Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

569 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 570 technológiai eljárások. Ezek bevezetését azonban anyagi, műszaki és egyéb gátló tényezők akadályozzák. A mai gazdasági viszonyok mellett ezeknek az anyagoknak hasznosításáról nem mondhatunk le. Hasonló tartalékaink vannak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében is. Ezek jobb kiaknázására javítani szükséges érdekeltségi rendszerünket, hogy a nyúltenyésztéshez, a zöldség, a gyümölcs termeléséhez kedvet csináljunk. Ugyanakkor nagyüzemi gazdaságaink megfelelő szervező, tanácsadó munkával integrálják a közös hasznára ezt a tevékenységet. Tartalékaink vannak továbbá gazdaságainkban műszaki, technikai, technológiai területen is. Az alkatrészek gyors pótlásával növelhető a gépkihasználás, az optimális időben elvégzett munkával növelhetők a termésátlagok. A technológiák fegyelmezett betartásával, a magasabb színvonalú munkával csökkenthetők az időjárási és rossz talajadottsági viszonyok. Nagy lehetőségünk a fontos és jó talaj erőgazdálkodás, valamint a korszerű növényvédelem is. A termelés biztonságát szolgálhatja a gyorsabb ütemű melioráció végrehajtása. Az elmondottakból kitűnik, hogy a jövőben is számos a tennivaló, az eddigieknél is keményebb, átgondoltabb munka biztosíthatja csak kiegyensúlyozott fejlődésünket. Munkánkhoz eddig az ágazatot irányító minisztérium és más szervek segítségét megkaptuk. Ezt várjuk a jövőben is és akkor közös összefogással Veszprém megye mezőgazdasága a hatodik ötéves tervben is eredményesen tud majd hozzájárulni népgazdasági célkitűzéseink megvalósításához. A miniszter elvtárs beszámolóját elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK : Szántó Sándor képviselőtársunk következik szólásra. SZÁNTÓ SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiemelkedő eredményei kellemes érzéseket váltanak ki minden becsületes emberből, de különösen azokból, akik szellemi és fizikai munkájukkal, a természeti erőkkel vívott nehéz küzdelemmel, sok fáradozással járultak hozzá a sikerekhez. Sokan megkérdezik tőlünk, mi a magyarázata az elért eredményeknek ? Mi, akik a mezőgazdaságban dolgozunk, úgy látjuk, hogy mindenekelőtt a párt agrár- és szövetkezetpolitikája, amely bizalmat, biztonságot, megbecsülést adott a parasztságnak, megteremtette az anyagi érdekeltséget, a jó közérzetet és a termelés növelésének egyéb más fontos feltételeit is. A parasztság nagyra értékeli a vele kapcsolatban megnyilvánuló bizalmat, becsületes, szorgalmas, eredményes munkával viszonozza azt. A fejlődés eredményeként nemcsak a termelés lett korszerű és eredményes, hanem a termelők is megváltoztak: műveltebbek, hozzáértőbbek, igényesebbek lettek, egyszóval szocialista típusú emberekké váltak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek bebizonyították életképességüket és alkalmasak a megnövekedett intenzív feladatok teljesítésére, a parasztság további felemelésére is. Természetesen azt is tudjuk, hogy ehhez meg kell teremteni a tárgyi és a személyi feltételeket. Igen megnyugtató számunkra, hogy a párt politikája továbbra is következetesen, folyamatosan napirendre tűzi azokat a kérdéseket, amelyek elősegítik a mezőgazdaság fejlődését. Örömmel fogadtuk a párt és a kormány legutóbbi döntését az alacsony-jövedelmezőségű termelőszövetkezetek helyzetének javítását illetően. Ezekben a döntésekben is tükröződik az a jó szándék és segítőkészség, amely alapja annak, hogy a kedvezőtlen természeti és közgazdasági feltételek között gazdálkodó üzemek és a szorgalmas szövetkezeti tagok helyzete tovább javuljon, csökkenjenek a termelőszövetkezetek között kialakult nagy különbségek, gyorsabb ütemben emelkedjen a termelés és javuljanak az itt élő emberek életkörülményei. Mi úgy látjuk, most rajtunk a sor, hogy a kapott lehetőségeket jól használjuk ki, és az eddigieknél jobban járuljunk hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megjavításához. Tisztelt Képviselőtársak! A termelőszövetkezet, amelyben én dolgozom, az Ecsediláp térségében gazdálkodik Nagyecsed székhellyel, kedvezőtlen feltételek között. Az ár- és a belvíz okozza legnagyobb gondunkat. Sokszor tette már tönkre szorgalmas munkánk eredményeit. Éppen ezért nagy örömmel fogadtuk a komplex melioráció új lehetőségeit. Azt kérjük az illetékes szervektől, mérlegeljék annak lehetőségét, hogy az üzemi vízrendezéshez egyes indokolt esetekben, amikor nincsen meg a saját forrás, az állami támogatás kiegészítésére kamatmentes, hosszúlejáratú hitelt biztosítsanak, amely bőségesen megtérülne a többlettermelés eredményeiben. A másik fontos kérdés, amely tapasztalataink szerint jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági termelést : a tagság érdekeltsége, szervezettsége, fegyelme, a vezetők, a szakemberek és szakmunkások munkája. A mi szövetkezetünkben a tagság becsületesen és szorgalmasan dolgozik. Sajnos, a korábbi években az volt a jellemző, hogy a vezetők és a szakemberek állandóan cserélődtek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet gazdálkodása éveken keresztül eredménytelen volt. Az utóbbi három évben a vezetés stabilizálódott, növekedett a szakemberek száma. Jelenleg 22 felsőfokú, 54 középfokú képzettséggelrendelkező szakember dolgozik termelőszövetkezetünkben. A szakemberek számának gyors növekedése az egész megyére jellemző. Szabolcs-Szatmár termelőszövetkezeteiben 1400 egyetemet és főiskolát végzett szakember tevékenykedik, és jelentősen növekedett a szakmunkások és a betanított munkások száma is. A szakemberek döntő többsége eredményesen dolgozik, és emellett a közéletben is aktívan tevékenykedik. Az eredmények mellett azonban azt is el kell mondanunk, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben nem mindig maradnak meg a szakemberek. A mostohább természeti körülmények miatt gyakran sikertelen a gazdálkodás, a szakemberek pesszimistává válnak, nincs sikerélményük, és ha a szövetkezet veszteséggel zárja az évet, az esetek többségében munkadíjukat 80 százalékra behatárolják, erkölcsi és anyagi hátrányba kerülnek és emiatt gyakran otthagyják a gyenge termelőszövetkezeteket,