Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

527 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 528 éppen a magas beszerzési költségek miatt. A tőkés gépek mellett való döntést mégis, az elért eredmé­nyek ismeretében, utólag jónak kell mondani. A korábban behozott tőkés gépek egy-két év múlva nagy számban amortizálódnak. A népgazdaság helyzete azonban nem tesz lehetővé korlátlan tőkés importot. Ugyanakkor a magas színvonalú terme­lés érdekében ezen gépek pótlásáról, helyettesítésé­ről gondoskodni kell. Szükségesnek és célszerűnek látszik ezen tőkés gépek szocialista és hazai gépek­kel való helyettesítése. Említettem a magas színvonalú termesztés­technológiákat. Ezek fenntartása minden más té­nyező együttes megléte esetén is az optimális idő betartása miatt tartalék elemek létrehozását teszik szükségessé. Ezek lehetnek: többlet gépkapacitás, jól felszerelt és szervezett javítószolgálat, megfelelő és biztonságos alkatrész-ellátás. A felsorolt lehető­ségek közül a legdrágább a többlet gépkapacitás, legolcsóbb a megfelelő alkatrész-készletezés. Az el­mondottat is figyelembe véve a termelés biztonsága érdekében szükséges az alkatrészellátás hatékony és gyors megoldása. Itt szeretnék szólni egy nem túl szerencsés meg­oldásról, ami ezen a téren nálunk Pej ér megyében tapasztalható. Több növénytermesztési rendszer működik a megyében, s ezen rendszerek mindegyi­ke kiépített, illetve építeni fog úgynevezett konszig­nációs raktárakat alkatrészellátás és egyes szolgál­tatások javítása érdekében. Egyes cikkeket azon­ban csak a rendszergazdaságaik részére tárolnak, illetve adnak ki. Ettől az alkatrészellátás nem fog megjavulni, legfeljebb egyes területeken nagyobb lesz a hiánycikkek száma a túlkészletezés miatt. A beszámolóban elhangzott, hogy a műtrágya­felhasználás megtorpant. 1980-as adat szerint egy hektár mezőgazdasági területre 211 kilogrammot használunk fel. Igaz, hogy a műtrágya-felhasználás hatékonysága terén igen sok tennivalónk van, az is igaz azonban, hogy a viszonylag alacsony vagy vál­tozatlan műtrágya-felhasználás alapvetően megha­tározza a növénytermesztésben az elérhető meg­termelt összes termék mennyiségét. Ezért úgy gon­dolom, hogy fokozni kell műtrágya-felhasználá­sunkat — a hatékonyság fokozásával együtt. Olyan intézkedések megtételére van tehát szükség, ame­lyek ösztönzik a gazdaságokat, az üzemeket a mű­trágya-felhasználás/s ezzel együtt a hozamok növe­lésére. Ehhez szükség van a műtrágyaellátás eddigi jó színvonalának fenntartására, a hazai műtrá­gyagyártók még jobb minőségű termékeire is. A talaj erőpótlás hatékonyságának fokozása, a veszte­ségek csökkentése érdekében előre kell lépni az agrokémiai centrumok még szélesebb körű elterjesz­tésében, valamint a folyékony mútrágyázási tech­nológiák nagyarányú bevezetésében. Példaként említhetem a megyénkben tavaly üzembe lépett abai agrokémiai centrumot, amely 5 termelőszö­vetkezet mútrágyatárolási és talaj erőpótlási gond­jait oldja meg, az eddigi tapasztalatok szerint igen jól. A növényvédelemben — beleértve a vegyszeres gyomirtást — igen nagyarányú fejlődés követke­zett be a beszámolási időszakban. Elmondhatom, hogy az ellátás, a választék jó, eltekintve néhány import vegyszertől, ami hiánycikk volt, de helyette­síteni lehetett hazai termékkel. A jövőben mégin­kább fokozni kell a hazai gyárak által kifejlesztett új, hatásosabb terméket, intermedierek gyártását, amelyekkel sok esetben import készítményeket váltunk ki. Mivel a témához kapcsolódik, elmon­dom, hogy ezekben a napokban indul be a folyama­tos termelés a megyénkben levő Szabadegyházi Szeszipari Vállalat Izo-cukorgyárában, amely Euró­pában egyedülálló. A tervezett 4 milliárd forinton belül megépült automatizált, korszerű gyár évi 15 ezer vagon kukorica feldolgozásával mintegy 5 ezer vagon cukor, 2 ezer vagon finomszesz, 8 ezer tonna étolaj és még jelentős mennyiségű értékes keveréktakarmány előállítására képes. A feldolgo­zott kukorica értéke ezáltal mintegy háromszoro­sára nőtt. A gyártott termékek a népgazdaság szá­mára igen jelentősek, a világpiacon is keresettek. Tisztelt Országgyűlés! A Pártunk XII. kong­resszusa határozatai alapján kidolgozott hatodik ötéves tervtörvény meghatározza azokat a felada­tokat, amelyeket ágazatunkban teljesíteni kell. A tervidőszakban a mezőgazdasági termelésnek 12— 15 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzá­járulásnak ennél nagyobb mértékben kell növe­kednie. A Magyar Szocialista Munkáspárt Fejér me­gyei Bizottsága — a gazdálkodó szervekkel együtt —, figyelembe véve megyénk átlagosnál jobb ter­mészeti adottságait, a megye mezőgazdasági ter­melésének növelését 17—19 százalékban irányozta elő. Megyénk mezőgazdasági üzemei előtt a hosszú távú fejlesztési tervünk szerint is igen nagyok a fel­adatok, például a búza átlagtermését 6,8—7,4 ton­nára, a kukoricáét 8,5—9,5 tonnára kell növelni 1995-ig. Az ipar fejlődésének, az általa gyártott ter­mékeknek, anyagoknak meghatározó szerepe volt abban, amit az elmúlt tíz évben a mezőgazdaság elért. Népgazdasági és megyei terveink ismereté­ben elmondhatjuk, hogy az ipar szerepe az elkö­vetkezendő időszakban meghatározója lesz ered­ményeinknek. Megköszönjük az ipar segítségét, amit mun­kánkhoz adtak, s azt kérjük, hogy a következő években még jobb gépekkel, berendezésekkel, anya­gokkal, műtrágyákkal és növényvédő-szerekkel, folyamatos alkatrészellátással segítsék munkánkat. Választókerületem mezőgazdasági dolgozói ne­vében ígérhetem, hogy jó munkával, jó szervezés­sel hatékonyan használunk fel minden ipari eredetű terméket terveink teljesítése érdekében. A kiküldött írásos anyaggal és az elhangzott expozéval egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra javaslom a tisztelt képviselőtársaknak is. Köszö­nöm. (Taps.) ELNÖK : Klaukó Mátyás képviselőtársunk kö­vetkezik szólásra. KLAUKÓ MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! A napirendi pont megtárgyalását időszerűnek, in­dokoltnak tartom több oknál fogva. Egyrészt azért, mert az országgyűlés közel egy évtizede ilyen össze­függésben nem tűzte napirendre a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság helyzetét. Továbbá azért is, mert az utóbbi időben több fontos párt- és kor­mányhatározat született, nem beszélve a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusáról, amely a mezőgazdaságban végzett munka pozitív értéke­lése mellett újabb feladatokat határozott meg. Indokolt a téma tárgyalása azért is, mert élei-

Next

/
Thumbnails
Contents