Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

317 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 318 Mindezt elősegíti a költségvetési szervek 1981-től érvényes új gazdálkodási rendje is, amely az intézményeknek több lehetőséget ad az önálló, ésszerű gazdálkodásra. Az egészségügyi kiadásokra előirányzott összeg 1981-ben 8,5 százalékkal lesz több az ideinél. Egészségügyi intézményhálózatunk jövőre többek között mintegy 1200 kórházi ággyal bővül, s így az ellátottság tovább javul. Ujabb 25 általános és 40 gyermekorvosi körzet szervezésére van lehetőség. A kulturális feladatok ellátására 43 milliárd forint jut. Az iskolás korú gyermekek létszámának növekedése miatt az általános iskolák fejlesztésére kívánjuk összpontosítani a költségvetési erőforrásokat. 1100 általános iskolai tanterem épül, a tanulócsoportok száma pedig ezerrel emelkedik. Az általános iskolai napközis ellátásban részesülők aránya 38 százalékról 41 százalékra javul. Itt említem meg, hogy a Minisztertanács jóváhagyta a kutatóintézeti hálózat fejlesztésére tett javaslatokat. Ennek alapján a következő egy-két évben több kutatóintézet kerül iparvállalatokhoz, alakul át fejlesztő intézetté vagy kutatási szolgáltatást nyújtó költségvetési szervezetté. Ezen intézkedés célja, hogy a tényleges, tartalmas kutatás nagyobb megbecsülést élvezzen, a fejlesztőmunka eredményesebbé váljék, közelebb kerüljön a termeléshez. A védelem kiadásai a költségvetési kiadások egészéhez hasonló mértékben nőnek. A nemzetközi helyzet alakulását figyelembe véve és anyagi lehetőségeinkkel összehangoltan, biztosítjuk az ország védelmi képességeinek megfelelő szintentartását, fejlesztését. Néphadseregünk a korszerű követelmények színvonalán képes arra, hogy a Varsói Szerződés tagországaival jó együttműködésben őrködjék békés építőmunkánkon. Az • igazgatási kiadások számolnak azzal, hogy a Minisztertanács határozata szerint ad igazgatási-irányítási feladatokat ellátó és egyéb hasonló gazdálkodó szervezetek létszámát 1981— 1983-ban összesen 5 százalékkal kell csökkenteni. Csökken az úgynevezett háttérintézmények létszáma is. Igen fontosnak tartjuk, hogy a költségvetési intézményekben biztosítsuk az épületek, gépek rendszeresebb felújítását. A költségvetés ötmilliárd forintot irányoz elő felújításokra, és emellett a beruházások között is növekszik a rekonstrukciós jellegű beruházások aránya. A társadalombiztosítási feladatok ellátására 91 milliárd forintot irányozunk elő, amelynek mintegy kétharmadát fedezi a társadalombiztosítási járulék. Az előirányzatok kialakításakor figyelembe vettük, hogy 1981-ben előreláthatólag több mint kétmillióan részesülnek összesen 61 milliárd forint nyugdíjban és járulékban. Ez 5 milliárd forinttal több az ez évinél. Egymillió család több mint kétmillió gyermek után részesül összesen 14,5 milliárd forint összegű családi pótlékban. Ez 1,2 milliárd forinttal több az ez évinél. Külön kívánok szólni a lakásépítésről, a lakásgazdálkodásról, amely már a VI. ötéves terv vitájában komoly hangot kapott. A terv szerint 1981-ben 76—78 ezer lakás épül. Ez az ez évinél sajnos kevesebb, de pénzügyi lehetőségeink nem engednek többet. Ugyanakkor a lakóház javítás állami támogatása 15 százalékkal meghaladja az ez évi várható színvonalat. A kormány nemrég jelentős intézkedéseket tett azzal a céllal, hogy már 1981-től kezdve javítsuk a lakásgazdálkodás rendszerét, és kiegyenlítettebbé tegyük a pénzügyi terheket. Az intézkedések megoldanak néhányat a képviselő elvtársak által korábban felvetett kérdésekből. A legfőbb vonása a változásoknak, hogy bővítjük a lakásépítési támogatásban részesülők körét, és növeljük a fiatalok és nagycsaládosok kedvezményeit. Az igazságosabb teherelosztás érdekében emellett viszont az állami bérlakásokhoz és a tanácsi értékesítésű lakásokhoz jutók pénzügyi hozzájárulásnak összege növekszik. A lakáscseréket az eddiginél jobban ösztönözzük; csökken az ezzel járó illetékteher, nagyobb térítés illeti meg az állami bérlakásról lemondót, és a cserét fékező jogi kötöttségek is csökkennek. A lakossági igények jobb kielégítését szem előtt tartva módosítottuk 1981-től az általános jövedelemadóról szóló jogszabályokat. A módosítás könnyebbséget jelent 'azoknak a kisiparosoknak és magánkereskedőknek, akik munkahelyüket korszerűsítik, illetve jövedelmük egy részét a termelőtevékenység bővítésére fordítják, továbbá azoknak, akik kis lélekszámú községekben segítik a jobb ellátást. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés felhalmozási kiadása jövőre összesen 67 milliárd forint lesz, kevesebb, mint az idei. Ez összhangban van azzal, hogy az éves terv az ideinél alacsonyabb, 182 milliárd forintos beruházást ír elő. Ez az összeg, ha szűkösen is, de elegendő ahhoz, hogy folytathatók legyenek a már megkezdett beruházások, és lehetőség nyíljon néhány gazdaságos, új beruházás megkezdésére. Állami beruházásként elkezdjük a Szolnoki Papírgyár rekonstrukcióját és bővítését, az Árpád-híd szélesítését, és az előkészítés előrehaladásától függően több szénbánya létesítését. Reméljük, hogy módunkban áll megkezdeni a Dunai Vasmű kokszolóművének kivitelezését is. A jövő évben közel 10 milliárd forintot fordítunk legnagyobb beruházásunkra, a Paksi Atomerőműre. Jelentős összegeket irányzunk elő kohászati beruházásokra, folytatjuk a Metró észak— déli vonalának építését, és összességében növeljük az oktatási és egészségügyi beruházások előirányzatát. A termelő beruházásoknak közel háromnegyed része vállalati döntési körben valósul meg. Az új árrendszer elősegíti, hogy nagyobb arányban jussanak fejlesztési lehetőséghez azok a vállalatok, amelyek magas jövedelmezőségű fejlesztések megvalósítására képesek, és nagyobb nyereséget tudnak felmutatni. Az ez évihez hasonló összegű hitelt vehetnek igénybe jövőre a vállalatok, elsősorban az exportárualapokat bővítő vagy az import gazdaságos csökkentését célzó, továbbá energiamegtakarítást eredményező beruházásokhoz. A hitel követelményei azonban szigorodnak. A beruházások állami támogatásának összegét csökkentjük. Jelentős támogatást kapnak azonban az energiamegtakarító beruházások. Továbbra is támogatjuk az építőanyagipar és az élelmiszeripar egyes ágazatait, a la-