Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-9
553 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 554 tül az előző nemzedékek nehéz, fáradságos, sokszor bizony verejtékes munkáját is. A miniszter elvtárs beszámolóját a mezőgazdasági és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról elfogadom, és a képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps) ELNÖK : Szólásra következik Szabó Imre képviselőtársunk. SZABÓ IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kapcsolódva a miniszter elvtárs beszámolójához, mielőtt Heves megye mezőgazdaságának elmúlt tíz évi fejlődéséről szólnék, szeretnék visszatérni az 1978. júliusi országgyűlésen elhangzott felszólalásomra. Akkor alapvetően két témával, a szőlőtermelés telepítésével, gondjaival, valamint a Tisza-menti térség problémáival foglalkoztam. Örömmel jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy gondjaink ellenére az V. ötéves tervre kitűzött 1800 hektár telepítéssel szemben 2300 hektár szőlő került telepítésre, mely a legkorszerűbb technológiai követelményeket is kielégíti. Arra törekedtünk, hogy a piaci igényeknek megfelelő fajták kerüljenek telepítésre, megteremtettük a lehetőségeit az üzemek közötti gazdasági együttműködésnek mind a termelés, mind pedig a feldolgozás vonatkozásában. Mindezek eredményeként az 1970. évivel közel azonos területen 70 százalékkal több termést értünk el, mint előzőleg. A Tisza-menti térségben gazdálkodó üzemek eredménye a központi támogatás és az üzemi erőfeszítések hatására számottevően javult. Ebben az évben a korábbi évektől eltérően a térségben nincs veszteségesen gazdálkodó szövetkezet. Ez mindenekelőtt a tervszerű meliorációnak és az üzemek által a termőhelyi adottságoknak jobban megfelelő termelési szerkezetnek köszönhető. Az eredmények további javítását szolgálja, hogy a VI. ötéves tervben központi segítséggel tovább folytatjuk a meliorációs beruházásokat e térségben. Mivel az itt elhelyezkedő üzemek eredméményei meghatározóak a megye ágazati célkitűzéseinek megvalósításában, kérem miniszter elvtársat, hogy továbbra is kísérjék megkülönböztetett figyelemmel e térség problémáit. Kívánatosnak tartjuk, hogy párhuzamosan megépítendő állami főművek úgy valósuljanak meg, hogy biztosítsák a komplex meliorációs beruházások optimális hatékonyságát, a mezőgazdasági területek belvízhelyzetének döntő mértékű javulását. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy Heves megye elmúlt tíz évi eredményeiről, gondjairól tájékoztatást adjak. Az elmúlt évtizedben a megye mezőgazdasága a párt gazdaságpolitikai céljának megfelelően, de egyes területeken az országos átlagnál szerényebben, más területeken pedig gyorsabban fejlődött, hozzájárulva a lakosság ellátásához és az export növeléséhez. A növekedést segítette a termelékenység emelkedése, az anyagiműszaki ellátottság javulása, a szakosodás. Az elmúlt években a mezőgazdaságban is nehezebb közgazdasági körülmények között termeltünk. A gazdálkodás egyre anyag- és eszközigényesebb, a fejlesztések pedig mind nagyobb összegeket igényelnek. A mezőgazdasági termelés 1980-ban az országos átlaghoz hasonlóan 42—43 százalékkal haladta meg az 1970. évit, ezen belül a nagyüzemek 05 százalékkal, a háztáji kisüzemek pedig 9 százalékkal növelték termelésüket. A gabonatermelés fejlődését mutatja, hogy az V. ötéves terv időszakában búzából 18 százalékkal, kukoricából pedig 15 százalékkal termeltünk többet hektáronként, mint a IV. ötéves tervben. Eredményeinkkel azonban nem lehetünk elégedettek, mivel a fejlődés lassúbb adottságainknál, ezen változtatnunk kell. Jó eredményeket értünk el viszont az olajos növények termesztésében. Állattenyésztésünk 1980-ban 20 százalékkal termelt többet, mint 10 évvel korábban. A megye legdinamikusabb fejlődő ágazata a sertéstenyésztés, mely 39 százalékkal emelkedett. A szarvasmarha-tenyésztés összes termelése szerény mértékben nőtt. Az elmúlt években elmaradtak a létszámfejlesztést szolgáló beruházások, a mezőgazdasági üzemek ugyanis rekonstrukcióra, korszerűsítésre törekedtek. Nőtt a tenyésztési színvonal, melynek eredményeként az összes termelt tej mennyisége 1970-hez viszonyítva 40 százalékkal nőtt, a tehénlétszám 15 százalékos csökkenése mellett. Hozzá kell tennem, hogy ehhez jelentősen hozzájárultak az ösztönző szabályozók is. Heves megye élelmiszeripara is jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedben. Különösen termelési adottságainknak megfelelően a konzerv-, cukor- és a borfeldolgozás színvonala javult. A növekedés valamivel kisebb ütemben az V. ötéves tervidőszak alatt is folytatódott, és 1980. évben az élelmiszeripar már 6,5 milliárd forint termelési értéket állított elő, amely a megye szocialista ipari termelésének 41,2 százalékát mutatja. Az elmúlt 10 év fejlődése, gazdasági eredményei nem valósulhattak volna meg a párt helyes, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikája nélkül. Megyénkben az elmúlt évtizedben 11 ezer hektár területet vontak ki a mezőgazdasági termelésből. A területkivonást a megyében telepített országos jelentőségű beruházások indokolják. Ilyen a Thorez külszíni bánya, a bélapátfalvai cementgyár, valamint az M3-as autópálya. Ennek ellensúlyozására számottevő eredményeket értünk el a termőföldek művelése, a parlagterületek hasznosítása terén. A hetvenes évek elején meglévő jelentős műveletlen terület 1980-ra minimálisra csökkent. Ki kell emelni azt a társadalmi igényt, amely az ipari munkások és más területen dolgozók részéről a nagyüzemileg kevésbé művelhető föld megművelése iránt jelentkezik. Véleményem szerint tanácsi szerveink ezt az igényt jól hasznosították. Ennek jelentőségét elhanyagolnunk nem szabad, mivel az eredmények az önellátáson túl a piaci területen is jelentkeznek. Termelésük többségükben a szövetkezet integrálásában, szervezett keretek között folyik. Támogatásukat továbbra is indokoltnak tartom. Szeretnék szólni a földrendezésről, amelynek célja az, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földet összefüggő táblákba vonják össze. A szövetkezetek egyesülése következtében Heves megyében is sok terület rendeződött. Vannak még azonban olyan területek, ahol az önkéntes földcsere végrehajtásának meggyorsítása indokolt. Ebben is jelentős gazdasági tartalékaink vannak, ezért ezt kiemelt feladatként kérjük kezelni.