Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

271 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 272 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (11.36) (Szünet: 11.36—11.56. — Elnök: PÉTER JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter elvtár>*kíván szólni. SÁGHY VILMOS: Tisztelt Országgyűlés! A VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslat azt írja elő, hogy a lakosság fogyasztása 7—9 százalékkal növekedjen. E célkitűzéssel összhangban áll az I. fejezet 13. §-ának az a megállapítása, hogy na­gyobb figyelmet kell fordítani az életszínvonal minőségi elemeinek fejlesztésére. Az a tény, hogy ez a megfogalmazás a fő célok között szerepel, mutatja a törvény alkotóinak azt az óhaját, hogy az életszínvonal minőségi elemei döntő fontossá­gúak. Nem várható, hogy teljes körű áttekintést adjak azokról a tennivalókról, amelyek az élet­színvonal minőségi elemeinek fejlesztését jelent­hetik. Megkísérlem azonban annak felvázolását, hogy a kereskedelemben, a vendéglátásban és a lakossági szolgáltatásoknál mit szándékozunk tenni e feladat teljesítéséért. E területek mun­kájának az életszínvonal minőségi elemei ala­kulásában döntő jelentőségük van, miután a la­kosság összes pénz jövedelmének mintegy 85 szá­zalékát áruvásárlásra és szolgáltatásokra köl­ti. Ebben a körben röviden megfogalmazva mi­nőségi elemeknek tekintem azt, hogy az alapvető termékekből folyamatos legyen az ellátás, az üzletekben találja meg ki-ki az anyagi helyze­tének, ízlésének megfelelő termékeket, javul­jon a termékek és szolgáltatások minősége, csökkenjen az áruvásárlásra fordított idő, növe­kedjék a kiszolgálás kulturáltsága, a szolgálta­tásokra kevesebbet kelljen várakozni. Áruellátásunk jelenlegi színvonala a párt­ós társadalmi szervektől érkező jelzések alap­ján kielégítőnek mondható. Mint ahogy Havasi elvtárstól hallottuk, ez az áruellátási színvonal nemzetközi elismerésben is részesül. Az időben meghozott kormányzati intézkedések, a mező­gazdaság és ipar, a bel- és külkereskedelem ja­vuló munkája, jobb együttműködése nyomán bővült a választék, kereskedelmi készleteink fel­töltődtek, mennyiségben és összetételben meg­felelőek. A fogyasztási cikkek piaca nyugodt, ki­egyensúlyozott. Az általában kielégítő áruellá­tási színvonal mellett sok bosszúságot okoz a vásárlóknak, főleg a kis értékű cikkeknél és egyes alkatrészeknél, az abszolút hiány, az hogy időszakosan egyes termékekből csökken a vá­laszték vagy nem folyamatos az ellátás. Sok még a panasz a termékek, a kiszolgálás, a szol­gáltatások minőségére is. Engedjék meg, hogy az életszínvonal mi­nőségi tényezői közül elsőként az áruellátás színvonalának további javításával foglalkoz­zam. Havasi elvtárshoz kapcsolódóan én is le­szögezem annak különleges fontosságát, hogy az árualap és a kibocsátott vásárlóerő között összhang legyen. E feltétel nélkül sem a minő­séget, sem a választékot illetően nem lehet igé­nyeket támasztani. Az áruellátásnak a lakosság közérzete ala­kulásában alapvető szerepe van. Kifejeződik benne az egész gazdaságunk teljesítőképessége. Ennek megfelelően nemcsak a kereskedelem ügye, hanem összkormányzati feladat. Tovább­ra is alapvető feladat az igények jó felmérése. Fontosnak tartjuk azt, hogy a kereskedelmi vál­lalatok az igények alapján nagyobb szállítóik­kal hozzanak létre több évre szóló együttmű­ködési megállapodást, melyben ki lehet jelölni a gyártmányfejlesztési feladatokat és biztonságot lehet nyújtani a gyárak a megtermelt termékek átvételére. Ma még nagyon sok probléma van azzal is, hogy az éves szerződések a kereskedelem és az ipar között nem jönnek létre időben. Gyak­ran hiányzik a szerződésekből a szezonnak meg­felelő, a negyedéves, esetleg a havi szállítási ütemezés, a minőség, a választék egyértelmű kikötése. Mind a kereskedelemnek, mind az iparnak fel kell készülnie az évközi rugalmas változtatásokra. Ma még az a helyzet, hogy az iparcikkek többségénél a megrendelés és a tel­jesítés között 4—6 hónap, vagy még több idő telik el. Ilyen körülmények között nagyon ne­héz követni a divatban, méretekben, színvá­lasztékban beállt változásokat. Mind a vásárlók kényelme miatt, mind a kereskedelmi munka hatékonyságának javítá­sáért az utóbbi években több kísérlet indult a tartós fogyasztási cikkeknél a minta utáni érté­kesítés megszervezésére. Sajnos ezek az akciók eddig nem hoztak kielégítő eredményt. A szál­lítók egy része színben, fazonban, anyagminő­ségben, a műszaki cikkek megbízhatóságában nem tudta biztosítani azt az állandóságot, amit egy minta utáni értékesítésnél meg kell köve­telni. Nagyon bízunk abban, hogy az előttünk álló időszakban a minta utáni értékesítésben is előbbre tudunk lépni. A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése a tavalyi mélyponthoz viszonyítva ez évben javulást mutat annak el­lenére, hogy a kereskedelem kötbérbevételei kis­mértékben növekedtek. Még mindig előfordul azonban, hogy patinás nagyvállalatok nem tesz­nek eleget szállítási kötelezettségeiknek. Külön szólok a forgalmazott termékek mi­nőségének alakulásáról. A rossz minőségi ter­mékekkel nemcsak a fogyasztót károsítjuk meg, hanem pazaroljuk az értékes anyagot és mun­kaerőt. A KERMI szerint a korábbihoz képest több termék minősége javult. így megemlíthe­tem a húsipari termékeket, a kenyeret, a tex­tilruházati cikkek nagy részét, némely cipőfélé­ket, a hűtő-, mosógépeket, az új rendszerű te­levíziókat, a mezőgazdasági kisgépeket. Továbbra is kifogásolható egyes építőanya­gok, a bőrruházati cikkek, a kárpitozott búto­rok minősége. A személygépkocsik egy részé­nél nem kielégítő a korrózió elleni védelem és más minőségi hibák is előfordulnak. A megfe­lelő termékminőséget a gyártó szerveknek kell biztosítani. A kereskedelem annyit tehet, hogy tovább javítja minőségátvételi rendszerét, szak­szerűen tárol és eljut odáig, hogy a minőségileg nem megfelelő termékeket nem, vagy csak le­értékelt áron veszi át.

Next

/
Thumbnails
Contents