Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-9
545 Az Országgyűlés 9. ülése, 1, nem indokolt az egyoldalú áldozatvállalás és nem szabad, hogy csak a termelő mezőgazdasági üzemeket sújtsa ez, de ugyanakkor a kereskedelmi szervek, illetve gyártó cégek eddigi termelési terheinek költségét csökkentse. Szeretnénk ha a tárházak felépítésében az ipari üzemek és a kereskedő szervezetek is érdekeltté lennének téve. Ha a mezőgazdasági üzemek közül most valamelyik tárházat építene, akkor áldozatot vállal a beruházásban és hátrányosabb helyzetbe jut a műtrágyák készletezésében. Kérésem az, hogy vizsgálja felül a tárca a problémát és a kereskedelmi szervezetekkel, valamint a gyárakkal segítse megteremteni a tárház beruházásához és a kemikáliák forgalmazásához szükséges feltételeket úgy, hogy közös érdekeltség alakuljon ki. Ha ez megvalósulna, javítani lehetne a műtrágya-felhasználásunk jelenleg stagnáló helyzetét is. Tisztelt Országgyűlés! Még egy kérdésről, s talán a mezőgazdaságot legérzékenyebben érintő kérdésről, az úgynevezett háttériparról szeretnék röviden szólni. Mielőtt bármit is mondanék, én is előrebocsátom, hogy a mezőgazdaság eddigi fejlődésében, eredményeiben nagy szerepe volt és van, de reméljük még pozitívabb szerepe lesz iparunknak. Vannak gondjaink is, s azok közül elsőnek kiemelném a sokat emlegetett alkatrészhiányt. Tudom, hogy a sokat emlegetett és állandóan visszatérő kérdések esetenként súlyukat is veszítik, s megszokottá válnak, de csak azok számára, akik ezeknek káros hatását munkájukban nap mint nap nem érzik. A megyében járva és informálódva kigyűjtöttem egy-két adatot. így NDK gépekből 145, magyar gépekből 50 alkatrész, golyóscsapágyból 80 féle, különböző gumiköpenyekből hat méret, öszszesen tehát 281 darab alapvetően hiánycikk. Ezek nélkül nem működhetnek a gépek. Ezt én igen magas számnak tartom. Előfordult az is, hogy a kereskedelmi szervek kénytelenek voltak új gépet megbontani azért, hogy egy másik gép hiányzó alkatrészét pótolják. Ugyanakkor az alkatrészárak igen erőteljesen emelkednek. A Szigetvári Állami Gazdaságban például a felhasznált erőgép-alkatrészek áremelkedése 1980-ról 198l-re 40,5 százalékos volt. A növénytermelési munkagépek alkatrészeinek áremelkedése 1980-ról 1981-re 31 százalékos volt. Itt kettős problémát látok. Egyrészt az alkatrész áremelkedésének üteme a központilag előirányzotthoz képest túl nagy, másrészt sok a hiányzó alkatrész. Ezek biztosításához központi segítségre lenne szükség még akkor is, ha jelentős próbálkozások vannak a decentralizált alkatrészgyártásokra. Az egyértelmű, hogy az alkatrészgyártást csak decentralizáltan megoldani nem lehet. Szomorúan kell elmondanom azt is, hogy gondjaink vannak a magyar ipar által készített egyes gépek minőségével. Egyes gépek használhatósága nem kielégítő, anyaggyártási és szerkesztési problémák is előfordulnak. Példaként szeretném elmondani, hogy gazdaságunk nagy áldozatok árán megvette a Hesston 7650 típusú szecskázót, ennek ára mintegy 2,3 millió forint. Az alapgép nyugati importból került be, a hozzá szükséges gép magyar gyártócég gyártmánya, amelynek ára mindössze 78 ezer forint. Az alapgéppel semmi probléma nincs, de ugyanakkor az adapter csak sok problémával üzemeltethető és /. október 8-án, csütörtökön 546 csökkenti a nagy teljesítményű alapgép teljesítményét. Népgazdasági érdek lenne a hazai gépgyártás színvonalának emelése, mert akkor hátrányok nélkül lehetne csökkenteni gépimportunkat. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomat azzal kezdtem, amit Váncsa Jenő miniszter elvtárs beszámolójában elmondott, hogy a mezőgazdaság az elmúlt ötéves tervben és az utolsó, 1972. évi beszámoltatása óta jelentős eredményeket ért el. Befejezésképpen - ezt megerősítve — szeretném kihangsúlyozni, hogy mindezek az eredmények pártunk gazdaságpolitikájának és azon belül helyes agrárpolitikájának köszönhetők. Ezen kívül elmondhatom, hogy ezt a politikát a MÉM tárca helyesen alkalmazta és jól élt azokkal a lehetőségekkel, amelyeket népgazdaságunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára biztosított. A szóbeli és az írásbeli beszámolóból a feladatokra vonatkozó megállapításokkal egyetértek a mezőgazdasági és élelmiszeripari célkitűzések megvalósítása vonatkozásában, még akkor is, ha mi helyileg a termelési feltételek megvalósításában esetenkent nagyobb ütemet szeretnénk vagy kívánnánk elérni. Mindezek figyelembevételével Váncsa Jenő miniszter elvtárs beszámolóját elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps) ELNÖK: Dr. Schmidt Ernő képviselőtársunk felszólalása következik. DR. SCHMIDT ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Miniszter elvtárs írásos beszámoló jelentésében öszszefoglalóan megismerkedhettünk az ország erdőgazdálkodásának eredményeivel. Hozzászólásomban először ehhez a témakörhöz szeretnék kiegészítést tenni. Az elmúlt tíz évben az ország erdőgazdálkodása jelentős eredményeket ért el. Az erdőterület nyolc százalékkal növekedett, a fatermelés pedig 26 százalékkal lett több. Az erdőkben termelt fa mennyisége az ország fafelhasználásának 1970-ben 59 százalékát, 1980-ban már 67 százalékát adta. Ennek a növekedésnek köszönhető, hogy 1980-ban kedvezőbb volt a fatermékek külkereskedelmi mérlege, mint 1970-ben, illetve az elmúlt tíz évben olyan mértékben nőtt fatermelésünk, hogy fedezni tudtuk a fogyasztás növekedését és még tőkés exportunk is több lett. Az elmúlt évtizedben érzékelhetően megváltozott a fa jelentősége. Először is világpiaci ára emelkedett nagymértékben. Ennek eredménye, hogy az erdőgazdálkodásnak és az elsődleges faiparnak a központosított társadalmi tiszta jövedelme 1980^ ban az árbevétel 15 százaléka volt. Jónak mondható a fatermékek exportgazdaságossági mutatója is. Ezt a kedvező gazdasági hatást még javítja, hogy a fatermesztés és a fafeldolgozás dollárimport-tartalma kevés. A fa természeti erőforrásokkal megtermelődő nyersanyag lévén, a termelés folyamataihoz minimális importtartalmú költség szükséges. A fatermesztésnek és az ipari feldolgozásnak a folyamata energiaszegény, a termelési érték 6 százalékát sem éri el. Valamennyi nemzetközi prognózis a faanyag iránti kereslet tendenciáját hosszú távon emelkedőnek tartja. Európa nettó faimportja rohamosan nő. *
