Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-6

355 Az országgyűlés 6. ülése, 1981. április 16-án, csütörtökön 356 lamigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvényt. Ma már joggal megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás után az államigazgatásban ez jogalkotásunk egyik legjelentősebb, legsikeresebb, és ugyanakkor alapjait tekintve időtálló törvénye. A törvény egyrészt segítette az államigazgatási szerveket tekintélyük növelésében, feladataik eredményes ellátásában, másrészt az állampolgárokat jogaik megismerésében és azok gyakorlásában. Nagyrészt hozzájárult a hatósági ügyintézésben az állami ós állampolgári fegyelem megszilárdításához. Ugyanakkor az eltelt közel két és fél évtizedben számos területhez hasonlóan jelentősen megváltoztak a közigazgatással szembeni társadalompolitikai követelmények. Lényeges változások mentek végbe az államigazgatási szervezetben is. A törvényjavaslat indokolása alaposan, részletesen elemzi az okokat, amelyek szükségessé tették a törvény felülvizsgálatát és módosítását. A törvény módosítását célzó javaslat előkészítése kezdettől fogva a szakmai közvélemény nyilvánossága előtt folyt. Végül is az országgyűlés elé bocsátott törvényjavaslat az elmúlt évben lezajlott széles körű szakmai és tudományos viták, politikai állásfoglalások után nyert végleges megfogalmazást, amely alapos, körültekintő munkára vall. Ezért javaslom a tisztelt országgyűlésnek, hogy a törvényszerkesztők munkájáért fejezze ki elismerését. A törvényjavaslatot ós annak indokolását áttanulmányozva, a miniszter elvtárs szóbeli kiegészítését meghallgatva teljesen egyetértek azzal, hogy továbbra is fenn kell tartani a törvény jól bevált szabályait, amelyeket az ügyfelek és ügyintézők jól ismernek, és azok módosítását fontos okok nem indokolják. v Örömmel állapíthatom meg, hogy a törvényjavaslat előkészítői nagyban hasznosították azoknak a kísérleteknek a jó tapasztalatait, amelyeket néhány államigazgatási szerv, főleg a tanácsok az elmúlt évek gyakorlatából már szereztek. Békés megyében például a hatásköri decentralizáció sikerét egyes hatósági jogkörök körzetesítésével igyekeztünk fokozni. Néhány városunk fontos szakfeladatokat lát el a járásra kiterjedő illetékességgel is. Az ügyfelek eligazodását segítik a jól működő ügyfóltájékoztató és ígyfélszolgálati irodák. Ezek a tapasztalatok is igazolják, hogy megérett a valóságban is a lehetősége és szükségessége a törvény bizonyos részei módosításának. Véleményem szerint a változtatás közérdeket szolgál, és hozzá fog járulni a közigazgatási munka magasabb szintre emeléséhez. A törvényjavaslat nemcsak a mintegy 100 ezer jogalkalmazó érdekeit szolgálja, akik között a legnagyobb csoportot a tanácsi dolgozók alkotják, hanem elsősorban annak a 10 millió állampolgárnak az érdekeit, akiknek az ügyeiben a törvényt alkalmazzák. A törvényjavaslatban megfogalmazott változtatások végrehajtása messzemenően igényli a lakosság tevékeny közreműködését, fejleszti a demokratizmust, tovább erősíti az államigazgatási szervek — mindenekelőtt, a tanácsok — és az állampolgárok kapcsolatát, növeli az államigazgatási dolgozók felelősségét, áthatja a humanizmus, nyelvezete közérthető. Csak üdvözölni lehet azokat a változtatásokat, amelyek az államigazgatási eljárás korszerűsítését és egyszerűsítését hivatottak elősegíteni. A teljesség igénye nélkül ezek közül néhányat kiemelek. A törvényjavaslat lehetőséget nyújt — ahol ez indokolt — az ügyek elintézési határidejének differenciált alkalmazására. Az eljárás során szélesebb körben lesz lehetőség arra, hogy a nehezen beszerezhető bizonyítékokat az ügyfél nyilatkozatával pótoljuk. Nem szabad az ügyféltől olyan igazolást kérni, amelyet az államigazgatási szervnél jogszabály előírása alapján vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell. Ezzel csökken az ügyfelek küldözgetése, ugj^anakkor az államigazgatási szerveket készteti a nyilvántartások pontos vezetésére. Az alakszerű határozatok meghozatalára vonatkozó előírások enyhülnek azzal, hogy esetenként lehetővé válik az indoklás és a jogorvoslatra felhívás kihagyása. A jegyzőkönyvet pótolhatja hivatalos feljegyzés. A döntés történhet hallgatólagosan is; amennyiben az államigazgatási szerv meghatározott idő alatt nem válaszol az ügyfél kérelmére, ez a kérelem teljesítésének minősül. Az intézkedésekben és döntésekben nemcsak lehet, hanem alkalmazni kell a különböző technikai eszközöket. Korábban ez sajátos eljárásjogi gondot okozott. A módosított törvényjavaslat e tekintetben egyértelmű. Nemcsak azt célozza, hogy a mind bonyolultabb feladatok elvégzése a korszerű technika alkalmazása nélkül szinte lehetetlenné válik, hanem magasabb szintű munkát kevesebb létszámmal lehet ellátni. A törvényjavaslat még teljesebbé és jobbá tétele érdekében néhány észrevételt és javaslatot teszek. Először engedjék meg, hogy mint többnemzetiségű megye képviselője, örömmel vettem az anyanyelv használatára vonatkozó jog ismételt törvényi megfogalmazását. Ez az alkotmányos tétel ugyanúgy helyet kaphatna az alapelvek körében, mint a törvény előtti egyenlőség elve. Ezért javaslom, hogy az anyanyelv használatának elve a törvény III. fejezete helyett az I. fejezet 2. §-ában az (5) bekezdés kiegészítéseként szerepeljen. Másodszor: a törvényjavaslat számos új rendelkezésének végrehajtásához a korábbi években begyakorolt rutinmegoldásokon is változtatni, korszerűsíteni kell. Ezt indokolja az, hogy az államigazgatási dolgozók időben és alaposan megértsék a módosított törvény szabályait, hogy zökkenőmentes legyen az áttérés az új eljárási rendre. Új szemléletet kell formálni, új munkastílust kell megtanulni és alkalmazni. Ennek elősegítése érdekében szükségesnek tartom a külön eljárások mielőbbi felülvizsgálatát, hogy a törvény és végrehajtási rendelkezése rövid időn belül, egy időben, egységes szerkezetbe foglalva jelenhessen meg. A gyakorlatban bizonytalanságot okoz, ha a végrehajtási jogszabály később, esetleg hónapok elteltével kerül kiadásra. Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás mindinkább olyan dolgozókat igényel, akik munkaterületükön benne élnek a munka sűrűjében, ismerik illetékességi területük gondjait, felelősséget éreznek azok megoldására, kezdeményezőén lépnek fel, képesek új megoldásokat keresni, azokat alkalmazni, felkutatják a hasznosítható helyi erőforrásokat, együttműködnek a társadalmi szervekkel, és állandóan figyelembe veszik az állampolgárok javaslatait. Nem is olyan régen még csak az ügyintéző közigazgatás volt a jellemző, naftáinkban a szervezőközigazgatás lép mindinkább előtérbe. Ez egyaránt