigetnél alakítunk ki az ötéves terv folyamán pihenő-parkerdőt, kulturált szabadstrandot a mai ártéri erdő és a Duna holtága területén. Az elmúlt évtized során a dunaújvárosi dolgozók ezrei rajzottak ki a környező, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, meredek, kopár dombvidékre jó levegőt, pihentető környezetet és hasznos elfoglaltságot találva a szépen termő, zöldellő hobbi-kertekben. Ezáltal a város környékén olyan jelentős környezetalakítást végeztek, mely a költségvetésben ugyan nem szerepelt, hasznosságát, célszerűségét vitatni azonban nem lehet. Tisztelt Országgyűlés, kedves Képviselőtársaim! A statisztikai kiadványokban bőven találunk utalást arra, hogy a települések közművesítése a vezetékes ivóvíz-ellátás javulásával arányosan romlik a keletkezett szennyvíz és hulladék eltávolítása. Most Dunaújváros mind mennyiségi, mind minőségi szempontból kifogástalan ivóvízzel rendelkezik, az Ercsi Regionális Vízmű üzembe helyezése óta. Ezenkívül a Dunai Vasmű és a Papíripari Vállalat üzemeltet felszíni vízműveket városunkban. A járás 15 községe közül községi vízmű azonban hatban üzemel és csak tíz községben van kielégítő minőségű víz, a többiben a lakosság vízellátása majdnem teljes mértékben a rossz minőségű vizet szolgáltató saját ásott kutakból történik. A talajvíz pedig szerves anyaggal erősen szennyezett, magas nitrát- és nitrittartalmú. Ezekben a községekben csak egy-két mélyfuratú kút van olyan, amely alkalmas csecsemő-táplálásra és még így is 3—4 hónaponként hoznak be a kórházba olykor ijesztő állapotban lévő gyermeket a nitrátmérgezés tüneteivel. A járás további két községében megoldható a későbbiekben az Ercsi Regionális Vízműre történő rákötés, néhány község ivóvízellátásának javítására a megye VI. ötéves terve nyújt lehetőséget, máshol a közeli megoldást a községi vízműtársulások jelenthetnék. Dunaújváros elszívó hatása következtében azonban a környező községek fiataljai inkább a városban szándékoztak letelepülni, s a faluban maradt idősek nem szívesen vállalják a nem kis anyagi megterheléssel járó vízitársulást. A legutóbbi években a lakosság Dunaújvárosba való áramlásának üteme némileg mérséklődött, községeinkben új utcasorok épültek modern, fürdőszobás házakkal, természetesen a jobb vízellátás igényével is, így remény lehet arra, hogy a közeljövőben talán ezeknek a községeknek a vízproblémája is megoldódik. A Duna víz-szennyezettsége már Dunaújváros felett olyan fokú, hogy a város kommunális szennyvize, amely jelenleg mechanikai tisztítás után kerül ki a Dunába, azt már tovább szennyezni alig képes. A városi szennyvíz biológiai tisztítására a VI. ötéves terv során lesz lehetőségünk. Két nagyvállalatunk, a Dunai Vasmű és a Papíripari Vállalat az elmúlt évek alatt igen jelentős erőfeszítéseket tett, hogy csökkentse a Duna ipari szennyeződését. A Papírgyár, mint igen jelentős ipari vízfogyasztó, a víz védelmét mindig is jelentős feladatnak tekintette, biológiai szennyvíztisztító telepe ma is modernnek és technikailag megfelelő színvonalúnak tekinthető. A Dunai Vasmű a vízszennyezés csökkentésére tett intézkedései során szintén elérte, hogy 1980-ra a határérték feletti szennyezés gyakorlatilag megszűnt, ma már vízszennyezési bírságot alig fizet. A megengedett maximális érték alá történő további csökkentés azonban újabb szennyvíztisztító és ülepítő rendszerek létrehozása útján történhetik, körülbelül 300 millió Et értékű beruházással. Külön problémát jelent a hulladék-elszállítás. Dunaújváros területén az intézményesített szemétszállítás csaknem 100%-ig meg van oldva. Községeinkben most folynak a helyi szeméttelepek kialakítására az előkészületek, a szemétszállítás további bővítése a rendkívül drága konténerek és a nem kellő mennyiségű szilárd útburkolat hiánya miatt azonban továbbra is problémás marad. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánom képviselőtársaimat számokkal terhelni. A rendelkezésemre álló adatok szerint azonban csak megyénkben ezer tonnákra tehető az a papír-, rongy-, vas- és gumimennyiség, amely a szeméttelepekre kerül, melyekre pedig népgazdaságunknak az újrafelhasználás 25 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ