Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

553 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 554 tül az előző nemzedékek nehéz, fáradságos, sokszor bizony verejtékes munkáját is. A miniszter elvtárs beszámolóját a mezőgazda­sági és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a föld­tulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabá­lyozó törvények végrehajtásáról elfogadom, és a képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps) ELNÖK : Szólásra következik Szabó Imre kép­viselőtársunk. SZABÓ IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kap­csolódva a miniszter elvtárs beszámolójához, mi­előtt Heves megye mezőgazdaságának elmúlt tíz évi fejlődéséről szólnék, szeretnék visszatérni az 1978. júliusi országgyűlésen elhangzott felszólalásomra. Akkor alapvetően két témával, a szőlőtermelés te­lepítésével, gondjaival, valamint a Tisza-menti térség problémáival foglalkoztam. Örömmel jelent­hetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy gondjaink ellenére az V. ötéves tervre kitűzött 1800 hektár telepítéssel szemben 2300 hektár szőlő került tele­pítésre, mely a legkorszerűbb technológiai követel­ményeket is kielégíti. Arra törekedtünk, hogy a piaci igényeknek megfelelő fajták kerüljenek telepítésre, megterem­tettük a lehetőségeit az üzemek közötti gazdasági együttműködésnek mind a termelés, mind pedig a feldolgozás vonatkozásában. Mindezek eredménye­ként az 1970. évivel közel azonos területen 70 szá­zalékkal több termést értünk el, mint előzőleg. A Tisza-menti térségben gazdálkodó üzemek ered­ménye a központi támogatás és az üzemi erőfeszí­tések hatására számottevően javult. Ebben az évben a korábbi évektől eltérően a térségben nincs vesz­teségesen gazdálkodó szövetkezet. Ez mindenek­előtt a tervszerű meliorációnak és az üzemek által a termőhelyi adottságoknak jobban megfelelő ter­melési szerkezetnek köszönhető. Az eredmények további javítását szolgálja, hogy a VI. ötéves tervben központi segítséggel to­vább folytatjuk a meliorációs beruházásokat e tér­ségben. Mivel az itt elhelyezkedő üzemek eredmé­ményei meghatározóak a megye ágazati célkitűzé­seinek megvalósításában, kérem miniszter elvtár­sat, hogy továbbra is kísérjék megkülönböztetett figyelemmel e térség problémáit. Kívánatosnak tartjuk, hogy párhuzamosan megépítendő állami főművek úgy valósuljanak meg, hogy biztosítsák a komplex meliorációs beruházások optimális haté­konyságát, a mezőgazdasági területek belvízhely­zetének döntő mértékű javulását. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy Heves megye elmúlt tíz évi eredményeiről, gondjai­ról tájékoztatást adjak. Az elmúlt évtizedben a megye mezőgazdasága a párt gazdaságpolitikai céljának megfelelően, de egyes területeken az orszá­gos átlagnál szerényebben, más területeken pedig gyorsabban fejlődött, hozzájárulva a lakosság ellá­tásához és az export növeléséhez. A növekedést segítette a termelékenység emelkedése, az anyagi­műszaki ellátottság javulása, a szakosodás. Az el­múlt években a mezőgazdaságban is nehezebb köz­gazdasági körülmények között termeltünk. A gazdálkodás egyre anyag- és eszközigényesebb, a fejlesztések pedig mind nagyobb összegeket igé­nyelnek. A mezőgazdasági termelés 1980-ban az országos átlaghoz hasonlóan 42—43 százalékkal ha­ladta meg az 1970. évit, ezen belül a nagyüzemek 05 százalékkal, a háztáji kisüzemek pedig 9 száza­lékkal növelték termelésüket. A gabonatermelés fejlődését mutatja, hogy az V. ötéves terv időszakában búzából 18 száza­lékkal, kukoricából pedig 15 százalékkal termeltünk többet hektáronként, mint a IV. ötéves tervben. Eredményeinkkel azonban nem lehetünk elégedet­tek, mivel a fejlődés lassúbb adottságainknál, ezen változtatnunk kell. Jó eredményeket értünk el viszont az olajos növények termesztésében. Állat­tenyésztésünk 1980-ban 20 százalékkal termelt töb­bet, mint 10 évvel korábban. A megye legdinami­kusabb fejlődő ágazata a sertéstenyésztés, mely 39 százalékkal emelkedett. A szarvasmarha-tenyész­tés összes termelése szerény mértékben nőtt. Az elmúlt években elmaradtak a létszámfej­lesztést szolgáló beruházások, a mezőgazdasági üze­mek ugyanis rekonstrukcióra, korszerűsítésre tö­rekedtek. Nőtt a tenyésztési színvonal, melynek eredményeként az összes termelt tej mennyisége 1970-hez viszonyítva 40 százalékkal nőtt, a tehén­létszám 15 százalékos csökkenése mellett. Hozzá kell tennem, hogy ehhez jelentősen hozzájárultak az ösztönző szabályozók is. Heves megye élelmiszeripara is jelentős fej­lődésen ment keresztül az utóbbi évtizedben. Különösen termelési adottságainknak megfelelően a konzerv-, cukor- és a borfeldolgozás színvonala javult. A növekedés valamivel kisebb ütemben az V. ötéves tervidőszak alatt is folytatódott, és 1980. évben az élelmiszeripar már 6,5 milliárd forint termelési értéket állított elő, amely a megye szoci­alista ipari termelésének 41,2 százalékát mutatja. Az elmúlt 10 év fejlődése, gazdasági eredményei nem valósulhattak volna meg a párt helyes, ki­egyensúlyozott gazdaságpolitikája nélkül. Me­gyénkben az elmúlt évtizedben 11 ezer hektár te­rületet vontak ki a mezőgazdasági termelésből. A területkivonást a megyében telepített országos jelentőségű beruházások indokolják. Ilyen a Thorez külszíni bánya, a bélapátfalvai cementgyár, vala­mint az M3-as autópálya. Ennek ellensúlyozására számottevő eredmé­nyeket értünk el a termőföldek művelése, a parlag­területek hasznosítása terén. A hetvenes évek ele­jén meglévő jelentős műveletlen terület 1980-ra minimálisra csökkent. Ki kell emelni azt a társadalmi igényt, amely az ipari munkások és más területen dolgozók részé­ről a nagyüzemileg kevésbé művelhető föld meg­művelése iránt jelentkezik. Véleményem szerint tanácsi szerveink ezt az igényt jól hasznosították. Ennek jelentőségét elhanyagolnunk nem szabad, mivel az eredmények az önellátáson túl a piaci terü­leten is jelentkeznek. Termelésük többségükben a szövetkezet integrálásában, szervezett keretek között folyik. Támogatásukat továbbra is indokolt­nak tartom. Szeretnék szólni a földrendezésről, amelynek célja az, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földet összefüggő táblákba vonják össze. A szövetkezetek egyesülése következtében He­ves megyében is sok terület rendeződött. Vannak még azonban olyan területek, ahol az önkéntes földcsere végrehajtásának meggyorsítása indokolt. Ebben is jelentős gazdasági tartalékaink vannak, ezért ezt kiemelt feladatként kérjük kezelni.

Next

/
Thumbnails
Contents