Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

289 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980 nem, hogy nem kellene-e korszerűsíteni tervezé­si rendszerünket. Megnyugtató számomra vi­szont, hogy a törvényjavaslat ezt szükségesnek tartja, de szívesen venném, ha az úgynevezett területi tervekre is több gondot fordítanánk. A népgazdasági terv elsősorban a gazdaságpolitika szintjén értelmező összefüggésekre koncentrál, és a tényleges gazdasági folyamatok tervezését a gazdálkodó szervek hatáskörébe utalja. Ezzel jelentős lépés történik a vállalati önállóság nö­velése felé, ugyanakkor nő a kockázat is, ame­lyet a vállalatoknak a nagyobb hatáskör alap­ján vállalniuk kell. A terv értelmezésében és céljaiban bekö­vetkezett változások tőlünk is új szemléletet, új közelítést igényelnek. A törvényjavaslat szerint a munkás, alkalmazott és termelőszövetkezeti keresőknél egyaránt meg kell őrizni a reálkere­set 1980. évi átlagos színvonalát. Egyre többen ismerik fel, hogy az elmúlt 20 év folyamán a lakosság összes jövedelme, ezen belül a társa­dalmi juttatások reálértéke több mint kétszere­sére emelkedett. Dolgozóink többsége érzi is már, hogy van mit megvédenünk, megőriznünk. • Az életszínvonal alakulása azonban a leg­szélesebb rétegek érdeklődését és figyelmét vált­ja ki. Ez teljesen érthető. A probléma csak ak­kor jelentkezik, ha az a szemlélet válik kizáró­lagossá, amely nem tartja az életszínvonal-emel­kedés részének azokat az elemeket, amelyeket az élet minősége címszó alatt szoktunk említeni. Ma félve a jövő bizonytalanságaitól, elég jelen­tős rétegek helyezik a hangsúlyt csak a fogyasz­tás növekedésére és közömbösen tekintenek az életkörülmények javítására. Sokan megfeledkez­nek arról, hogy ennek ugyanúgy része a nyu­godt, harmonikus családi élet, " a kulturált segí­tőkész emberi környezetben végzett alkotó mun­ka. E téren — úgy érzem, — az államvezetésnek is jelentős adósságai vannak, hiszen abban az időszakban, amikor a gyors fogyasztásnöveke­désre lehetőség volt, nem kapott kellő hang­súlyt a másik oldal. Ezt most pótolnunk kell a törvényjavaslat alapján is. Tisztelt Országgyűlés! A hatodik ötéves terv energiaprogramjának egyik hangsúlyos pontja a hazai szénvagyon kitermelésének meggyorsí­tása. Azt mondják Baranyában, hogy minden rosszban van valami jó. Nálunk, az energiafel­használás racionalizálása, szemben a 60-as évek végén meghirdetett programmal, a szénbányá­szat jövőjének átértékelését jelenti, és ez azt a követelményt támasztja elénk, hogy tíz év alatt a jelenleginek több mint kétszeresére nö­veljük a mecseki koksz-koncentrátum termelését. Ez több, sokoldalúbb feladatot is jelent. Megnő a jelentősége a földtani kutatásoknak, műszakilag fejleszteni kell a meglevő bányákat, de fel kell készülnünk új bányák nyitására is. Ezzel párhuzamosan pótolnunk kell az el­maradt infrastrukturális fejlesztéseket és a növekvő arányban nyugdíjba menő bányászokat is új munkaerővel kell felváltani. Azt szeret­nénk, ha a bányászat fejlesztésével együttjáró tennivalókból mindenki vállalná a rá háruló fel­adatokat. El szeretnénk kerülni azt, hogy a bá­nyászat megyén belüli kiemelése miatt az egyéb területek fejlődése elmaradjon az átlagostól. december 18-án, csütörtökön 290 Teljes mértékben egyetértek a törvényja­vaslat azon részével, ami a gázellátás feladatai­nak javításával foglalkozik. Számolunk azzal, hogy Pécs földgázhoz jut, hiszen ma már egye­düli magyar nagyváros, amely nem rendelke­zik ezzel. Az épülő vezeték nem messze megy el választókerületemtől. Jó lenne, ha a környé­künk kiváló mezőgazdasági és ipari üzemei is gázenergiához jutnának és majd később netán a lakosság is. Ennek a feltétele, hogy a nagy­vezetékhez regionális rendszerek is kapcsolód­hassanak. Ilyen igény van a mohács—pécsi ivó­vízvezetéknél is. Tisztelt Országgyűlés! A hatodik ötéves tervjavaslatból kitűnik, hogy változatlanul tiszte­letre méltó erőfeszítéseket teszünk legsürgetőbb társadalmi gondunk, a lakáshelyzet javítására. Ezen belül azonban az állami beruházás rész­arányának csökkenése mellett nagyobb mérték­ben számolunk a lakosság anyagi részvételével, a magánerős lakásépítés fokozódásával. Ez reá­lis törekvés, hiszen a lakásépítés több mint fele eddig is államilag támogatott magánerős lakás­építés volt. így volt ez Mohácson is. Városunk­ban a lakások közel 17 százaléka állami és 83 százaléka magánerőből épült. Ma már termé­szetszerű, hogy a célcsoportos lakásépítés mel­lett a tanácsok finanszírozzák a telepszerű, több­szintes magánlakás-építés területkészítéssel ösz­szefüggő költségeit és a tanácsi tervek tartal­mazzák a kapcsolódó létesítmények fejlesztését. A jövőben azonban nem csupán a városokban számolunk a magánerős lakásépítés fokozódásá­val, hanem a települések népességmegtartó ké­pességének erősítése miatt a nagyobb közsé­geinkben is. Ez viszont igényli a községi lakás­építés feltételeinek állami eszközökből törté­nő segítését. Ez ügyben egyetértek Orlovácz képviselőtársam észrevételeivel. Megyénkben a NEB vizsgálata alapján a megyei tanács vb a közelmúltban tárgyalta a magánerős lakásépítések helyzetét. Megállapí­totta, hogy a községi tanácsok többsége még nem rendelkezik rendezési tervekkel, csak el­képzelésük van építési telkek kialakítására. A végrehajtásnak sok helyen akadálya lesz, hogy nincs előkészített terület, a területek kisajátítá­sához, közművesítéshez a megfelelő anyagi fe­dezet nem áll rendelkezésre. Ez gátja lehet a tervidőszak első éveiben a folyamatos építke­zéseknek. Ügy tűnik, hogy a lakásépítési terv teljesítésének kulcskérdése a magánerős építés, ezért ennek feltételeire fokozott figyelmet kell fordítanunk. A magánerős lakásépítéshez kap­csolódó hitelezési rendszer is bonyolult. Ez az egyszerű emberek számára szinte áttekinthetet­len. Ma 8 hitelezési kategóriában 41-féle köl­csönt különböztetünk meg. Nem terjedt még el eléggé a magánerős lakásépítéshez használatos gépek és eszközök kölcsönzése sem. Megyénkben az állami lakásépítés arányá­nak mérséklődése egy másik gondot is felvet, mégpedig azt, hogy mérséklődik a leginkább rá­szorultak igényei kielégítését szolgáló tanácsi bérlakások száma. Ez pedig a korábbi elosztási rendszer felülvizsgálatát és a társadalmi ellen­őrzés súlyának a növelését igényli. A törvény­tervezetből kitűnik: hosszú távon érvényesülő

Next

/
Thumbnails
Contents