Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

595 Az országgyűlés 10. ülése, 1981. október 9-én, pénteken 596 séges évente 2—3 ezer hektár erdő telepítése, amelynek fele környezetvédelmi feladatot lát el. A továbbiakban a vizek védelmével kapcsolatban kívánok néhány gondot megemlíteni. Megyénket 121 kilométer hosszúságban határolja a Duna, amelynek állapota az itt élő emberek számára különösen fontos. Jogos felháborodást vált ki a lakosságból, hogy a valamikor kék és szinte iható tisztaságú folyó vize egyre szennyezettebb és nem ritka a tömegesen elpusztult halak elszomorító látványa sem. Ezúton is arra kérjük a Dunát időszakonként erősen szennyező Duna menti és közép-dunántúli üzemeket : mielőbb oldják meg szennyvizeik kezelését, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Indokolja ezt a Duna menti városok és községek partiszűrésű ivóvízkútjainak és a folyó élővilágának védelme egyaránt. Sok gondot okoz nagyobb városaink ipari és kommunális szennyvizeinek tisztítása is, hiszen megyénkben a közműves vízellátás is csak három évtizedes múltra tekinthet vissza, a szennyvízcsatornázás pedig alig 15 éve kezdődött. Az elmúlt évek során óriási lemaradást kellett pótolni a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásában, és ez jórészt sikerült is, de a szennyvízcsatornázás és különösen a szennyvízkezelés területén a feladatok megoldásának még csak a kezdetén tartunk. Az igen költséges beruházások pénzügyi fedezetét a jelenlegi szűkösebb helyzetben nagyon nehéz biztosítani. Ezért továbbra is szükséges a központi tervező szervek megértő támogatása, saját fokozott erőfeszítéseink mellett. Arra is szükség lenne, hogy a hatósági előírások mérséklésével dolgozzanak ki az erre hivatott műszaki szakemberek olyan egyszerű, olcsó és fokozatosan bővíthető tisztítóberendezéseket, amelyek megvalósításához a kisebb pénzű tanácsok is képesek előteremteni a fedezetet. Lehet, hogy ez nem jelentene tökéletes megoldást, de feltétlenül hasznosabb a környezetvédelem szempontjából, a „mindent, vagy semmit" jelenlegi gyakorlatánál. Azt is el kellene érni, hogy a kommunális szennyvízben ne csak a megsemmisítendő ártalmas szennyezőanyagot lássuk, hanem megfelelő kezelés után használjuk fel a mezőgazdaság talaj erőpótlására. Kecskeméten évek óta folynak sikeres kísérletek a városi szennyvíz Öntözésével, nyárfás szűrőmezőn való elhelyezésével. Jó példa ez a termelési és környezetvédelmi érdekek összehangolására. Mindeddig nem sikerült megnyugtató műszaki megoldást találni a nagyüzemi álattartó telepek hígtrágyakezelésére és hasznosítására. Nagy segítséget jelentene, ha az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közreműködésével elfogadható modellt tudnának kidolgozni, és ajánlani a gazdaságok részére. Csak így lehet megkövetelni a környezetvédelmi előírások megtartását, amire ezen a területen is nagy szükség lenne. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy városaink, falvaink és azok közvetlen környéke gyakran rendezetlen, szemetes hulladókhegyékkel csúfított. Sok településünk saját erőből nem tud megbirkózni a közvetlen emberi környezet tisztántartásának nehéz feladatával, mert hiányoznak ehhez az anyagitechnikai és munkaerő-feltételek. A már meglevő köztisztasági gépek alkatrészellátása sincs intézményesen megoldva, karbantartásukra, javításukra nincs szervizhálózat biztosítva. Ebben is központi intézkedések szükségesek. Természetesen a lakókörnyezeti kultúráért nagyon sokat tehetnek az egyes települések lakói, az üzemek dolgozói vagy az iskolák tanulói is. Vagyis teljes társadalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy ezen a téren előbbre léphessünk. Tisztelt Országgyűlés! Megyénkben található a Kiskunsági Nemzeti Park nagy része. Ezt a nemzeti és nemzetközi értéket a megye lakói magukénak érzik és a jó gazda gondosságával igyekeznek védeni, megőrizni. A természeti értékek megvédése és hosszú távú fenntartása csak úgy biztosítható, ha a nemzeti park területén gazdálkodó mezőgazdasági üzemek termelési feladataik teljesítése során fokozott figyelmet fordítanak a természetvédelmi előírások megtartására, természetkímélő gazdálkodási technológiákat alkalmaznak. Ennek fontosságát egyre több gazdaság értette meg, és alkalmazza. Indokoltnak tekinthető az a törekvés is, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából értéktelen területek, mint például a mozgó homokbuckák, szikes tavak, szikes puszták, mocsarak, amelyek természetvédelmi szempontból viszont a legértékesebbek, a nemzeti park kezelésébe kerüljenek. A hazai és a nemzetközi tudomány számára legértékesebb területek megfelelő védelme így biztosítható. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági termelés és a természetvédelem valós érdekeit egyeztessék, és kölcsönös megértéssel rendezzék az érdekelt szervek. Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi törvény végrehajtásáról készített beszámolóval saját tapasztalataim alapján is egyetértek, ezért azt elfogadom, és képviselőtársaimnak is elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Dr. Pesta László képviselőtársunk következik szólásra. DR. PESTA LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Abban a szép házban, amelyben most a Környezetvédelmi Hivatal székel, valamikor Jókai Mór, a nagy író álmodozott a jövő század regényén. Ez a regény itt van körünkben, és azt tapasztalja, azt látja, hogy az ember nem fér bele a környezetébe. Tőlem, mint egészségügyi dolgozótól, bizonyára azt várják, hogy az ember élete, egészsége érdekében emeljek szót, de ahogy látom, öt orvos jelentkezett szólásra a környezetvédelmi törvénnyel kapcsolatos beszámolóhoz, akik valamennyien ugyanezt kívánják tenni, amit Schnitzler professzor, képviselőtársam is tett. Engedjék meg, hogy én azt nézzem, hogy kik ellen kell beszélni. Nos, az emberek, kedves embertársaim, úgyszólván mindnyájunk ellen, mert kicsi vagy nagy mértékben csaknem valamennyien vétünk a természet bölcs törvényei és a saját törvényeink ellen, a rend és a tisztaság, az egészség ismert feltételei ellen : tudva, vagy tudatlanul, ritkán, vagy naponta, kevesek, vagy sokak ellen, és csaknem mindig büntetlenül. Homo homini lupus, ember embernek farkasa — így szól ez a sok ezer éves mondás : így volt már a sötét ókorban. Ezt örököltük. De lehet-e, maradhat-e a sok rossz szokás érvényben a szocialista tár-