Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

593 Az országgyűlés 10. ülése, 1981. október 9-én, pénteken 594 karajjal bekerül az emberbe. Igaz, hogy több esztendő szükséges ahhoz, hogy a felhalmozódás majd betegség elindítója is legyen, de van erre megoldás is. A megoldás pedig a következő : ültessünk bokrokat, sövényeket az országút és a kultúrterület közé, majdan vegyünk irányt arra, hogy a benzin ólomtartalma 0,4-ről legalább 0,15 százalókra legyen levihető. Én úgy gondolom, hogy erre is figyelemmel kell lenni a mezőgazdasági munka során; értékes dolog lenne, ha minden mezőgazdasági nagyüzemben valamelyik szakember mellékesen a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel is kicsit hivatásszerűen foglalkoznék. Tisztelt Országgyűlés! Valamit házunk tájáról, megyénkről. A Hazafias Népfront megyei bizottsága több kezdeményezést tett, látszólag apró dolgokban, mégis értékes: másodlagos nyersanyagoknak a begyűjtése nem kampányszerűen, állandóan NDK példa alapján. Észrevettük különösen nyáron, tavasszal, ősszel, hogy kempingeink zsúfoltak, a vadkempingezők megszaporodnak, beszemetelik erdőinket. Miért ne lehetne rendszeresítve helypénzt szedni ezektől is, s ezt a pénzt az erdőségek takarítására, a szemét összegyűjtésére felhasználni ? Azonkívül a vasúttal is olyan kapcsolatot teremtett a megyei bizottság, hogy állomásaink környékére és állomásaink tisztaságára is állandó figyelemmel legyenek és ezt tegyék is meg. A legnagyobb természetalakító vállalkozás — így mondom, hogy vállalkozás — társadalmi koncentrált beruházások alapján az úgynevezett erdős-puszták és a bihari Remete-tó. Az erdős-pusztákon 300 hektár erdővel övezett területen hét tó már megvan, létesült az ifjúság részére sportolási, az emberek részére üdülési, a tanulók részére oktatási lehetőségekkel kapcsolatosan valóságos nyaralóközpont fog ott létesülni. Merjük remélni, hogy ha már a társadalmi összefogás munkája benne lesz, állampolgáraink sajátjuknak fogják tekinteni, megóvják és nem fognak természet-rombolásokat, károsodásokat csinálni. Tisztelt Országgyűlés! Környezetvédelmi munkánk, ezzel kapcsolatos társadalmi összefogásunk olyan terv, amelyre azt mondhatjuk, hogy a béke terve. Mi hiszünk a béke megvédésének lehetőségében. Mi optimisták vagyunk ezen a téren. Mi a fenyegető nemzetközi feszültségben nem hagyjuk idegeinket zaklatni. Mi gazdasági építőmunkánk mellett, azzal egybehangzóan a környezet tisztaságáért és szépségéért é s hazánk további felvirágoztatásáért dolgozunk. Nekünk hitünk, hogy az emberekhez a meggyőzés szavával lehet szólni. Ezért rendkívül értékes részünkre az a munka, amit a Magyar Néphadsereg, a hadsereg környezetvédelmi bizottságának segítségével, a nevelés és meggyőzés terén végez, a bevonuló ifjakat szigorúan környezetvédelmi szemléletre, természetvédelmi feladatokra is oktatja. Közismert, hogy a világ békeharcosainak a megállapítása szerint, ma a fegyverkezésre költött vagyonnak az egésze többszörösen elegendő lenne a világ összes környezetkárosító dolgainak rendbehozására és a teljes környezetvédelem megvalósítására. Mi ingadozásmentes akarattal, büszke elhatározással a béke megóvása mellett, a leszerelés mellett foglaltunk állást. Mi tovább szeretnők építeni ilyen szempontból is hazánkat, a Magyar Népköztársaságot, és az a gondolat él bennünk, amit nagyon helyesen a világ mai helyzetének állásáról egyik hazánkfia mondott, hogy atombombákkal játszani és szemetelni szigorúan tilos. Az államtitkár elvtárs beszámolóját elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Polyák Ibolya képviselőtársunk következik szólásra. POLYÁK IBOLYA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport megbízásából a környezetvédelem megyei helyzetével, gondjaival és feladataival szeretnék röviden foglalkozni. Megyénket általában mezőgazdaságáról és élelmiszeriparáról ismerik leginkább. Indokolt tehát, hogy ezek egyik legfontosabb termelési feltételéről, a termőtalaj állapotáról és ennek javításával, védelmével kapcsolatos feladatainkról szóljak elsőként. Bács-Kiskun megye termőföldjeinek csaknem 40 százaléka homoktalaj, amelyből 160 ezer hektár minősége nem éri el a nyolc aranykorona-értéket. Tehát igen gyenge termőképességú. A deflációval veszélyeztetett területek több mint negyede itt található. Érthető, hogy megyénkben nagy gondot kell fordítani a homoktalajok termőképességének javítására, a szél kártételének csökkentésére és a homok komplex hasznosítására. A következő években mintegy százezer hektár homokterület védelmét és megfelelő hasznosítását kell megoldanunk. Az elmúlt ötéves tervekben jelentős állami támogatással milliárdos nagyságrendű összeget költöttünk talajjavító munkákra, s ezen belül komplex meliorációra. Ezt a munkát a következő években a szűkebb anyagi lehetőségek között is feltétlenül folytatni szükséges, hiszen ez fontos érdeke a népgazdaságnak, még akkor is, ha a befektetések csak hosszabb távon térülnek meg. Az elmúlt évben elkészült a megye érintett területeire, a komplex melioráció és vízgazdálkodás hosszú távú koncepciója, amelynek megvalósítása a termelési és környezetvédelmi érdekeket együttesen szolgálja. Nagy gondunk, hogy a rossz vízgazdálkodású homoktalajoknak alig több mint egy százaléka öntözhető vízkivételi lehetőségek híján, s ezen csak az ezredfordulóig remélhetőleg megépülő Duna—Tisza-csatorna segíthet alapvetően. Addig is indokolt a Duna és a Tisza menti térségek komplex meliorációját megoldani, amelyhez továbbra sem nélkülözhetjük a szükséges állami támogatást. A homok hasznosításában mindig nagy szerepet játszottak a szőlő- és gyümölcsültetvények. Az elmúlt két évtizedben 27 ezer hektár szőlőt és 16 ezer hektár nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek megyénk gazdaságai. A VI. ötéves tervben legalább 5 ezer hektár szőlőültetvényt és 2 ezer hektár gyümölcsöst szükséges telepíteni a megfelelő talaj előkészítés után. Mindezt csak akkor lehet megvalósítani, ha a jelenleginél kedvezőbb közgazdasági feltételeket tudunk biztosítani a gazdaságok számára. A gyenge homoktalajok jelentős részét erdőtelepítéssel hasznosítottuk és ezt a jövőben is folytatni kívánjuk. A felszabadulás óta a megyénkben levő erdőterület megduplázódott, és jelenleg az összes terület 15 százalékát borítja erdő. A továbbiakban is szűk-