Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

543 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 544 ző, hamarabb szerezhetik meg a munkavégzés folyamán oly elengedhetetlen sikerélményeket. Befolyásolja letelepedésüket az a tény is, hogy ezek a gazdaságok családjuk szociális és lakáskörülményeit alacsonyabb színvonalon tudják kielégíteni. E területekre a tanácsi lakásépítési pénzeszközökből kevesebb jut. Az üzemek gazdálkodási eredményeiből adódóan a szakemberek számára nem tudnak lakást biztosítani. Éppen azért megnyugtató, hogy kormányzatunk tovább kívánja e területek támogatását növelni, mint ahogy az az előzőekben már itt is elhangzott. Megnyugvással vesszük tudomásul, hogy a tárca vezetése erre a fontos tényezőre kiemelten figyelmet fordít a jövőben és a szakember-kihelyezés feltételein igyekszik a beruházási támogatások koordinálásával javítani. Előreléptünk az elmúlt időszakban a termelési szerkezet javítása, a költségtakarékos gazdálkodás mellett az ipari tevékenység fejlesztésében. A mezőgazdasági ipari tevékenységnek jelentős szerepe van, nemcsak a nyereséges gazdálkodásra való törekvésben, hanem a foglalkoztatás színvonalának emelésében is. Jó irányú változást értünk el az itt élő emberek szemléletében. Nő az igényesség önmagunk munkája és környezetük iránt is. Engedjék meg, hogy röviden hivatkozzam munkahelyemre, a Délborsodi Termelőszövetkezet konfekcióüzemére, ahol mint művezető dolgozom. Munkatársaimmal együtt évente több alkalommal veszünk részt a mezőgazdasági termékek betakarításában, segítve ezzel az ott munkacsúcsokon kialakuló munkaerőhiányt, megértve azt, hogy csak közös összefogással oldhatjuk meg feladatainkat, növelhetjük gazdaságunk eredményeit. Az üzemünkben képződő nyereség, mint ahogj' az máshol is így van döntő része a mezőgazdasági termelés tárgyi feltételeinek javítására szolgál. Jól megfér egymás mellett mezőgazdaság és ipar. Tájegységünk további feladatai között szerepel a talaj adottságok javítása, a termelési szerkezet racionális változtatása, az áru-növénytermelés fokozása és a minőségi munkavégzés minden területen. Csak helyeselni tudjuk a megkülönböztetett közgazdasági szabályozást, érezte azt, hogy gazdaságaink munkájára, termelésére továbbra is nagy szüksége van népgazdaságunknak. Kedvező változást varunk a meliorációs tevékenység szélesebb körű támogatásától, a gabonafélék kiemelt ártámogatásától, valamint a szakemberellátottság emelését elősegítő támogatási alap növekedésétől. Nagy fejlődési lehetőséget látunk az erős mezőgazdasági üzemek gyengéket támogató társítási programjában, természetesen a kölcsönös előnyök alapján. Az új szabályozók és támogatások bevezetése után azt reméljük elérni, hogy az alacsony hatékonyságú üzemeink felfejlődjenek, legalább az átlagos szintre. Nagy figyelmet kell fordítanunk az emberi tényezőkre. Választókerületem e területén élő emberek semmivel sem tesznek kevesebbet, mint a más tájegységeken kedvezőbb körülmények között gazdálkodó üzemek dolgozói, sőt időnként még keményebb, áldozatosabb munkával végzik tevékenységüket. Csak így érhetik el céljaikat. Ezek az emberek is jogosan tartanak igényt munkájuk elismerésére, anyagi, erkölcsi megbecsülésre. Az érdekeltségi rendszer ésszerű változtatása tovább ösztönöz az alkotó közösségi munkára. Céljaink azonosak népgazdasági és szövetkezeti szinten egyaránt. Kérésünk a tárca vezetéséhez, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítsanak a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek tevékenységére, mert az itt dolgozók munkájukon keresztül jelentősen hozzájárulnak ágazatunk VI. ötéves tervfeladatának teljesítéséhez, melyről meggyőződésem, hogy társadalmi összefogással és mezőgazdasági dolgozóinknak már annyiszor bizonyított aktív hozzáállásával teljesíthető. Az előterjesztett beszámolót és a miniszter elvtárs expozéját elfogadom, képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kasó József képviselőtársunk. KASÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Váncsa Jenő miniszter elvtárs beszámolója reális képet ad a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelenlegi helyzetéről és 1972-től végbement fejlődéséről. Felszólalásomban röviden foglalkozni szeretnék megyénk, Baranya megye mezőgazdaságának, élelmiszeriparának helyzetével, gondjaival, problémáival, és kilátásaival. Teszem azt azzal a szándékkal, hogy ezzel is segítsem megyénk további fejlődését. Baranya az ország össz-szántóterületének 4,6 százaléka, termeivényei az ország egészének ennél lényegesen nagyobb hányadát teszik ki. így búzából 6,5—7,2 százalékát, vágómarhából 6,0 százalékát, tejből 5,6 százalékát adják az országos termelésnek. Jelentős az élelmiszeriparunk termelése, amely meghaladja az országos átlagot. így a baromfifeldolgozó ipar 8,2 százalékát teszi ki az országos termelésnek. Sajnos azt kell mondanom, hogy eredményeink ellenére a legfontosabb termelési feltétel, a termőföld javítására, a meliorációra a VI. ötéves tervben megyénk nem részesül olyan támogatásban, ahogy azt szeretnénk, vagy indokoltnak tartanánk. Ugyanakkor bizonyított, hogy az eddigi meliorációs beruházások jól realizálódtak megyénkben. S ezen kívül megfelelő kivitelezési kapacitás áll rendelkezésünkre. A többi melioráció kivitelezését is jó minőségben, időben el tudnánk végezni. Tisztelt Országgyűlés! Örömmel olvastam a miniszter elvtárs beszámolójában az agrokémiai társulásokról szóló részt.,Jónak tartom, hogy a miniszter elvtárs 150 tárház-központ építését tartja szükségesnek a VI. ötéves tervben. 1973-tól kezdve veszek részt egy működő agrokémiai központ munkájában és irányításában Szigetvár térségében. Ennek kapcsán elmondhatom, hogy a kemikáliák árnövekedése általában igen erőteljes volt 1976-tól. Ezek közül is a műtrágyáké átlagosan elérte a 48 százalékot. Ugyanakkor a növénytermesztési felvásárlási árak növekedése ennél lényegesen alacsonyabb, lassúbb, így például kukoricánál 17 százalék, cukorrépánál 16 százalékos volt 1976-tól kezdve. A kemikáliák áremelkedése jelentős költségnövekedést jelent a termékek előállításában, ezért fokozottan indokolt a nagy költségeket képviselő anyagok leghatékonyabb felhasználása. Ezt lenne hivatva megoldani az agrokémiai tárház-központok további fejlesztése. Ez mindenképpen érdeke az építőüzemnek, és ezért, úgy érzem, áldozatot is kell vállalni azoknak. Azonban