Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

607 Az országgyűlés 10. ülése, 1981. október 9-én, pénteken 608 sek környékét csapatostól lepik el, és egér, pocok helyett szívesebben fogyasztanak fácánfiókákat. Végül is nem azt tartanám szükségesnek, hogy szüntessük be egyebek közt e ragadozók védelmét. De javasolnám a kiadott jogszabályok olyan felül­vizsgálatát, illetve módosítását, amelyek lehetővé tennék a természetes egyensúly helyreállítását és fenntartását. Űgy kellene valahogy a dolgot megol­dani, mint az egyéb hasznos vadak, az őz, szarvas, nyúl stb. megfelelő arányú fenntartását. A vadá­szokra lehetne bízni az előírásszerű gyérítésüket, mert a mai helyzetben egyes ragadozók erőteljes védelme, hovatovább azok igen káros elszaporodá­sát, más védett állatok kihalását eredményezi, illet­ve máris eredményezte. Az a kérésem az államtitkár elvtárshoz, vizs­gáltassa felül az idevágó végrehajtási utasításokat és a mai helyzetnek megfelelő módosításokat hajtsa­nak végre. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül egy kérdést vagyok kénytelen felvetni. Tudomásunkra jutott, miszerint a paksi atomerőműben majdan keletkező sugárzóanyag-hulladékot a megyénk területén léte­sítendő úgynevezett temetőben kívánják elhelyezni. A tervezett megoldással a megye vezetői nem érte­nek egyet. Szükség esetén kedvezőbb megoldást tudnak javasolni. Véleményüket írásban közölték az államtitkár elvtárssal. Az a kérésem az államtit­kár elvtárshoz, hogy amennyiben már módjában áll erre a kérdésre megnyugtató választ adni, zársza­vában vagy más úton szíveskedjék ezt megtenni. Mind az írásos, mind a szóbeli beszámolót elfoga­dom. (Taps.) ELNÖK : Várhelyi József képviselőtársunk kö­vetkezik szólásra. VÁRHELYI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az emberi környezet vé­delme az utóbbi 20—25 évben egyre jobban az ér­deklődés középpontjába került. Ez az érdeklődés csak fokozódott a környezetvédelmi törvény elő­készítése és társadalmi vitája során. A törvény megalkotásától az volt várható, hogy az kedvezően befolyásolja a gazdasági, államigazgatási szervek vezetőinek, munkatársainak és népünk legszélesebb rétegeinek környezetünkkel kapcsolatos magatartá­sát. A környezetvédelmi törvény végrehajtása so­rán — erről államtitkár elvtárs is szólt —, gyakran ütköztek és ütközni fognak ezután is egymással a különböző egyéni, csoport- és társadalmi érdekek, a társadalom mai és holnapi érdeke. A szocialista társadalomban azonban nem lehet a környezetvédelem kizárólag gazdaságossági szá­mításokon alapuló mérlegelés tárgya. A törvény végrehajtása nem függhet attól, hogy az vállalati, vagy népgazdasági szinten mennyire kifizetődő vál­lalkozás. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a környezetvédelmi tevékenységek tervezésénél fi­gyelmen kívül hagyhatjuk a gazdasági realitásokat, a népgazdaság teherbíróképességét. A törvény megalkotása óta még nem telt el olyan nagy idő, hogy a több évtizedes lemaradást behozhattuk volna. Kedves Képviselőtársak! Az elmondottak szem előtt tartásával értékelte képviselőcsoportunk is a környezetvédelmi törvény végrehajtásának me­gyénkbeli helyzetét. Megállapította, hogy a környe­zet- és természetvédelmi munka az V. ötéves terv időszakában szervezettebb és koordináltabb volt, mint az előző időszakban. Zala megye környezet­védelmi helyzete az országosnál kedvezőbb. Ez bizonyos mórtékig összefügg a megye társadalmi, gazdasági fejlődésének ütemével. Az ipari üzemek döntő többsége az elmúlt húsz évben épült, így jó­részüknél a környezetvédelmi követelmények az építés során kellő hangsúlyt kaptak. Az ipar összetétele is szerencsésnek mondható. Természetesen a környezetvédelem egyes részterü­letein egymástól eltérő helyzettel találkozunk. A földvédelem helyzete javult, a törvény megalko­tása óta. A művelésből kivont területek 9,4 száza­lékos megyei aránya a 10,7 százalékos országos átlag alatt van. Erdősítés, illetve talajvédő gyepesítés révén csökkent az eróziós, valamint a gazdaságosan nem művelhető szántók területe. A földterületek mennyiségi védelmére is utaló vetetlen, illetve par­lagterületek évről évre csökkentek. Gondot jelent azonban az állam részére felajánlott területek meg­műveltetése. A megye mezőgazdasági üzemeiben a tápanyag utánpótlást biztosító műtrágyafelhasználás csök­kent, ugyanakkor a terméseredmények növekedtek. A keletkező szervestrágyák talaj szerkezetjavító ha­tásának kihasználásában azonban nálunk is van még tennivaló. Komoly környezetszennyező problémát oldott meg a megyénkben 1981-ben megépült méregte­mető. Ide hozzák az Egyesült Izzó nagykanizsai és zalaegerszegi gyárából a már nem hasznosítható mérgező anyagokat és nehéz fémsókat. Megyénk ma is az ország kevésbé szennyezett levegőjű terü­leteinek egyike. A helyi légszennyeződések, a dom­borzati viszonyok és a nagy kiterjedésű erdők hatá­sára gyorsan felhígulnak. A megye erdő- és vadállománya, növénytani, állattani értékeinek védelme jó irányban fejlődik. Erdeink területe mintegy kétezer hektárral bővült az V. ötéves terv ideje alatt. Megyénk táji adottsá­gai kedvezőek, de az eredeti jelleget, az üdülőterü­letek és zártkertek jelentősen megváltoztatták. E területeken a tervszerűség nem mindig érvénye­sült. A növekvő igények, különösen a zártkertekben spontaneitáshoz vezettek. A viszonylag még termé­szetes állapotban maradó mintegy 1300—1360 hek­tár kiterjedésű tájrészlet országos védettségű, mintegy 10 ezer hektár pedig védetté nyilvánításra van tervezve. A lakossági, az ipari, a mezőgazdasági hulla­dékszállítás és elhelyezés, valamint a hasznosítás színvonala elmarad a jogos igényektől. A megyében 1981. június 30-íg 220 hulladéklerakóhely lett ki­jelölve. Ezek valamennyi község részére a hulladék elhelyezését biztosítják. A lerakóhelyek bekerítése, a szükséges utak megépítése, a hulladék kezelése még sok feladatot, szervező munkát igényel a köz­ségi tanácsok részéről. Sajnos, az említettek ellenére nagyon sok a „vad" szeméttelep is. Erdőkben, er­dőszegélyeken, hegyi utak mentén kisebb-nagyobb szemét lerakatok éktelenkednek. Környezetünk védelme még sok állampolgár­nál nem tudatosult. Környezetünk szennyezését gyakran hajlamosak vagyunk kizárólag az ipari, mezőgazdasági, s egyéb üzemek számlájára írni, holott az emberi nemtörődömség, a felelőtlen szemetelés is komoly károkat okozhat. Ez a tenden-

Next

/
Thumbnails
Contents