Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-6

357 Az országgyűlés 6. ülése, 1981. április 16-án, csütörtökön 358 szolgálja a jogalkalmazók és az ügyfelek, tehát vala­mennyiünk érdekeit. Bízom abban, hogy a törvény alkalmazása során az 1. §-ban megfogalmazott célokat elérjük. Ehhez szükséges a törvény egységes értelmezése és végrehajtása. Ezzel is hozzá fogunk járulni a létre­jött jó állampolgári politikai közérzet erősítéséhez. A törvényjavaslatot a szóbeli kiegészítésben el­hangzott kiegészítésekkel, módosításokkal, vala­mint saját javaslataimmal tisztelettel javaslom el­fogadni. Köszönöm a türelmüket. (Taps). ELNÖK: Tisztel Országgűlés! Az ülést 20 perc­re felfüggesztem. (Szünet : 12.35—12.53. elnök : PÉTER JÁNOS) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk ta­nácskozásunkat. Szólásra következik Szentistványi Gyuláné képviselőtársunk. SZENTISTVÁNYI GYULÁNÉ: Tisztelt Or­szággyűlés! Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló módosító törvényjavaslat előzetes tervezetét a Hazafias Népfront az Igazságügymi­nisztériummal egyetértésben társadalmi vitára bo­csátotta. A vitafórumon elhangzott észrevételek részben tételesen elemezték a javaslatot, másrészt annak társadalompolitikai jelentőségét méltatták. Az érdemi észrevételeket a törvényelőkészítők fi­gyelembe vették. Egyöntetű a vélemény, mint ahogyan ez ma már itt a vitában elhangzott, hogy az 1957. évi IV. törvény jól megalkotott törvény volt, mégis a szo­cialista fejlődés nagyobb követelményei feltételezik az állami feladatok magasabb színvonalú ellátását, az államigazgatási munka fejlesztését, korszerűsíté­sét is, s indokolt, hogy a törvény módosításával a bekövetkezett változásokat kifejezzük, kielégít­sük a jogos társadalmi igényeket, amelyek szorgal­mazzák az igazgatási tevékenység ésszerűsítését, gyorsítását a társadalmi ellenőrzés fokozását. A törvényjavaslat jelentőségét növeli, hogy a kereteibe foglalt eljárási szabályok és módszerek alkalmazása nap mint nap az állampolgárok tíz­ezreinek a közérzetét befolyásolja. A törvény alap­elvei kulcskérdésként tekintik a szocialista demok­ratizmus érvényesülését, az emberközpontúságot. Én ennek az emberközpontúságnak a jegyében kívá­nok néhány gondolattal foglalkozni. Helyes, hogy a törvényjavaslat kimondja: az államigazgatási szervek feladataikat a lakosság te­vékeny közreműködésével látják el. Az elmúlt esz­tendő nagyon is fontos belpolitikai eseményei bizo­nyítják, hogy az állampolgárok tömegei szívesen felelős részt vállalnak fontos döntések előkészítésé­ben és természetesen a végrehajtásban is. Tapasztal­hattuk ezt a VI. ötéves terv előzetes társadalmi vitái, a terület- és településfejlesztési tervek kimun­kálása során. A népfront választási fórumain számos javaslat hangzott el, amelyek hozzájárultak a gazdasági szervezői, a kulturális nevelőmunka és az irányítás célszerű fejlesztéséhez, a bürokratikus jelenségek visszaszorításához, az igazgatási munka korszerűsí­téséhez is. Szinte törvényszerű az is, hogy e vitákon a ta­nácsi igazgatási tevékenység is reflektorfénybe ke­rült, hiszen — mint a köznyelv mondja — az állam­polgárok kapcsolata a tanácsi ügyintézéssel a szü­letéstől szinte a halálig tart. Közismert és elismerés­re méltó, hogy a tanácsi igazgatási tevékenység egyre inkább színvonalas és korszerű. A testületek, a területi és a helyi tanácsok magas politikai és szakmai igényeket támasztanak és a szakigazgatási szervek tevékenységének a szubjektív és a tárgyi feltételei is javultak. Az apparátus felkészültsége is többségében kielégítő. Itt már szó esett az előttem szóló képviselő elv­társ részéről a tanácsi ügyfélszolgálati rendszerről. Magam is megemlíteném olyan megközelítési oldal­ról, hogy melegen tudjuk támogatni ennek az ügy­félszolgálati rendszernek a módszeres kiterjesztését, amely jól illeszkedik az igazgatási munka korszerű­sítési folyamatába, és — ami a legdöntőbb — az állampolgárok számára nagyon kedvező lehetőséget nyújt ügyeik gyors rendezéséhez. Mégis én is megemlíteném, hogy a sokmillió ügy intézése során hibák is történnek. Ezek aránya az ügyek tömegéhez viszonyítva csekély, mégis elé­gedetlenséget okoznak, és az állampolgárok az egyes jelenségeket gyakran általánosítva ostorozzák — sokszor szenvedélyesen — az ügyintézés fogyatékos­ságait. A törvényjavaslat, amikor leteszi a voksot a gyors, az egyszerű, az érdemi ügyintézés mellett, és megjelöli ehhez a szükséges garanciákat, egyúttal biztosítja az állampolgárok törvényes jogainak vé­delmét. A törvény keretei, betűi és paragrafusai szo­cialista szellemiségűek. Ebből is következik, hogy nagy azok felelőssége, akik hivatottak az elfogadás­ra kerülő törvény végrehajtására és alkalmazására. Az államigazgatási szervekben végzett munka a szó legnemesebb értelmében a köz szolgálata, és a köz odaadó szolgálata kell, hogy legyen. Közismert tapasztalat, sokszor esik szó róla, hogy az állam és az egyén kapcsolatát sokszor az úgynevezett állami emberek magatartása befolyásolja. Az elhúzódó döntések, a lélektelen ügyintézés, amit a miniszteri expozé is erőteljesen bírált, sok kárt okoznak. Fel­számolásuk közérdek, aminek politikai jelentősége túlnő a tényszerűen bizonyítható esetek keretein. A lakossági közérzettel összefüggésben még egy kényes és elég sok vitát kiváltó pontot érintenék. A Hazafias Népfront fórumain a legutóbbi időben is sok szó esett az aprófalvak, a társközségek hely­zetéről. Nem lenne szerencsés, ha egyes társközsé­gek — amelyek többségében aprófalvak — lakóinak gondjait általánosítanánk vagy leegyszerűsítve át­hárítanánk azokat a közigazgatásra. Nagyon sok minden történt a tanácsok, a népfront részéről együtt és külön is, hogy a társközségekben a lakos­ságnak az alapellátása, az életkörülményei megfe­lelően alakuljanak. S a továbbiakban is nagy figyel­met kell fordítanunk arra, hogy a lakosság közér­zete jó legyen, hogy megtalálják a sajátos fejlődési lehetőségeket. Ennek érdekében a közös tanácsok is többet törődnek e településekkel, a tanácstagi cso­portokat is aktívabb munkára ösztönzik. De mégis szóvá kell tennem, hogy nem lehet kizárólag joga az egyszerű ós a gyors ügyintézéshez csak azoknak, akik nagyobb településen születnek, hanem ugyanaz a jog az egyszerű, a gyors ügyintézésre vonatkozik azokra is, akik kis falvakban születtek, s ott élnek. Természetesen a realitás azt mondja, hogy a le-

Next

/
Thumbnails
Contents