Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

319 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980, kossági szolgáltatások fejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat, a mezőgazdaság és erdőgazdaság számos beruházását és a kereskedelmi hálózat fejlesztését is. összességében tehát úgy vélem, hogy a beruházási vásárlóerő szigorú szabályozása mellett is jelentősen nő az állóeszköz-állomány és emelkedhet a műszaki színvonal, ha okosan élünk a lehetőségekkel. Tisztelt Országgyűlés! A tanácsokról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény értelmében az Országgyűlés a középtávú terv idejére szólóan törvénybe rögzíti a tanácsok számára a tervük, illetve a költségvetésük végrehajtásához szükséges feltételeket. A tanácsok együttesen 1981—1985 között mintegy 556 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ami folyó árakon 150 milliárd forinttal haladja meg az előző ötéves időszaki kiadásokat. Ez nem kis elkötelezettséget jelent az állami költségvetés számára, de lehetővé teszi, hogy a tanácsok a települések fejlesztését előrelátóan és megalapozottan tervezhessék, így módjuk van arra, hogy céljaikat — a demokratikus fórumokat igénybe véve — a lakossággal előre megismertessék és végrehajtásukhoz cselekvő közreműködésüket igényeljék. A VI. ötéves tervidőszakban is mód nyílik rá, hogy néhány kiemelt területen előrelépjünk az ellátási színvonal növelésében. Ezek: az egészségügyi ellátás, az alsófokú oktatás, néhány kommunális feladat, mint például az egészséges ivóvízhálózat bővítése, a köztisztaság és végül a karbantartás és a felújítás. A tanácsok kiadásaik kétharmadát az intézmények működésének fenntartására fordítják és egyharmadából beruházhatnak. Fejlesztési alapjuk legnagyobb részéből lakásokat építenek, de jelentős más infrastrukturális beruházásokat is megvalósítanak, kórházakat bővítenék, például Békéscsabán, Dunaújvárosban, Győrött, Kaposvárott, Kerepestarcsán, Szolnokon, Nyíregyházán. Szakorvosi rendelőintézetet építenek többek között Pécsett, Kecskeméten, Orosházán, Kaposvárott, Oroszlányban, Pilisvörösváron, Dabason, Bonyhádon és Hatvanban. Számos községben és városban a lakásépítés feltételeinek javítása érdekében közműveket építenek. A lakásépítéshez kapcsolódó beruházásokra szánt összegeket a tanácsok az igényekhez jobban igazodva használhatják fel a jövőben. Érdemes még kiemelni, hogy a tervidőszakban Nyíregyházán és Zalaegerszegen önálló társulattal bíró színház létesül és korszerűsítenek több színházat. A VI. ötéves terv településfejlesztési előirányzata azt követeli a megyei tanácsoktól, hogy a rendelkezésükre álló pénzügyi eszközöket nagy körültekintéssel osszák el a helyi tanácsok között. Erről a kérdésről a VI. ötéves terv vitája kapcsán most igen sokan hangoztatták véleményüket. A korábbi évekhez hasonlóan, sőt ha lehet, még jobban ösztönözzék és karolják fel a városi és községi tanácsok javaslatait, és az ott élő lakosság kezdeményezéseit, örömmel üdvözölnénk, ha a tanácsok a lakóhelyen végzett társadalmi munkát jelentős részben a meglevő értékek megóvására, az alapellátást biztosító intézmények működési feltételeidecember 18-án, csütörtökön 320 nek javítására és a lakosság körzetét javító környezetvédelmi feladatok ellátására vennék igénybe. A lakóhelyen végzett társadalmi munka, legyen az egy facsemete elültetése, gyermekjátszótér építése, az idős emberek megsegítése vagy nemzeti kultúránk ápolása, valós társadalmi érdeket elégít ki. A tanácsok az ésszerű és fontos társadalmi kezdeményezéseket támogassák sajátos közegükben is. Közös munkával, széles társadalmi öszszefogással hamarabb érhetünk célt. A tanácsok a következő tervidőszakban is részesülnek a területük gazdasági eredményeiből. A megszűnt eszközlekötési járulék és illetményadó helyett megnő a tanácsok bevétele a város- és községfejlesztési hozzájárulásból. Sőt a jövőben az állami mezőgazdasági adó és a tanácsi vállalatok nyereségadójának meghatározott hányada is a tanácsokat illeti. Remélem, hogy ennek nyomán új tanácsi vállalatok is alakulnak, nem pedig csökken a számuk a minisztériumi vállalatokhoz való csatolásuk révén. Ily módon szorosabb gazdasági érdekeltségi kapcsolatot teremthetünk a kis- és középüzemek, valamint a lakossági szolgáltatást végző üzemek és a tanácsok között. A tanácsok saját és úgynevezett megosztott bevétele csaknem kétharmadát teszi ki a működési költségvetés bevételeinek, a többit állami hozzájárulásból kapják. A biztonságos gazdálkodás érdekében a törvényjavaslat szerint a költségvetésből kiegészítjük a tanácsi pénzalapokat akkor, ha a megosztott bevételek 3 százalékkal vagy jobban elmaradnak a tervezettől, ezzel szemben a 4 százalékot meghaladó többletbevételeket elvonjuk a központi költségvetés javára. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül újra hangsúlyozni szeretném az elfogadott VI. ötéves terv, továbbá az 1981. évi terv- és költségvetés szerves egységét. Ez az egység nem csupán a célok azonosságában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy az 1981. évi gazdálkodás eredményei egyben a VI. ötéves terv végrehajtásának első eredményei lesznek. És amikor joggal hangsúlyozzuk, hogy milyen nagy feladat áll a vállalati kollektívák és különösen a vezetők előtt a VI. ötéves tervre való felkészülés terén, egyidejűleg hangsúlyoznunk kell a hatékonyság és az egyensúly javításában rövid távra is fennálló érdekeket és szükségszerűségeket is. Nem téveszthetjük szem elől, hogy a hosszú távú célok megvalósításához a napról napra elért eredményeken, a gyarapodó jövedelmeken keresztül vezet az út. Élnünk kell azzal az előnnyel, hogy 1981-ben egy már megkezdett úton kell haladnunk. Ez még akkor is előny, ha az előrehaladás a korábbinál igényesebb és szervezettebb munkát követel. A jó tendenciákat folytatni, a reményt keltő kezdeményezéseket erősíteni, a nem hatékony termelés visszaszorítását gyorsítani: ez az az út, amelyen gyorsabban kell haladnunk. Meggyőződésem, hogy az 1981. évi terv- és költségvetés e munkához jó alapot ad, s a kor- • mány nevében e helyről is kérem mind a vállalatok és szövetkezetek, mind a gazdaságirányító szervek dolgozóit és vezetőit, hogy alkotó