Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

521 Az Országgyűlés 9. ülése, 198 rapítását, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését. Népfrontmozgalmunk tervszerű és szoros együttműködést valósít meg az érdekelt szervekkel. Igen jó, operatív és kölcsönös a kapcsolatunk a MÉMmel és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel. Ugyancsak eredményesen működünk együtt az érdekelt főhatóságokkal, valamint a különböző társadalmi és tudományos szervekkel. A Hazafias Népfront tehát sokoldalú tevékenységgel segíti pártunk szövetségi politikáját, erősítve népünk egységét. Munkánk általános tapasztalataként mondhatjuk: népünk nagyra értékeli e téren is a párt sikeres politikáját, és joggal fejezi ki elismerését és megbecsülését a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés dolgozóinak. Egyidejűleg megalapozott nemzeti Önérzettel vallja magáénak az elért nagyszerű eredményeket. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Meggyőződésem szerint az élelmiszertermelés, a parasztság és a falu impozáns fejlődésének összegezésekor feltétlenül szólnunk kell arról a fontos szerepről, amelyet e téren a párt és a kormány szövetkezetpolitikája betölt. Ismeretes, hogy e politika fő elvei a gazdaságirányítási rendszer céljainak megfelelően első alkalommal az országgyűlés által megalkotott 1971. évi III., a szövetkezetekről szóló törvényben öltöttek testet. E törvény alapján került sor a mezőgazdasági szövetkezeti törvény korszerűsítésére, valamint az egyes szövetkezeti ágazatok, az AFESZ-ek, az ipari, a takarék- és a lakásszövetkezetek tevékenységének magas szintű szabályozására. A mezőgazdasági szövetkezetek mellett e szövetkezetek is ott vannak minden községben, és az ismert, igen fontos teendőiket látják el. Összességükben meghatározói a lakosság korszerűsödő életviszonyainak, szociális és kulturális ellátottságának, a falvak tényleges megújulásának. Törvényalkotó munkánk az évtized távlatában is időtállónak bizonyult. A szövetkezeti törvény sarkalatos elvei mind jobban érvém^esulve segítik elő az agrárpolitika megvalósítását. Azt is meg kell azonban állapítanunk, hogy a törvény végrehajtásában ma még sok gond jelentkezik. Ezért tisztelettel javasolom az országgyűlésnek annak megfontolását, hogy alkalmas időben országgyűlésünk tűzze napirendre a szövetkezeti jogszabályok végrehajtásának értékelését. A szövetkezet- és az agrárpolitika szükségszerűen egymással kölcsönhatásban fejlődik, mégpedig az adott időszak igényeinek megfelelően. Ezt tanúsítják a közelmúltban megjelent újabb szövetkezeti jogszabályok is. Nevezetesen az Elnöki Tanács döntése a szövetkezeti törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, amely a szövetkezetek tevékenységének rugalmasabb változtatását teszi lehetővé. Ugyancsak a Minisztertanács rendeletei a mezőgazdasági, továbbá az ipari és szolgáltatási szakcsoportokról és a kisszövetkezetekről. Ezek minden bizonnyal újabb társadalmi erőforrásokat állítanak népgazdaságunk szolgálatába. Elősegítik a nagyobb fokú szervezettséget a nagyüzem és a kistermelés között, biztosítva a célszerű munkamegosztást a kölcsönös érdekeltség alapján. Kedves Képviselő Elvtársak! A miniszteri beszámoló jelzi a szövetkezetek mintegy 28 századi, október 8-án, csütörtökön 522 lékát kitevő kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gondjait. E szövetkezetek gazdálkodásának és tagságuk életkörülményeinek alakulása, valamint ráhatásuk a községek korszerűsítésére elsőrendű társadalmi és népgazdasági érdeket jelent. A Hazafias Népfront illetékes szervei ezért ugyancsak foglalkoznak a helyzetük megjavításával kapcsolatos tennivalókkal. Üdvözöljük a kormány elhatározott intézkedéseit, a közgazdasági szabályozók kedvező változtatását, amelyekről Váncsa elvtárs expozéjában szólott. Meggyőződésünk, hogy ezek a szövetkezetekben hasznosulva elősegítik a kedvezőtlen adottságokból eredő hátrányok további mérséklését. A népfront országos titkársága szükségesnek tartja egész társadalmunk maximális segítségnyújtását e szövetkezeteknek. Célszerű, hogy a népfront illetékes testületei a megyei tanácsokkal és a tsz-ek megyei szövetségeivel alakítsák ki a megyék kedvezőtlen adottságú szövetkezeteinek segítésére vonatkozó elképzeléseiket a kormányintézkedések hasznosításában. Ezeket tárgyalják meg az egyes tájkörzetekben a lakossággal. Hasonlóképpen azt is tanácskozzak meg, hogy a körzet gazdasági fejlesztése mellett mit tehetnek a községek településviszonyainak és a lakosság életkörülményeinek általános továbbfejlődése érdekében. Kedves Képviselő Elvtársak! Megyei képviselőcsoportunk a legutóbbi ülésén örömmel állapította meg, hogy a megyei vezetésnek a megye három fő termelési körzete természeti, gazdasági és üzemi adottságait tükröző mezőgazdasági és élelmiszeripar-fejlesztési terve van. Ezt kormányunk is jóváhagyta. E terv egyben a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek további fejlődését is elősegíti. Előirányozza a megye földterületeinek több mint felét kitevő homok- és szikestalajok komplex hasznosítását. A csoportülés jó érzéssel vette tudomásul, hogy a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó szövetkezetekben is jelentős az előrehaladás. Figyelmet és méltánylást érdemlő az a tény, hogy a gyenge szövetkezetek száma Bács megyében kevesebb, mint több, azonos adottságú megyénkben. Miként országosan, hasonlóképpen a megyében is, számos szövetkezet és szakszövetkezet tanúsítja, hogy a kedvezőtlen körülmények között is céltudatos és kemény munkával, jól gazdálkodva jó eredményeket lehet elérni. E téren elismerést érdemelnek a többi között a lakiteleki Szikra, az izsáki Sárfehér és a szabadszállási Aranyhomok mezőgazdasági szövetkezetek, mindenekelőtt a kertészeti termelésben. A mezőgazdasági szakszövetkezetek közül pedig a soltvadkerti Szőlőskert és a kiskőrösi Kossuth szakszövetkezetek, amelyek a közös nagyüzemi telepítésekhez hasonlóan a tagsági telepítéseket is táblásán és az alapvető gépi művelés lehetőségével valósítják meg. A táj termelés adottságainak hasznosítása emelte ki a támogatottak sorából a jakabszállási Népfront szakszövetkezetet, amely az alaptevékenységén túl jelentős kiegészítő tevékenységből is javítja jövedelmét. Országos érdekből is a homokhátsági területeken indokolt továbbhasznosítani a korszerű homoki gazdálkodási rendszer bevált tapasztalatait. A gabonatermesztés és az állattenyésztés fejlesztésé-