Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

607 Az országgyűlés 10. ülése, 1981. október 9-én, pénteken 608 sek környékét csapatostól lepik el, és egér, pocok helyett szívesebben fogyasztanak fácánfiókákat. Végül is nem azt tartanám szükségesnek, hogy szüntessük be egyebek közt e ragadozók védelmét. De javasolnám a kiadott jogszabályok olyan felülvizsgálatát, illetve módosítását, amelyek lehetővé tennék a természetes egyensúly helyreállítását és fenntartását. Űgy kellene valahogy a dolgot megoldani, mint az egyéb hasznos vadak, az őz, szarvas, nyúl stb. megfelelő arányú fenntartását. A vadászokra lehetne bízni az előírásszerű gyérítésüket, mert a mai helyzetben egyes ragadozók erőteljes védelme, hovatovább azok igen káros elszaporodását, más védett állatok kihalását eredményezi, illetve máris eredményezte. Az a kérésem az államtitkár elvtárshoz, vizsgáltassa felül az idevágó végrehajtási utasításokat és a mai helyzetnek megfelelő módosításokat hajtsanak végre. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül egy kérdést vagyok kénytelen felvetni. Tudomásunkra jutott, miszerint a paksi atomerőműben majdan keletkező sugárzóanyag-hulladékot a megyénk területén létesítendő úgynevezett temetőben kívánják elhelyezni. A tervezett megoldással a megye vezetői nem értenek egyet. Szükség esetén kedvezőbb megoldást tudnak javasolni. Véleményüket írásban közölték az államtitkár elvtárssal. Az a kérésem az államtitkár elvtárshoz, hogy amennyiben már módjában áll erre a kérdésre megnyugtató választ adni, zárszavában vagy más úton szíveskedjék ezt megtenni. Mind az írásos, mind a szóbeli beszámolót elfogadom. (Taps.) ELNÖK : Várhelyi József képviselőtársunk következik szólásra. VÁRHELYI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az emberi környezet védelme az utóbbi 20—25 évben egyre jobban az érdeklődés középpontjába került. Ez az érdeklődés csak fokozódott a környezetvédelmi törvény előkészítése és társadalmi vitája során. A törvény megalkotásától az volt várható, hogy az kedvezően befolyásolja a gazdasági, államigazgatási szervek vezetőinek, munkatársainak és népünk legszélesebb rétegeinek környezetünkkel kapcsolatos magatartását. A környezetvédelmi törvény végrehajtása során — erről államtitkár elvtárs is szólt —, gyakran ütköztek és ütközni fognak ezután is egymással a különböző egyéni, csoport- és társadalmi érdekek, a társadalom mai és holnapi érdeke. A szocialista társadalomban azonban nem lehet a környezetvédelem kizárólag gazdaságossági számításokon alapuló mérlegelés tárgya. A törvény végrehajtása nem függhet attól, hogy az vállalati, vagy népgazdasági szinten mennyire kifizetődő vállalkozás. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a környezetvédelmi tevékenységek tervezésénél figyelmen kívül hagyhatjuk a gazdasági realitásokat, a népgazdaság teherbíróképességét. A törvény megalkotása óta még nem telt el olyan nagy idő, hogy a több évtizedes lemaradást behozhattuk volna. Kedves Képviselőtársak! Az elmondottak szem előtt tartásával értékelte képviselőcsoportunk is a környezetvédelmi törvény végrehajtásának megyénkbeli helyzetét. Megállapította, hogy a környezet- és természetvédelmi munka az V. ötéves terv időszakában szervezettebb és koordináltabb volt, mint az előző időszakban. Zala megye környezetvédelmi helyzete az országosnál kedvezőbb. Ez bizonyos mórtékig összefügg a megye társadalmi, gazdasági fejlődésének ütemével. Az ipari üzemek döntő többsége az elmúlt húsz évben épült, így jórészüknél a környezetvédelmi követelmények az építés során kellő hangsúlyt kaptak. Az ipar összetétele is szerencsésnek mondható. Természetesen a környezetvédelem egyes részterületein egymástól eltérő helyzettel találkozunk. A földvédelem helyzete javult, a törvény megalkotása óta. A művelésből kivont területek 9,4 százalékos megyei aránya a 10,7 százalékos országos átlag alatt van. Erdősítés, illetve talajvédő gyepesítés révén csökkent az eróziós, valamint a gazdaságosan nem művelhető szántók területe. A földterületek mennyiségi védelmére is utaló vetetlen, illetve parlagterületek évről évre csökkentek. Gondot jelent azonban az állam részére felajánlott területek megműveltetése. A megye mezőgazdasági üzemeiben a tápanyag utánpótlást biztosító műtrágyafelhasználás csökkent, ugyanakkor a terméseredmények növekedtek. A keletkező szervestrágyák talaj szerkezetjavító hatásának kihasználásában azonban nálunk is van még tennivaló. Komoly környezetszennyező problémát oldott meg a megyénkben 1981-ben megépült méregtemető. Ide hozzák az Egyesült Izzó nagykanizsai és zalaegerszegi gyárából a már nem hasznosítható mérgező anyagokat és nehéz fémsókat. Megyénk ma is az ország kevésbé szennyezett levegőjű területeinek egyike. A helyi légszennyeződések, a domborzati viszonyok és a nagy kiterjedésű erdők hatására gyorsan felhígulnak. A megye erdő- és vadállománya, növénytani, állattani értékeinek védelme jó irányban fejlődik. Erdeink területe mintegy kétezer hektárral bővült az V. ötéves terv ideje alatt. Megyénk táji adottságai kedvezőek, de az eredeti jelleget, az üdülőterületek és zártkertek jelentősen megváltoztatták. E területeken a tervszerűség nem mindig érvényesült. A növekvő igények, különösen a zártkertekben spontaneitáshoz vezettek. A viszonylag még természetes állapotban maradó mintegy 1300—1360 hektár kiterjedésű tájrészlet országos védettségű, mintegy 10 ezer hektár pedig védetté nyilvánításra van tervezve. A lakossági, az ipari, a mezőgazdasági hulladékszállítás és elhelyezés, valamint a hasznosítás színvonala elmarad a jogos igényektől. A megyében 1981. június 30-íg 220 hulladéklerakóhely lett kijelölve. Ezek valamennyi község részére a hulladék elhelyezését biztosítják. A lerakóhelyek bekerítése, a szükséges utak megépítése, a hulladék kezelése még sok feladatot, szervező munkát igényel a községi tanácsok részéről. Sajnos, az említettek ellenére nagyon sok a „vad" szeméttelep is. Erdőkben, erdőszegélyeken, hegyi utak mentén kisebb-nagyobb szemét lerakatok éktelenkednek. Környezetünk védelme még sok állampolgárnál nem tudatosult. Környezetünk szennyezését gyakran hajlamosak vagyunk kizárólag az ipari, mezőgazdasági, s egyéb üzemek számlájára írni, holott az emberi nemtörődömség, a felelőtlen szemetelés is komoly károkat okozhat. Ez a tenden-