Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-4

201 Az Országgyűlés 4. ülése, 2980. december 17-én, szerdán 202 menyeit. Ugyanakkor az eredmények különbözősége, egyes esetekben stagnálása arra is utal. hogy bőven van még tennivalónk ezen a területen. Megyénkben az ötödik ötéves terv legtetszetősebb, legdinamikusabb eredményei az infrastruktúrában, s annak fejlődésében mutatkoznak meg. E téren is igen sikeres időszakot tudhatunk magunk mögött. 1976 és 80 között több mint 24 ezer új lakás, 340 kórházi ágy, közel 800 bölcsődei, több mint 4800 óvodai férőhely, 300 általános, 39 közép- és 31 szakmunkásképző iskolai osztályterem létesült. 34 ezer köbméter/nap kapacitással bővült az ivóvíztermelés, 185 kilométer vízvezeték-hálózatot, 80 kilométer szennyvízcsatornát, 30 kilométer tanácsi utat és 100 kilométer járdahálózatot építettünk ki. Ezek az eredmények nagymértékben javították, javítják a lakosság ellátását, főként az alapellátás területén. Mérséklődtek városaink és falvaink, valamint csökkentek az azonos szerepkörű települések között az ellátási különbségek. Terveink megvalósításában nagy szerepet töltöttek be pártszervezeteink, társadalmi szerveink. Az eredményeink elérésében mindvégig hatalmas erkölcsi és anyagi erőt jelentett a lakosság és a kollektívák, a szocialista brigádok önkéntes munkavállalása. Csak a településfejlesztési versenymozgalom keretében egymilliárd kétszázmillió forint értékű társadalmi munka bővítette a fejlesztés lehetőségeit: Az említett, s kétséget kizáróan szép eredmények ellenére sem zárhatjuk a tervidőszakot gondok nélkül. Ugyanis jelentős befejezetlen beruházási állomány alakult ki, amely a jövő év erőforrásait már jórészt most lekötötte. Ezek egy része a tervtől eltérően húzódik át a következő évekre, közöttük nem egy gyermekintézmény építése is. Ezeknek a kapacitását pedig a növekvő szükségletek kielégítéséhez számításba vettük. így soron következő feladataink között első helyen szerepel, hogy ezeket az építés alatt álló létesítményeket mielőbb befejezzük és az ellátás szolgálatába állítsuk. Ügy gondolom, hogy ebből a tanulságot az építőiparnak is le kell vonnia, s a következő évben a vállalati érdekeltséget a társadalmi érdekkel jobban öszsze kell majd hangolni. A hatodik ötéves tervi fejlesztési elgondolásainkat a népgazdaság erőviszonyainak realitásához mérjük. Számolunk lehetőségeink korlátaival is, de ugyanakkor az ötödik ötéves tervben elért eredményeink alapján jogosnak érezzük azt a feltételezésünket, hogy helyi erőforrásaink felhasználásával, a társadalmi szervek és az állampolgáraink támogatásával megyénkben a fejlődés folyamatát továbbra is biztosítani tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! Tudott dolog, hogy Csongrád megye egyike az Alföld tanyás megyéinek. Az elmúlt években a külterületen élők lélekszáma folyamatosan csökkent, ennek üteme azonban fokozatosan mérséklődött. A hatodik ötéves tervidőszakban még mindig közel 60 ezer külterületi lakos ellátását, szükségletéinek kielégítését kell biztosítanunk. Az elmúlt évek folyamán az egészségügyi és általános iskolai oktatás terén megfelelő szinten biztosítottuk az itt élők ellátását, sokat tettünk kereskedelmi ellátásuk terén is. Javítotuk a belterületeken létesült intézmények megközelítési feltételeit is. Most a legfőbb gondunk és feladatunk a szociális ellátás és gondoskodás továbbfejlesztése, mivel a külterületi népesség nagy része az időskorúak közül kerül ki. Tisztelt Országgyűlés! Eredményeink ismertetésével nem dicsekedni akartam, de azt el kívánom mondani még, hogy a nehezebb körülmények között végrehajtandó hatodik ötéves tervben is bizakodva dolgozunk, társadalmi erőinket úgy érzem mozgósítani tudjuk, és a számított eredményeket el fogjuk majd érni. Ezek után engedjék meg, hogy a törvényjavaslathoz tegyek egy-két észrevételt, előre bocsátva, és ezt már mondtam is, hogy a hatodik ötéves tervvei egyetértek én magam is, és a végrehajtásért a tőlem telhetőket meg fogom majd tenni. A tervtörvényjavaslat 46. §-a (7) bekezdése kiemeli a főváros és a vidéki városok kommunális ellátásának javítását. Ugyancsak az ötvenedik szakasz első bekezdése pedig a községek népességmegtartó képességét szorgalmazza az élet- és munkakörülmények javításával. Ez a két paragrafus két külön feladatnak tűnik, de tulajdonképpen mégis egy, és ezt azért említem fel, hogy a végrehajtás során is egy és kiemelt feladatként kezeljék az illetékes szervek. Fontosnak tartom ezt azért is, mert a mezőgazdasági munkahelyek a községek, a falvak környékén vannak, s a mezőgazdasági termelési technikát működésben tartó ember odakötődését, az igényeinek minél szélesebb körű kielégítésével lehet és kell biztosítani. Az 56. § a gazdasági szabályozó rendszer gazdálkodást formáló, alakító, javító szerepét rögzíti. Itt arra szeretném kérni a terv és pénzügyi kormányzati szerveket — hivatkoznék ennek a paragrafusnak a 4. bekezdésére, amely a tervidőszak folyamán a szabályozók egyes elemeinek szükség szerinti módosítását írja elő —, hogy év közben lehetőleg ne kerüljön sor módosításra, (mert ez a gazdálkodó szervek elbizonytalanodásához vezethet, és az e szervekben dolgozó emberek bizalmatlanságát válthatja ki a helyi és esetleg a felső vezetéssel szemben is. A tervezés és a tartalékok mobilizálásának nagy segítője lehet az előre, legalább egy évre kialakított és megismertetett gazdálkodási játékszabály. Ha ezt a kívánalmat a szocialista demokrácia elemei közé sorolom, úgy vélem, nem követek el hibát, mert ha az ember a feladatát isimeri, s munkájának eredményét előre kiszámíthatja, munkakészsége fokozódik, növekszik a teljesítménye is. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi időben többször szóba került a műszaki értelmiségünk szerepe és helyzete. Kétséget kizáróan igaz, hogy a műszaki értelmiség az iparban — de érvényes ez a mezőgazdaságra is —, az automatika, a vezérlés szerepét tölti be. Különösen figyelembe véve a műszaki fejlesztés fejezeteit, a gyártmány és a gyártás, ill. a technológia fejlesztését, ide kapcsolva a termelés előkészítését, az üzem- és munkaszervezést. Ezek külön-külön