Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

287 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. eszközölni, elsősorban azokon a területeken, ahol a legelők fűtermése és annak növelése ezt lehetővé teszi. A felmérések szerint közel 700 ezer hektár olyan rét- és legelőterülettel rendelkezünk, amely megfelelő felújítással, meliorációval, folyamatos műveléssel a növekvő kérődző állatlétszám részére a tömegtakarmány döntő részét biztosítaná. Mindezt úgy, hogy 100 ezer hektárt meghaladó szántóterületet lehetne felszabadítani a tömegtakarmány-termő területből. Az így felszabadított területet fel lehetne használni a népgazdaság számára legfontosabb növények termőterületeinek növelésére. Ezért javaslom megfontolni a gyepfelújítások és gyephasznosító állattartó ágazatok támogatásával kapcsolatban kialakult álláspontot. Mindemellett fontosnak tartom földjeink termőképességének fokozását, a komplex melioráció tervszerű folytatásával. A talaj termőképességének, fokozásának szükségességével nem kívánok részleteiben foglalkozni. A debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézete évtizedek óta végzi ezt a nagyon fontos munkát az üzemekkel szoros együttműködésben. Az intézet kutatómunkája nagymértékben járul hozzá termőföldjeink hozamainak növeléséhez. Örömünkre szolgál, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kidolgozta fontossági sorrendben a komplex melioráció hosszú távú tervét. Mivel a meliorációnak része a rizstermesztés feltételrendszere, ezért itt kell megemlítenem azokat az erőfeszítéseket, melyeket megyénk mezőgazdasági nagyüzemei a rizstermesztés fejlesztése érdekében az elmúlt időszakban tettek. A kedvező központi döntések eredményeként 1976 és 1980 közöt az üzemek 1367 hektár új rizstelepet építettek, és a régebbi rizstelepet állítottak újra termelésbe. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása azonban a rizstermesztés eredményeire hatással volt, és emiatt az ágazat jövője iránti bizalom mind a termelők, mind a szakmai közvélemény körében megingott. Meggyőződésem, ha ezt a kultúrát az egyéb növények termeléstechnológiáinak színvonalára — fajta növényvédőszer-technikára gondolok — emeljük, akkor az eredmény nem marad el és a bizalom ismét helyreáll. Ehhez azonban az szükséges, hogy a rizstermesztés egészére átfogó intézkedések szülessenek. Tisztelt Országgyűlés ! Ügy ítélem meg, hogy ennek a tervnek végrehajtása hozzá fog járulni ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés minél kisebb hullámzással és kevesebb ráfordítással teljesíteni tudja azt a feladatát, amit az egyre növekvő belföldi szükségletek kielégítése és az export fokozott követelménye támaszt az ágazattal szemben. A VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Borsos János képviselőtársunk következik szólásra. BORSOS JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A közelmúlt politikai, társadalmi eseményei megyénkben, de szűkebb választókerületemben, december 18-án, csütörtökön 288 Mohács városában is sokrétű párbeszédre adtak módot. Szót váltottunk lakosságunk széles rétegeivel politikánkról, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetünkről és feladatainkról. A párbeszéd megkezdődött a VI. ötéves terv kérdéseiről is. Vállalataink, szövetkezeteink, tanácsaink elvégezték a tervkoncepciók kialakítását, s az egyeztetéseket. Ennek a munkának megyénkban képviselőtársaimmal együtt én is részese vagyok és voltam. Nagy érdeklődés kísérte az irányelvek előzetes vitáját, de nagy várakozással tekintenek az Országgyűlés munkájára is, már csak azért is, hogy milyen célokat hagy majd jóvá és milyen feltételeket teremt a törvény ennek helyi érvényesítéséhez. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy mindenkit foglalkoztat az a kérdés, hogy a tegnap dinamikus fejlődése után a mai bizonytalanabb, nehezebb viszonyok között a holnap milyen biztonsággal tervezhető. Tisztelt Országgyűlés! A törvény indoklásában olvastam, a tervről szóló törvényben erősödik a gazdaságpolitikai jelleg, a törvény a gazdasági célok és meghatározások során a korábbinál kevesebb számszerű előirányzatot, illetve pontos elkötelezettséget tartalmaz, nagyobb szerepet kapott a célok és feladatok minőségi meghatározása. Néhol a feladatok meghatározásának elmaradását nemcsak a belső kényszerítő körülmények okozzák, hanem a világgazdasági helyzet alakulása is. Amikor kimondjuk, hogy a terv rugalmas értelmezése a tervszerűség elemévé válik, akkor lényegében egy korábbi szemléletünkkel szakítunk. Ezt támasztja alá a minisztériumok és vállalatok döntési hatáskörének tisztázása, illetve a gazdasági szabályozó rendszer normativitásának növelésére való törekvés is. A népgazdasági tervnél tapasztalható szemléletváltozás érzékelhetően megjelenik néhány ágazat tervidőszakra vonatkozó irányelveiben is. Látni kell, hogy a tervezés rugalmasságának növelése csak népgazdasági szinten járható út, és ez nem mindenben valósítható meg a gazdálkodó szervek szintjén. Számukra a feladat továbbra is a különböző tervváltozatok készítése marad, végül is a vállalatok teljesítményén múlik, hogy a terv mai nyitottsága később hogyan válhat a továbbhaladás feltételévé. Ezért a gazdálkodó szervek jövőbeni magatartásához több és egyre jobb információ kell. A gazdasági szabályozók lehetővé teszik, hogy bizonyos feladatokat kielégítő pontossággal tervezzenek meg, de észrevehető bizonytalanság van a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Költségeik alakulását is nehezen tudják előre becsülni, árinformációjuk még gyenge, az új árrendszer tapasztalatai még szegényesek. Ugyanakkor vállalati tervek készítése már aktuális. Az előző tervciklusban azt hittük, hogy a most készülő középtávú terv már pontosabb, megalapozottabb lesz, mint a korábbi volt, s a gazdálkodó szervek is nagyobb távlatot tudnak majd áttekinteni. Vártuk azt is, hogy a középtávú tervek szerepe növekszik a gazdálkodásban. Ma, a valóságos helyzet is és a terv is ennek ellenkezőjét mutatja. Az merült fel ben-