Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-4

199 Az Országgyűlés 4. ülése, 1980. december 17-én, szerdán 200 meg a körülményeknek és illeszkedjen bele az adott település arculatába. Jó volna, ha az építéshatóságok és a tervezők ezen a területen is igyekeznének elkerülni a formalitásokat. A legfontosabb azonban az, hogy nagy figyelemmel segítsük az építési hatósági munkában a tervek, az anyagok biztosításában, a munka szervezésében és gépesítésében ezt az állampolgári vállalkozást, amely az emberek többségének számára életük legnagyobb vállalkozása. Szeretném megjegyezni, hogy itt is sokat segíthetne a körülményekhez igazodó, változatos szövetkezeti együttműködés. És mindezek mellett kísérje ezt a munkát a személyes vállalkozást és áldozatot megillető politikai és társadalmi megbecsülés is. Szeretném jelezni a kormány felé, hogy mozgalmunk ebben a munkában is kész konkrétan közreműködni. Tisztelt Országgyűlés ! Az emberek életkörülményeit nagymértékben befolyásolja a kereskedelem. Itt sem egyetlen árusítási típus, az áruházak, a szakboltok, az ABC-üzletek egyoldalú fejlesztése jelenti az igények optimális kielégítését, hanem az, hogy a kereskedelem szervezési formái árnyaltan alkalmazkodjanak az ellátandó terület viszonyaihoz. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a változatosabb kereskedelmi formák kialakítására a kormányzat tett. A társadalomnak azonban tagjai a kereskedők is, és mozgalmunkhoz részükről számos észrevétel, javaslat érkezett a kereskedelem szervezettségének korszerűsítésére, a kereskedői munka feltételeinek javítására. Ezek lényege az, hogy kerüljön közelebb a vásárló, illetve a kiskereskedelem a termelő vállalatokhoz. Csökkenjen az áru útja a közvetítőlánc áttételei, amelyek nemcsak költségesek, de fékezik a vásárló érdekeinek és igényeinek gyors érvényesülését, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar munkájában. Azt tapasztaltuk, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége nemcsak az anyagi érdekeltséget tartja fontosnak, hanem azt is, hogy jól kereskedhessen. Társadalmunk növekvő érdeklődéssel fordul a környezetvédelem felé. Röviden csak azt szeretném jelezni, hogy a tervben biztosított viszonylag szerény összegek nem jelenthetik a környezetvédelmi állaimi tevékenység lelassulását. A hatóságoknak határozottabban kell fellépni a rendelkezések megsértőivel szemben. A beruházások vonatkozásában pedig az egyszerű, olcsó, de a helyzetet lényegesen javító technológiai megoldásokat kell előnyben részesíteni. Ilyen eljárások elsősorban a vízgazdálkodásban alkalmazhatók. Végezetül két gondolatot szeretnék megemlíteni. Az egyik, hogy a terv nyitottsága teret ad a további gondolkodásra, változatok kialakítására, és mérlegelésére. Mozgalmunk készségesen közreműködik abban, hogy különösen a közérdekű kérdésekben biztosítsa a társadalom részvételét. A másik gondolat, hogy a népfront és a kormány együttműködése ezen a területen nem zárul le a VI. ötéves terv elfogadásával, hanem tovább folytatódik a terv döntéseinek megfelelően a megyékben, városokban és községekben. A tanácsok és népfrontbizottságok már a terv előkészítése során folyamatosan tájékoztatták a lakosságot a lehetőségekről és az elképzelésekről. A megyei és helyi tanácsok vezetői a népfront választási gyűlésein mintegy 400 000 állampolgár előtt szóltak a VI. ötéves tervről és mintegy 35 000-nyi hozzászóló számos észrevétele, javaslata kapcsolódott ezekhez. Lényeges vonása az állami, államhatalmi testületnek és hatóságok kapcsolatainak, hogy az igen reális, a lehetőségeket figyelembe vevő és mértéktartó javaslatok mellett tmindig megnyilvánul a lakosság közreműködési készsége is, ami véleményem szerint terveink megvalósításának egyik legfontosabb záloga. A törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 15 óráig felfüggesztem. (SZÜNET: 13.37—15.00. Elnök: CSERVENKA FERENCNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés. Folytatjuk tanácskozásunkat. Kangyalka Antal képviselőtársunk következik szólásra. KANGYALKA ANTAL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Én is, mint a többi képviselők szokták mondani, azzal kezdem, hogy megyei csoportunk a legutóbbi ülésén megtárgyalta a hatodik ötéves tervjavaslatot, azzal egyetértett, és elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. Mondanivalóm elején szólni fogok megyénk eredményeiről, gondjairól, majd egy-két gondolatot is felvetek a hatodik ötéves terv javaslatához. Csongrád megye fejlődésében az ötödik ötéves tervidőszakkal nehéz feladatokkal terhes, de igen eredményes időszak zárul majd le. Anélkül, hogy valamennyi célkitűzésünk maradéktalan teljesítésével dicsekedhetnénk, úgy ítéljük meg, hogy legfontosabb feladatainkat teljesíteni tudjuk. A termelőüzemeink számos fontos termékkel járultak hozzá az ország ellátásához, részt vettek külkereskedelmi megállapodások teljesítésében is. Az ország területén termelt kőolaj háromnegyede, a földgáz kétharmada, az elektronikus mérlegek, szaniter és edényáruk több mint 90 százaléka, a szántóföldi zöldségbetakarító gépek majdnem teljes egésze, a kenderfonal 60 százaléka Csongrád megyéből származott. Megőriztük vezető helyünket a szalámitermelésben, s közel felét adtuk az ország fűszerpaprika-készítményeinek, s több mint egyharmadát a primőr zöldségféléknek. A termelés eredményeinek, növekedésének meghatározó forrása a termelékenység emelése volt. Termelőüzemeink fejlesztésében általánossá vált az intenzív jelleg. Az anyagi ráfordítások növekvő hányada jelentős rekonstrukciós programok megvalósítását szolgálta, bővültek a különböző együttműködési formák a mezőgazdaságban is, javult a munka szervezettsége. Azt tapasztaltuk és állapítottuk meg, hogy termelőüzemeink többsége hatékonyabb munkával éri és érte el ered-