Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

555 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 556 Az elmúlt tíz évben a szövetkezetek száma megyénkben felére csökkent, ezzel együtt a közös gazdaságok átlagos földterülete 2200-ról 4270 hek­tárra nőtt. E területi koncentrációval párhuzamo­san fejlődött a gazdasági kapcsolatok rendszere is. Gazdasági társulások jöttek létre a termelés tovább­fejlesztése érdekében. Itt kell kiemelnem a terme­lési rendszereket, amelyek az ötödik ötéves terv időszakában megyénkben a növénytermelés terén általánossá váltak, az álattenyésztésben pedig foko­zódott a részvételük. Megvalósult a gabonafélék teljes gépesítése, továbbra sem kielégítő azonban a szőlő, a zöldség, a szálastakarmány speciális gép­ellátása. Erre külön is szeretném a figyelmet fel­hívni, mivel a továbbfejlesztés akadálya is lehet. Munkaerő-gazdálkodásunkat jellemezte, hogy a termelési eredményeket lényegesen kisebb létszám­mal értük el. A háztáji, kisegítő gazdaságok a me­gye mezőgazdasági termelésének több mint 30 szá­zalékát adják. Változott a kisüzemek termelési szerkezete, megnövekedett a szőlő- és a zöldségter­melés és a kisállattartás. Az elmúlt tíz év eredményei jelentősek, ez azonban még nem jelenti azt, hogy továbbfejlődésre nincs lehetőség. Ennek érdekében határozta meg a megye párt és állami vezetése a megye mezőgazda­ságának és élelmiszeriparának hatodik ötéves tervi feladatait. Alapvető cél a megye mezőgazdaságában a gazdaságos hozamnövelés. Reális feltétlekkel, a ter­melés megalapozott növekedésével megyénkben is elő kell segíteni az eredményesebb gazdálkodást és a gazdaságos export fokozását. Alapvető feladat a gabona- és a húsprogram megvalósítása is. Heves megyében a növénytermelés szerkezeté­ben lényeges változtatás nem indokolt. Hasznos cél a gabonafélék vetésterületének növekedése, ezzel összefüggésben csökkenteni kell a vetett ta­karmányterületet, növelni kell a gyepterületek ho­zamát a tömegtakarmány-termelés érdekében. Fokozni kell a mezőgazdasági nagyüzemek tá­mogatását, a háztáji és kisegítő gazdaságok terme­lésének elősegítésére. Vannak olyan növények és állatfajok, amelyek elsősorban ezekben a gazda­ságokban termelhetők meg eredményesen, me­gyénkben jól kiegészítik a nagyüzemek termelését. A nagyüzemileg nem hasznosítható földterületek tartós használatba adását meg kell gyorsítani. Rendkívül fontosnak tartjuk azt is, hogy me­gyénk mezőgazdasága folyamatosan kapja meg a magasabb és jobb eredmények eléréséhez szükséges technikát, legyen zavartalan az alkatrész-ellátás. Az utóbbi évtizedben végzett jelentős fejlesztések ellenére nincs elegendő hűtőtárolónk, gabonarak­tárunk, hús- és borfeldolgozó, palackozó kapacitá­sunk. A felmerülő hiányosságokra és a változó gaz­dasági körülményekre a korábbiaknál élénkebben, érzékenyebben szükséges reagálnunk. Nagyon jónak tartom a minisztérium vezeté­sének azt a módszerét, mellyel gyorsan, rövid úton ad tájékoztatást, informálódik az ágazati dolgok­ban. A megyei központi értekezletek helyett elő­térbe helyezi a területi munkát, a kapcsolatot. Ez gyorsítja a folyamatokat és a termelésben dolgo­zók az irányítók véleményét közvetlenül hallják. Tovább kell ezt folytatni, jó módszer. Kedvező tendenciát tapasztaltam a gondolkodásban és a tenniakarásban is. A megyénk mezőgazdaságában dolgozók bíznak a párt és a kormány mezőgazdasági politikájában. Jó ez a politika, legyen nagyüzem, háztáji, kiskert, egyaránt lelkesen munkálkodnak az országos, megyei célok és saját boldogulásuk megvalósulásán. Használjuk ki ezt a bizalmat és lelkesedést. Szeretik a megyében a földet, értik is a vele való elbeszélgetést. Tudjuk, hogy a feladatok megoldása elsősorban rajtunk múlik. Ha e nemes célokhoz megfelelő támogatást is kapunk, bizonyos vagyok benne, hogy erre becsületes munkával vála­szolnak Heves megye dolgozói. A miniszter elvtárs expozéját a kiegészítéssel elfogadom és elfogadásra javasolom. (Taps) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.46-17.11 - Elnök: CSERVEN­KA FERENCNÉ) i ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Pásztóhy András képviselőtársunk. PÁSZTOHY ANDRÁS: Tisztelt Országgyű­lés! Kedves Képviselő Elvtársak! A miniszter elv­társnak a kormány nevében előterjesztett szóbeli expozéja, az írásbeli tájékoztató részletesen szól az ágazat helyzetéről. Ismert megyénk, Somogy megye mezőgazda­sági jellege. Az eredmények, a gondok megyénkben is hasonlóak az országos helyzethez. Hozzászólá­somban én is az alacsony jövedelmű termelőszövet­kezetek helyzetével kívánok foglalkozni, mivel me­gyénkben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek csaknem fele ilyen kategóriába sorolható. Nálunk is, az eddig végbe ment nagyarány ú fejlődés ellené­re, az egyik legfontosabb feladattá nőtt az alacsony jövedelmű, gyengén gazdálkodónak nevezett ter­melőszövetkezetek megerősítése, további fejlesz­tése. Egyetértek a miniszter elvtársnak azon meg­állapításával, hogy nem mindig a gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek a gyengén gazdál­kodók. A megye politikai, állami és érdekképvise­leti szervei a megyében eddig 23 szövetkezet ilyen jellegű elemzését végezték el. Az elemzés fontossá­gát jelzik azok az adatok is, amelyek szerint az említett üzemi körhöz tartozó gazdaságok a megyé­ben az összterület 47,5 százalékán gazdálkodnak. Itt állítják elő az ágazat termelési értékének 37,7 százalékát, a dolgozó tagok 47 százalékának foglal­koztatása mellett. Ugyanakkor az objektív okok között meg kell jegyeznem, hogy Somogyban az egy hektár termő­területre jutó aranykorona érték az országos átlag­nak mindössze 84,8 százaléka, az összes eszközérték pedig csupán 67,2 százalék. Ügy érzem, hogy a megyén belül elvégzett elemzések néhány tapasztalata a megye határain kívül is figyelmet érdemel. Az egyik legfontosabb következtetés a termelési szerkezet alakulásában keresendő, ami az elemzés alapján a következő ké­pet mutatja. A jó, vagy jobb eredményt elérő gazdaságoknál a növénytermesztés, az alacsony jövedelműeknél

Next

/
Thumbnails
Contents