Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1435 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1436 Ennek lényeges vonása, hogy meghatározott munkakörökben szükséges az erkölcsi bizonyítvány, és időlegesen vagy véglegesen el kell tiltani a kereskedelmi szakmától azokat a dolgozókat, akiket két éven belül háromszor megbüntettek a fogyasztók megkárosítása miatt. Fel szeretném hívni a figyelmet a törvényjavaslat egyik előírására: „Tilos a vásárlót jogosulatlanul előnyben részesíteni vagy hátránynyal sújtani, a vásárlótól külön juttatást vagy előnyt kérni, követelni, illetőleg a vásárló előnyben való részesítéséért külön juttatást elfogadni." Ez a törvényi szabályozás mindenekelőtt annak a helyenként kialakult, elítélendő gyakorlatnak kíván gátat emelni, amikor valamilyen termékből szűkös a kínálat, és azt pult alól, anyagi juttatás ellenében árusítják. Amikor a törvényjavaslat a kereskedelmi dolgozókkal szemben támasztott követelményeket rendszerbe foglalja, több helyütt előírásokat tartalmaz a kereskedelmi dolgozók védelmére is. így például a csomagolás fejlesztésénél, a munka- és üzemszervezésnél előírja a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem szempontjainak figyelembevételét. Előírja a törvényjavaslat azt is, hogy a korszerű eladási módszerek kifejlesztésével javítani kell a kereskedelmi dolgozók munkafeltételeit, és az üzletek nyitvatartásának megállapításánál is tekintettel kell lenni a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeire. A kereskedelmi dolgozók döntő többsége a velük szemben támasztott követelményeknek nap mint nap eleget tesz. Ezért a nehéz, sokrétű, fizikai és szellemi erőfeszítést igénylő munkájukért elismerés illeti őket. Kereskedelmi dolgozóink a meglevő hibák ellenére egyre többet tesznek azért, hogy belkereskedelmünkben a szocialista vonások erősödjenek. A belkereskedelemben több mint 16 000 szocialista brigád működik 166 000 taggal. Ezeknek a brigádoknak nagy szerepük van tagjaik nevelésében, a „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni" célok megvalósításában. Tisztelt Országgyűlés! Mint kifejtettem, a fogyasztói érdekvédelem az előterjesztett törvényjavaslat egyik alapelve. Az első paragrafus szerint „a törvény védi a fogyasztói érdekeket, és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását". A fogyasztói érdekvédelem követelményeit a javaslat valamennyi fejezete magában foglalja. A törvény előkészületi munkái során többen kételkedtek, miként védheti a kereskedelem a vásárlói érdeket, amikor közismert, hogy a kereskedő és a vásárló között nem egyszer vita, sőt érdekellentét keletkezik. Ez valóban így van, hiszen például egy vásárlói reklamáció elintézése során a vevőnek feltétlen az az érdeke, hogy a hibás árut kicseréljék, a bolti dolgozónak viszont ez többletmunkát jelent és a csere csökkenti a vállalati eredményt. Mégis azt kell hangsúlyoznunk, hogy bár a vásárló és a kereskedelem pillanatnyi érdekében lehetnek eltérések, mégis a termelő vállalatokkal, a külkereskedelmi vállalatokkal való kapcsolatban a belkereskedelem vásárlói érdek képviselője és hordozója. A fogyasztók érdekeinek a védelme tehát nem akkor kezdődik, amikor a kereskedelem egy vásárlói reklamációt elintéz. A vásárlók érdekeit a kereskedelem az áruforgalmi folyamát minden fázisában köteles figyelembe venni. A termékek minőségéért elsősorban a termelők a felelősek, mivel a minőség mindenekelőtt a gyártástól és a termeléstől függ. A kereskedelem feladata azonban a minőségátvételi rendszer állandó javítása, szigorítása, hogy visszautasítsa a hibás termékeket. Ezért írja elő a javaslat a szerződéskötési, az áruátvételi és a minőségi ellenőrzési munka legfontosabb, a fogyasztók szempontjából is jelentős szabályait. Ártúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén a vásárlók kárát minden külön felhívás, kérelem, igénybejelentés nélkül meg kell téríteni. A gyakorlatban előfordulhatnak olyan esetek, például téves mérés vagy téves ármegállapítás utólagos észlelésekor, amikor a vásárlók megkárosítása megállapítható, nincs azonban lehetőség a károsultak személyének felderítésére. Ebben az esetben a törvényjavaslat szerint a meg nem engedett bevételt az állam javára vonják el. A jogok érvényesítéséhez szükséges, hogy a vásárló megismerhesse jogait. Ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésének szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók ezekről a kérdésekről fontos felvilágosítást adjanak. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat foglalkozik a kereskedelem irányításának és ellenőrzésének módszereivel. Ebben a részben kimondja, hogy a Minisztertanács a belkereskedelmi miniszter útján látja el a belkereskedelem ágazati irányítását. Az ágazati irányításnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a kiskereskedelmi forgalomban az állami szektor 63, a szövetkezeti szektor 36, a magánszektor 1 százalékkal részesedik. Ezen belül, kivált a nagyobb helységekben egymás mellett működnek a minisztérium és a tanácsi felügyelet alá rendelt vállalatok boltjai, a szocialista termelő üzemek üzletei, elárusító helyei, a szövetkezeti szektor számos egysége és kiegészítő jelleggel a magánszektor. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazati irányítás akkor jár el helyesen, ha a különböző szektorokhoz, felügyeleti szervekhez tartozó kereskedelmi egységek azonos ieltételek között dolgozhatnak és versenyre késztetik a vállalatokat, szövetkezeteket, üzleteket. Az egészséges verseny elengedhetetlen feltétele a kereskedelem további fejlődésének. Külön szeretném kiemelni azt, hogy a törvényjavaslat megerősíti a tanácsok felelős szerepét a lakosság kereskedelmi ellátásában, s ehhez megfelelő hatósági jogkört is biztosít. A tanácsok a kereskedelmi működési engedélyek kiadásával, az üzlethálózat fejlesztésével, a helyi árualapok feltárásával és még sok egyéb tevékenységgel olyan feladatokat látnak el, amelyeket központilag nem lehetne jól megoldani. Emellett a tanácsok részére a lakosság el-