Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

273 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. Bár némileg javult az alkatrészellátás, mégis sok bosszúság forrása. A belkereskedelmi törvény kimondja, hogy a gyártó, illetve importáló vállalatok kötelesek az alkatrészt folyamatosan biztosítani. A törvényből adódó jogunkkal élve 1981-ben el kell járnunk azokkal a kereskedelmi és termelővállalatokkal szemben, melyek alkatrészellátási feladatuknak nem tettek eleget. A jövőben sokkal nagyobb gondot fordítunk a nyugdíjasok, a fiatalok, illetve általában a kis keresetű rétegek igényeinek a mainál jobb kielégítésére. A korszerű, magasabb igényeket kielégítő cikkek mellett azoknak a termékeknek is ott kell lenni az üzletek polcain, melyeknek ára a kis keresetű rétegek lehetőségeihez igazodik. Az iparnak és a kereskedelemnek egyaránt keresni kell az ilyen jellegű igények kielégítési lehetőségét. Arról is lehet szó, hogy ugyanazon termék olcsóbb csomagolásban is megjelenjen. Sokkal több, úgynevezett kiscsomagolású terméket — vajat, sajtot, konzervféléket — kell forgalomba hoznunk, mint ahogy azt eddig tettük. Javítanunk kell a diabetikus élelmiszerek kínálatát. A kormány gazdasági bizottsága ezzel kapcsolatban egy részletes programot fogadott el. Remélem, hogy ennek végrehajtása nyomán folyamatosan javítani tudjuk a diabetikus ételkínálatot. Az új helyzetben tovább kell erősítenünk a kereskedelem termelést szervező tevékenységét. Az utóbbi egy-két évben több tucat bemutató keretében hívtuk fel a termelők figyelmét arra, hogy milyen cikkek gyártására hajlandó a kereskedelem több éves szerződést kötni. Mintegy 1500 ilyen cikkről katalógust juttattunk el az összes potenciális termelőhöz. A kormány ezen cikkek termelésének szervezésére kedvezményes hitelt biztosít. Arra is ösztönözzük a kereskedelmi vállalatokat, hogy a hagyományos kereskedelmi ipari kereteket feloldva, saját anyagi eszközökből is vállalkozzanak egyedül vagy az iparral közösen a hiányzó cikkek termelésére. Tökéletesíteni kell a termékszerkezet átalakítása során kieső termékek pótlásának gyakorlatát. A termelő- és kereskedelmi vállalatnak szigorúbban kell vizsgálni azt, hogy az adott termék importból beszerezhető-e. Ha nem, akkor vagy nem lehet abbahagyni a termelését, vagy máshol meg kell szervezni azt. A szocialista országok piacát is jobban ki lehet használni. Nagyon sok függ attól, hogy a bel- és külkereskedelmi szervek mennyire ismerik a szocialista országok piacát, és tudnak-e a tárgyalásokon kellő időben megfelelő tartalmú igényeket támasztani. Maximálisan ki kell használnunk a szocialista import minden lehetőségét, mégpedig a kliringforgalmon kívül a választékcserét, a kishatármeriti forgalmat, az áruházak cseréjét, és így tovább. A fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmából a hazai termelés mintegy 80 százalékkal részesedik, a szocialista országokból importált termékek pedig mintegy 13 százalékkal. E számokból látható, hogy ellátásunk színvonala, választéka, minősége és folyamatossága döntően azon múlik, hogyan tudjuk megdecember 18-án, csütörtökön 274 szervezni a hazai termelést és a szocialista importot. Tisztelt Országgyűlés! Idegenforgalmunk és vendéglátásunk 1980-ban új körülmények között dolgozott. Az élelmiszer- és egyéb árak emelkedésével egyidejűleg a vendéglátásban és idegenforgalomban erőteljesen csökkentettük az állami támogatást. Jelenleg állami támogatásban csak a munkahelyi és gyermekétkeztetés, a SZOT-, a vállalati és ifjúsági üdültetés részesül. Mindez azt jelentette, hogy a vendéglátásban és idegenforgalomban az árak az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek. Ezek az intézkedések összekapcsolódtak azzal, hogy az árkötöttségek legnagyobb részét abból a célból, hogy az idegenforgalmi és vendéglátó vállalatok tudjanak alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz, felszámoltuk. Idegenforgalmunk irányításában továbbra is a helsinki záróokmány azon tételéből indulunk ki, hogy a nemzetközi turizmus hozzájárul a népek közötti kölcsönös megértés fejlesztéséhez és más országok különböző területeken elért vívmányainak jobb megismeréséhez, valamint a gazdasági, társadalmi és kulturális haladáshoz. A magyar állampolgárok kedvük szerint, teljesen szabadon utazhatnak, még a tőkés országokban sincs lényegileg más korlát, mint amit az ország devizális helyzete indokol. Az utóbbi időben könnyítettük a ki- és beutazások feltételeit. Tőkés-relációban a kötelező valutabeváltást töröltük, osztrák szomszédainkkal kölcsönösen megszüntettük a vízumkényszert. Mindkét fő relációban emeltük a kiutazó magyar turisták devizaellátmányát. 1975—80 között a kiutazó magyar állampolgárok száma mintegy 50 százalékkal növekedett és 1980-ban — Havasi elvtárs is utalt erre a számra — elérte az 5 milliót. Az utazási lehetőségek biztosítását továbbra is az élet fontos minőségi tényezőjének tekintjük. A beutazó idegenforgalomban arra törekedtünk, hogy annyi külföldit fogadjunk, amenynyinek az ellátásáról megfelelő színvonalon gondoskodni tudunk. 1980-ban Magyarországra körülbelül 14 millió külföldi állampolgár érkezik. A rubel elszámolású szocialista országokból körülbelül ugyanannyian jönnek, mint tavaly, bevételeink is hasonlóképpen alakulnak. Tőkés országokból 6—7 százalékkal kevesebben érkeztek ugyan, de magyarországi tartózkodási idejük, az úgynevezett vendégéjszakák száma több mint 15 százalékkal megnövekedett. Dollárbevételeink mintegy 17 százalékkal emelkedtek. Idegenforgalmunkban és vendéglátásunkban a fő feladat a szolgáltatások minőségének javítása. Ezen belül különös súllyal kell kiemelnünk a környezeti kulturáltságot és az udvarias magatartást. A szolgáltatási színvonal javítását a szervezeti intézkedések mellett anyagi ösztönzéssel is alá kell támasztanunk. Az egész vendéglátásban és idegenforgalomban a vállalatoknak a mainál sokkal inkább élni kell a szabad árképzés adta lehetőségekkel. A piachoz történő gyors alkalmazkodásnak ezen a területen különös jelentősége van. Tisztelt Országgyűlés! A lakossági szolgál-