Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

525 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 526 csonyak a hozammutatók, a vezetés színvonala az utóbbi 3—4 évben bekövetkezett 30—40 százalékos vezetői csere ellenére még ma sem kielégítő, az együttműködésben még messze elmaradunk a követelményektől és a lehetőségeinktől. Csökkent az elmúlt időszakban a vágómarha-termelés, a cukorrépa, a zöldség vetésterülete, alacsony színvonalú a gyep- és erdőgazdálkodás. A helyzetértékelés mellett áttekintettük a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának VI. ötéves tervi kilátásait is. Üzemeink a termelés további növekedésével számolnak, de ez feltételezi - különösen az alacsony jövedelmezőség mellett gazdálkodó üzemek esetében — a támogatási rendszer továbbfejlesztését is. Ismerve az idevonatkozó központi intézkedéseket, az megyénk szövetkezetei kétharmadánál jelentheti a gabona- és hústermelés jelentős növekedését és a gazdasági stabilitásnak az erősödését is. Ennek figyelembevételével a gabonafélék vetésterülete 6—8 százalékos, 8—10 ezer hektár emelkedésével, és a vágóállat-termelés több mint 40 százalékos, 4—5 ezer darab vágómarha és mintegy 100 ezer darab vágójuh növekedésével számolunk. A tervidőszak termelési elgondolásait a tervezett központi intézkedések megvalósulása teszi reálissá. Tisztelt Országgyűlés! Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is a jövőben szigorítani kell a mezőgazdasági termelés alapját képező termőföld védelmét. A más célú igénybevétel korlátozásával, a parlagterületek fokozottabb termelésbe vonásával jelentősen bővíthetők a termelés alapjai. Legnagyobb tartalékainkat viszont az ár- és belvizektől veszélyeztetett mintegy 70 ezer hektár jó minőségű föld termőképességének helyreállítása képezi. Az érintett területek potenciális teljesítőképessége mintegy 170 ezer tonna többlet gabonaegység előállítására adna lehetőséget. Igaz, hogy ez nem olcsó dolog, több mint 2,5 milliárd forint értékű meliorációs munkát tételez föl. A ráfordított összeg azonban számításaink szerint mintegy 7—8 év alatt megtérülhet. A Bodrogköz térségének komplex meliorációs rendezési terve már elfogadásra került, de ugyanilyen megoldást kíván a Taktaköz és a délborsodi területek vízrendezése is. Tisztelt Országgyűlés! Ügy ítéljük meg, hogy a megyei eredmények eléréséhez eddig is nagy segítséget kaptunk a Mezőgazdasági ós Élelmezésügyi Minisztériumtól, a Pénzügyminisztériumtól, az Országos Tervhivataltól, amit a megye agrárágazatában dolgozók nevében is itt az országgyűlés előtt is tisztelettel megköszönök. Úgy érzem viszont, hogy már a közeljövőben indokolttá válik a konzultáció a mezőgazdasági termelés és feldolgozás között levő kedvezőtlen összhang helyrehozása érdekében, a gabona-, a hús- és a cukoripar területén. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról előterjesztett beszámoló az ágazat eredményeit, gondjait és további tennivalóit is helyesen tárta az országgyűlés elé, véleményünk szerint. Meggyőződésem, hogy agrárpolitikánk következetes folytatásával az ágazat nagyobb eredmények elérésére is képes Borsod megyében is. A beszámolóval egyetértek, és azt elfogadásra ajánlom. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kadlecsik Miklós képviselőtársunk. KADLECSIK MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló ismertette az agrártermelés fejlődését az elmúlt tíz évben. Űgy hiszem, minden állampolgárt örömmel tölthet el az a tudat, hogy mezőgazdaságunk termelésnövekedése ilyen gyors ütemű volt, az ismert külső és belső körülmények ellenére. Ez a fejlődés, az elért eredmények pártunk helyes politikájának, a helyes szabályozásnak és a mezőgazdaságban dolgozók jó munkájának az együttes eredménye. A mezőgazdaság összes termelésének 56 százalékos növekedése látszólag az itt dolgozók eredménye, tudjuk azonban, hogy a mezőgazdaság mint ágazat más ágazatok, elsősorban az ipar fejlődése nélkül ezeket az eredményeket nem érhette volna el. Az ipar fejlődése, a KGST-kapcsolatok alakulása tette lehetővé, hogy nőjön a beszámolási időszakban a beruházások értéke, hogy növekedhessen a kémiai, vegyi anyagok felhasználása, hogy a jól bevált rendszertechnológiák az ipar által gyártott gépekkel, eszközökkel és berendezésekkel megvalósíthatók voltak. Az ipar fejlődésével együtt, azzal egyidőben a MÉM irányításával a kutatóintézetekben eredményes munka folyt, javult az előállított fajták termőképessége, minősége. Az oktatási intézményekből nagy számú képzett szakember került a mezőgazdaságba. A felsorolt tényezők együtt — és sok fel nem sorolt tényező — mind a termelés növekedését segítette elő, illetve teremtette meg a termelésnövekedés lehetőségét. Az ismert eredmények — a búza 4,7 tonna/hektár, a kukorica 5,3 tonna/ hektár termésátlaga, a hústermelés 184 kilogramm/ fő, a tejtermelés 3550 liter/tehén — elérése magas színvonalú termelést jelentenek. Az ilyen magas színvonalú termelés esetén minden termelésre ható tényező szerepe nő. Űgy is mondhatjuk, hogy minden termelési szakasznál rendelkezésre kell állnia optimális időben és jó minőségben minden termelésre ható tényezőnek, legyen az akár mezőgazdasági vagy ipari eredetű, vagy legyen az forgóeszköz, állóeszköz, és ezekkel együtt természetesen kell a jól képzett szakember is. Tisztelt Országgyűlés! Magam is a mezőgazdaságban dolgozó szakember vagyok, s ismertek előttem az ágazat gondjai, akár gépről, berendezésről, járműről vagy épületről van szó. A fejlődés, a termelés növelése a meglevő állóeszközök egy részének rekonstrukcióját, egy részének pótlását, más esetekben pedig új kapacitások létesítését követeli meg. A beszámoló alapján látható, hogy a mezőgazdaságban végzett beruházások üteme alacsonyabb, mint más ágazatok esetén. Különösen a mezőgazdasági beruházások viszonylag lassú üteme ad okot aggodalomra. Ugyancsak megoldandó problémának tartom a nagy teljesítményű gépek helyzetét. A megalakult termelési rendszerek többnyire tőkés importgépekre alapozták a technológiájukat. A korábbi, 1974—75-ös árakon számolt élettartam alatti költségek a tőkés gépek esetén magasabbak voltak, és ma is azok a szocialista országokban gyártott azonos teljesítményű gépek hasonló költségeinél,