Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-6

359 Az országgyűlés 6. ülése, 1981. április 16-án, csütörtökön 360 hetőségek eltérőek. Ezekkel az eltérő lehetőségekkel számolnunk is kell, de ezzel együtt megfontolandó, hogy a falvak lakosságának milyen segítséget adhatunk ügyes-bajos dolgaiknak az intézéséhez. Tudom, és elismerésre méltó dolog, hogy napjainkban is szakavatott emberek vizsgálják a legcélszerűbb ügyintézési módozatokat az aprófalvakban, mégis szóvá teszem, hogy főleg az idős embereknek terhes, esetenként rossz közlekedési viszonyok között a székhelyközségbe utazni, hogy ügyeiket ott intézhessék. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az állampolgári jogoknak és kötelezettségeknek az egységét hangsúlyozza. Ez a természetes, hiszen a jogok és a kötelességek kölcsönhatásban érvényesülhetnek, és így segíthetik azt az önkéntes jogkövetést, amelyről ma itt az expozéban is szó esett. Az állampolgárok ismerik alapvető jogaikat és kötelességeiket. De mégis számos, sokszor egyszerű példa bizonyítja, hogy a lakosság egy részének a jogi ismeretei hiányosak. S mindezekből származó viták, nem egyszer a televízió képernyőjén felidézett konfliktushelyzetek, a jog szerint eljáró ügyintéző apparátust terhelik. Feltehetően annak a többmillió ügynek egy hányada, amely évente a tanácsok asztalára kerül, az eljárási jog hiányos ismereteiből keletkezik. A törvény betartásának és betartatásának jogi garanciái az állam oldaláról adottak. De ennél többre, az állampolgárok aktív közreműködésére van szükség, s a rendszerünk demokratizmusa akkor érvényesül a maga teljességében, ha az állampolgárok gondolkodásában és magatartásában lényegében olyan változás következik be, hogy tovább erősödik a jogok és a kötelességek egységének a tudata. Ehhez szükséges természetesen azok ismerete is, a jogpropaganda, a tájékoztatás fejlesztése, a műveltség gyarapítása, a legfőképpen a jó szellemű közéletiség általánossá tétele. A társadalom, a közösség iránti felelősséget, a jobbító szándékot bizonyító közéleti gyakorlat jó talajt teremt a szocialista közgondolkodás részeként a jogtudat formálásához is. A társadalmi és az állami szervek közös dolga, hogy mindezért az eddigieknél többet tegyenek, illetve többet tegyünk. Szólni kívánok a törvényjavaslat azon pontjáról, amelyet előttem szóló képviselőtársam már említett: hogy az állampolgári jogegyenlőség, a nemzeti és nemzetiségi egyenjogúság jegyében biztosítja az igazgatási eljárás folyamatában az anyanyelv használatának a jogát. Ez a lehetőség a magyarországi nemzetiségek alkotmányos joga. Hogy mégis megemlítem, azért teszem, mert fontosnak tartom, helyeslem, hogy a törvénytervezet tételesen is rögzíti e jogot, mert ezáltal is elősegíti és szemlélteti nemzetiségi politikánk következetes érvényesítését, a nemzetiségi anyanyelv ápolására és müvelésére buzdít, és hazánk nemzetiségi állampolgárait arra ösztönzi, hogy továbbra is aktívan vegyenek részt a közéletben. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat társadalmi vitája szakmai jelleggel indult. Elsősorban jogászok közreműködésére számítottunk. Részükről számos jó, hasznos javaslat hangzott el, például a jogorvoslati rendszer kérdésében, más, már itt megemlített tételekben. De a társadalmi érdeklődés hatására a vitában részt vevők körét bővítettük ; népfront-elnökök, aktivisták, tanácstagok, más közéleti emberek szorgalmazták a vitákon azon politikai követelményeknek az érvényesítését, amelyeket a törvény alapelvei megjelölnek. Bizonyos vagyok abban, hogy a törvényjavaslat elfogadása, egységes értelmezése és főleg egységes alkalmazása lehetővé teszi, hogy intézményeink külön-külön, és együtt is, az eddiginél eredményesebben járuljanak hozzá a törvényesség, a demokratizmus, a humanizmus érvényesítéséhez. Tevékenységük akkor válik teljessé, ha a lakosság támogatja munkájukat. A törvényjavaslat erre igényt tart, erre ösztönöz, ezért a törvény ismertetésére is megfelelő figyelmet kell fordítanunk. A törvényjavaslatot, annak indoklását elfogadom, és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK : Széles Lajos képviselőtársunk felszólalása következik. SZÉLES LAJOS : Tisztelt Országgyűlés ! A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport megtárgyalta a törvényjavaslatot. Úgy értékelte, hogy a javaslat szellemében ós tartalmában teljes mértékben megfelel pártunk XII. kongresszusa — az államélet továbbfejlesztésével kapcsolatos — állásfoglalásának, határozatának. Véleményünk szerint elfogadása esetén megvalósul az a minden törvénnyel szembeni követelmény, hogy jól áttekinthető rendszerben világos, közérthető rendelkezéseket tartalmazzon. Ezen túlmenően gyors és egyszerű eljárás keretében következetesen jusson érvényre a szocialista demokratizmus, továbbá az ügyfelek jogainak és jogos érdekeinek védelme, egyben az állampolgári fegyelem további javulását is szolgálja. A módosításra kerülő törvény — mint ahogy már mások is megfogalmazták — csaknem negyed százada van hatályban. Végrehajtása jól szolgálta társadalmunk fejlődésének ügyét, erősítette a szocialista törvényességet, az államigazgatási szervek egyre eredményesebb, folyamatosan fejlődő munkáját. A tanácsok az államigazgatásban dolgozók -— az előforduló gondok és problémák, az esetenként jogosan bírált fogyatékosságok, és a még fellelhető bürokratikus vonások ellenére is — a törvény alkalmazása, végrehajtása során elismerést és megbecsülést vívtak ki a társadalom és a lakosság részéről. A hatályos eljárási törvény alkalmazása területén megyénkben a tanácsi szervek folyamatosan javuló színvonalú, egyre eredményesebb tevékenységet fejtenek ki. Engedjék meg, hogy ennek bizonyítására a következőket említsem meg : tanácsaink 1970-ben első fokon 79 461 határozatot hoztak, amelynek 3,1 százaléka ellen jelentettek be fellebbezést, ugyanakkor 1980-ban 108 150 hozott határozat 2 százalékával szemben éltek jogorvoslattal. Folyamatosan javult az ügyintézés törvényessége, amit bizonyít az is, hogy 1970-ben az első fokú határozatok 0,7 százaléka, 1980-ban már csak 0,4 százaléka lett fellebbezés folytán megváltoztatva. Ezek mellett gyorsabbá vált az ügyintézés. Megyénkben a határozattal intézett ügyek közül 2,1 százalékot intéztek 30 napon túl. Ehhez a fejlődéshez az is hozzájárult, hogy ma már megyénkben a helyi tanássok vb-titkárainak képesítettsége 100 százalékos, a vezetők és ügyintézők képesítettségi aránya együttesen 86 és fél százalékos. A veze-