Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

315 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 316 segítségnyújtás feltételeit azonban feltételekhez kell kötnünk a vállalatok oldaláról is. Megálla­podásban fogjuk rögzíteni a vállalatokkal, hogy milyen ütemben és milyen módon vállalják gaz­dálkodásuk hatékonyabbá tételét. Rendszeresen számon kérjük, hogy teljesítették-e a kötelezett­ségeket, és ha nem, úgy a támogatást megvon­juk, kezdeményezzük az adott vállalat létjogo­sultságának megvizsgálását. Engedjék meg, hogy itt szóljak a kormány­nak a gazdaságirányítás és a vállalati szervezet tökéletesítése érdekében végzett idei munkájá­ról. Erről a kérdésről elvi vonatkozásban Havasi elvtárs már beszélt. Célunk az, hogy gazdasá­gunk sikeresebben feleljen meg a növekvő haté­konysági követelményeknek. Ezt szolgálja a kormány gazdasági bizottságának és legutóbb az Ipari Minisztériumnak a létrehozása, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal, továbbá a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara szerepének növelése. E változások nyomán az irányító munka átfogó kérdésekben elvibbé, operatív ügyekben pedig gördülékenyebbé válik. A vállalati szervezetnek is igazodnia kell a műszaki és a gazdasági fejlődés követelmé­nyeihez. Mint arról már az Országgyűlésen ko­rábban is szóltunk, az a célunk, hogy a vállala­tok jobban oldják meg a fejlesztés, a termelés és az értékesítés összefüggő feladatait, alkalma­sabbak legyenek a műszaki és piaci megújulás, azaz az innováció erőteljesebb megvalósítására, és az egyre sokrétűbb igények jobb kielégítésé­re. Ez évben tettünk már lépéseket a vállalati szervezetek korszerűsítésére. Az év közepén megszűnt néhány élelmiszeripari tröszt, bővült a termelővállalatok' külkereskedelmi jogosultsá­ga, több társulás jött létre kutatás és fejlesztés, építkezés és komplex fővállalkozás, valamint a termelői és a kereskedelmi munka javítására. E munka tovább halad. 1981-ben többek között megszűnik a Szénbányászati Tröszt és vállala­tai önállóvá lesznek; a LAMPART Zománcipari Művekből több • önálló vállalat jön létre: az Üvegipari Művek és a Finomkerámiai Művek néhány vállalata önállósul. Ezek csak példák. A szervezetek fejlesztése sokirányú és rend­szeres munkát követel. Nem engedhető meg pél­dául, hogy jelentős gyáregységekkel rendelkező nagyvállalatok olyan belső vezetési és elszámo­lási gyakorlatot folytassanak, amely a gyáregy­ségek lehetőségeinek kibontakozását gátolja. Fe­lülvizsgálat alatt állnak azok a szabályozások, amelyek a vállalati tevékenységi kört ésszerűt­lenül korlátozzák, szűkítik, és amelyek indoko­latlan különbségeket hoznak létre kis- és nagy­vállalatok, állami vállalatok és szövetkezetek működési feltételei között. Nemrég hozott a kor­mány olyan határozatot, amely a szövetkezetek ipari tevékenységének indokolatlan korlátozását megszünteti. 1981 -re számos olvan intézkedést iránvzunk elő. amely az ésszerűség szem előtt tartásával bővíti a kis- és középvállalatok mű­ködési lehetőségeit. Minderről azért szólok e helyen, mert a vállalatok ötéves terveik elkészítésekor nem szo­rítkozhatnak csupán számszerű előirányzatok megtervezésére, hanem értékelniök kell a válla­latok jelenlegi és jövőbeni összes lehetőségét, és a hatékonyság növekedéséhez számolniok kell a tevékenységi kör, a szervezeti felépítés, adott esetben szervezeti változások célszerű lehetősé­geivel is. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés kiadá­sainak nagy szerepük van az életszínvonal és az életkörülmények alakításában. A lakosság jöve­delmének egyharmadát a költségvetésen keresz­tül kapja, főleg társadalmi juttatások formájá­ban. A jövő évi népgazdasági terv szerint az egy főre jutó átlagos reáljövedelem 1 százalék­kal emelkedik. Ezt lényegében a társadalmi jut­tatások növekedése eredményezi. A bérszínvonal tervezett növekedése 4,5—5 százalékos, ami ter­mészetesen differenciált lesz vállalatok és egyé­nek szerint. Erről a követelményről ugyancsak szólt Havasi elvtárs. Az 1981. évi terv szerint a fogyasztói árak 4,5—5 százalékkal emelkednek, ez megfelel a bérszínvonal emelkedésének. Az árszínvonal emelkedése jórészt a szabadárak változása nyo­mán következik be. Valamivel több mint egy­harmad rész lesz a hatósági áremelések követ­kezménye. A jövő év első heteiben emeljük egyes — nagyobbrészt nem alapvető — fogyasz­tási cikkek és szolgáltatások árát. Olyan alap­vető élelmiszerek, mint a kenyér, zsír, olaj, hús és húsáruk, cukor, tej vagy mások és a tüzelő­anyagok ára ennek során a jövő év első hetei­ben változatlan marad. Emelkedik viszont a na­pilapok, a folyóiratok ára, és egyes postai szol­gáltatások díja. Az év eleji hatósági áremelések összességük­ben körülbelül 1 százalékkal emelik a fogyasztói árszínvonalat. E hatósági áremelések azért szük­ségesek, mert a kormány határozott szándéka, hogy a termelői és a fogyasztói árak a hatósági árak körében se szakadjanak el egymástól tar­tósan és nagy arányban, szélesebb körben érvé­nyesüljön az az elv, hogy aki fogyaszt, fizesse meg a termék valós értékének megfelelő árat. Az árpolitika ugyanakkor megfelelő biztosítékot nyújt az életszínvonal tervezett előirányzatának betartásához. Ezért jövőre 10 százalékkal, azaz 7 milliárd forinttal több lesz a költségvetés ki­adása a fogyasztói árkiegészítés címén az idei­nél. A társadalmi közkiadások 1981. évi kiadásai előirányzata csaknem 235 milliárd forint, 7,4 százalékkal több, mint idén. Bár a lehetőség ha­tárain belül a társadalmi közkiadások növekedé­sét is mérsékelnünk kell, 1981-ben is kiemelt társadalompolitikai feladatnak tekintjük az alapvető egészségügyi, szociális és oktatási ellá­tás színvonalának javítását. De megtakarításokat kívánunk elérni az ésszerűbb intézményi gazdál­kodással. A kormány kötelezte a minisztereket és a tanácsokat, hogy a legközelebbi hónapok­ban olyan több éves pénzügyi tervet és cselekvé­si programot állítsanak össze, amely a kiadások növelése mellett számol az intézményrendszer ésszerűsítésével, és az eddigi ellenőrzések során feltárt ésszerűsítési lehetőségekkel. Számítunk rá, hogy e munka eredményeként már 1981-ben megtakarítást érhetünk el a feladatok megfe­lelő ellátásának sérelme nélkül az intézmények költségvetési támogatásában.

Next

/
Thumbnails
Contents