Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

567 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 568 tésben elmondhatom, hogy Veszprém megye mezőgazdasága a szocialista átszervezése óta, de különösen az utolsó tíz év során az országoshoz hasonló utat járt be. A számszerű eredmények igazolják, hogy megyénk a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai mellett is eredményesen járult hozzá az ágazati célkitűzések megvalósításához. Bizonyos megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy mindez, amit az eltelt időszakban a megye mezőgazdasági üzemeinek dolgozói, megyénk párt- és állami vezetése talán nem is mindig a legteljesebb országos egyetértés mellett tett a párt agrár- és szövetkezeti politikájának helyi megvalósításáért, azt ma elismerik, az elveiben, eszközeiben is helyes volt. Jóleső érzés elmondani dicsekvés nélkül e fórumon, hogy három éve nem volt veszteséges szövetkezetünk, és úgy látjuk, ez évben sem lesz. A tagságunk egyre fiatalodik, ipari körzetünkben is rangja van a mezőgazdasági munkának, becsülete van a földnek és művelőjének, nincsenek alapvető munkaerőgondjaink. Mezőgazdasági üzemeinkben a munkahelyi, politikai légkör jó. Az eltelt időszak eredményei és az országos szervek abban erősítenek meg bennünket, hogy az út, amelyen megyénk mezőgazdasága halad, az jó, az járható. A VI. ötéves tervidőszak céljainak megvalósításához megvannak a szükséges szellemi és anyagi eszközeink. Kedvezőtlen termőhelyi adottságainkat objektív ténynek könyveljük el, de ellensúlyozására is megvannak a lehetőségeink. A közös terület 25 százalékán kedvezőtlen adottságú szövetkezetek dolgoznak. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a népgazdasági célokkal összhangban a területek fejlesztéséről a jövőben sem mondhatunk le, s azzal is, hogy a területen a gyengébb adottságok magas színvonalú, átgondolt vezetői munkával, a támogatások ésszerű felhasználásával, a helyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával jelentősen csökkenthető a hátrány, és így az e körből kikerült szövetkezetek stabilizálódtak. Ha a jövő feladatait és azok megvalósítását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az irányítás színvonala és a szabályozórendszer egyre inkább szinkronba kerül a reális gazdaságpolitikai célokkal. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk megyénkben, hogy egyre inkább sikerült a gazdálkodási környezetet úgy kialakítani, hogy a termelőüzemek egyszerre tudnak megfelelni a népgazdasági, a helyi és a csoportérdekeknek. Veszprém megyében a területi centralizáció, a szellemi és anyagi erők koncentrációja megteremtette a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kereteit. Ennek talaján ma üzemeinkben az önállóság, a felelősség, a kockázatvállalás, a tudományos szintű vezetés valósult meg. A közgazdasági és piaci környezet változásaira gyorsabban, rugalmasabban reagálnak. Országosan viszont ügyelni kellene arra, hogy az ösztönzött célok valóban helyesek és követhetők legyenek. Az ágazat szintjén is erősödjön az optimumokra való törekvés. A támogatások oda irányuljanak, ahol azokra valóban szükség van. Engedje meg a tisztelt országgyűlés, hogy ezt példával is alátámasszam. Veszprém megye területén jó hírű történelmi borvidék helyezkedik el. A szőlő termésátlaga az országos átlagnak közel kétszerese. Az adottságok folytán a minősége is jó. A szőlőtermelés biztonságos, exportképes termék állítható belőle elő. A termelés meghatározott tájat és külön környezetet igényel. Gazdaságainknak mind területi, mind gazdasági vonatkozásban az ágazat fejlesztésére elképzeléseik vannak. Egy feltétel azonban hiányzik, és ez a korszerű exportigényeket is kielégítő feldolgozóipar. Ezt a helyzetet évek óta látjuk, változtatni szeretnénk rajta, azonban erőfeszítéseinket eddig nem koronázta siker. Vagy más oldalról megközelítve : a racionális földhasználattal is összefügg, hogy több ezer hektár, szőlőtermesztésre egyébként kiváló adottságú zártkerti terület ma is parlagon hever, mert a Balaton-part rendezési tervének megvalósulása évek óta húzódik. A teljesen egyértelmű minisztertanácsi határozatok ellenére a végrehajtás körülményes és bürokratikus. Számos ilyen példát lehetne még sorolni, ami jelzi azt is, hogy az üzemi erőfeszítések mellett az ágazati irányításnak is sok tennivalója van a VI. ötéves tervi célkitűzések feltételrendszerének megteremtésében. Tisztelt Országgyűlés! A koncentráció kérdéséről. Teljesen egyetértek a miniszter elvtárs által megfogalmazottakkal. Tapasztalataink alapján az időben, átgondoltan végrehajtott egyesülés hallatlan nagy lehetőség, és hatékony eszköz a hosszú távú, magas színvonalú gazdálkodás megvalósításában. A termelőszövetkezetek egyesülése nem lehet divat vagy kampány kérdése, de nem célszerű teljes elvetése sem. Veszprém megye eredményei jórészt ebben gyökereznek. Ez indította el azt a sokirányú, pozitív folyamatot, amely ma mezőgazdaságunkra jellemző. A tagság, a párt-, állami és gazdasági vezetés együttgondolkodása, az alkotó légkör lehetővé tette, hogy a tevékenység az üzemek határait túllépje, a vállalkozás kilépjen az alaptevékenység köréből és az igényeknek megfelelően bővüljön, eredményével pedig erősítse, biztonságosabbá tegye azt. Összességében elmondható, hogy eredményeink nem rosszak. A hatodik ötéves tervet megalapozottnak tekintjük, a fejlődós 'dinamikája termelőalapjaink ismeretében biztosítható, a politikai légkör jó, de számos területen hiányosságok is vannak, a tartalékok feltárása nem elég ütemes. Üzemeink rossz természeti viszonyai miatt, a Balaton közelsége, az ebből fakadó fokozott környezetvédelmi intézkedések miatt a termelés költség-igényessége növekszik. A bauxitbányászat következtében beálló folyamatos talajvíz-szint süllyesztés nagy területen teszi megyénkben kritikussá a növénytermesztés eredményeit, ugyanakkor a hatalmas mennyiségű víz pótlásához nincsenek tározóink, öntözőrendszerünk. Sok esetben egyik napról a másikra komoly állattenyésztő telepeink víz nélkül maradnak. Az egyébként csak kis részben hasznosított, kiváló minőségű kartszvíz kommunális és mezőgazdasági felhasználhatósága rendkívül nehéz. Tisztelt Országgyűlés! Nagy tartalékaink vannak megyénkben, de úgy vélem, országosan is a hulladékanyagok hasznosításában. Üzemeink részéről a szándék megvan az állati hullák, az élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek, a fahulladékok és egyéb veszendőbe menő anyagok célszerű hasznosítására. E célra ismertek a világ más részein kidolgozott műszaki és 23*