Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1437 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1438 látásának szervezéséhez eddig nem gyakorolt jogkört is biztosít a törvény. így a tanácsi szer­vek kötelezően előírhatják, vagy közérdekből megtilthatják az üzletekben egyes áruk árusítá­sát. A kereskedelem ellenőrzése a minisztériu­mok, a tanácsok, ezen belül a kereskedelmi fel­ügyelőségek feladata. Ezek a szervek együtt­működnek a társadalmi ellenőrökkel. Jelenleg mintegy tízezer társadalmi ellenőr vállalja ön­zetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgo­zótársaik érdekében ezt a fárasztó, sokszor há­látlan munkát. A társadalmi ellenőrök nagy aktivitással dolgoznak, sok segítséget adnak az állami szer­veknek ellenőrzési feladataik ellátásában. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot széles körű társadalmi vita előzte meg. A kü­lönböző társadalmi fórumokon, az országgyűlési bizottságokban sok jogos észrevétel és kritika hangzott el. A vita többször túlnőtt a törvény­szintű szabályozás általános keretein. A belke­reskedelem számos olyan kérdése került napi­rendre, amely napi gyakorlati munkánkhoz nyújtott eligazítást. Azokat az észrevételeket pedig, amelyek a törvényhez kapcsolódtak, az előttünk fekvő javaslat tartalmazza. Mivel az előterjesztett törvényjavaslat eddig elért ered­ményeinkre támaszkodik, a törvény végrehajtá­si jogszabályai nagyrészt az évek során kiadott és ma is érvényes, hatályos rendelkezések. Az előterjesztett törvényjavaslatot körülbelül har­minc érvényes jogszabály támasztja alá. Ezek­nek a jogszabályoknak egy részét a törvény elő­írásaihoz igazodva módosítani szükséges. A tör­vény végrehajtására néhány új jogszabály ki­adására is szükség lesz. Az elvégzendő jogsza­bályrendezésnél megkülönböztetett figyelmet fordítunk majd a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésére és átekinthető­ségére is. Tisztelt Országgyűlés! összefoglalva meg­állapítható, hogy a belkereskedelemről szóló törvényjavaslat rendelkezései a belkereskedelem gazdasági fejlődésének eredményeit és irányítá­si tapasztalatait összegezik. Társadalmi, gazda­sági fejlettségünknek megfelelő színvonalon ha­tározzák meg a belkereskedelem helyét, szere­pét, feladatát és irányítási rendszerét. Rendel­kezései előremutatóak és megfelelnek azoknak a társadalmi és gazdasági követelményeknek, amelyek a népgazdaság hosszabb távú fejlődé­si programjából a kereskedelemre hárulnak. Természetesen a belkereskedelmi törvény önmagában nem oldja meg az áruellátást és a vásárlási körülmények általános és gyors javu­lását, hiszen a fejlődés sok tényező együttes eredményeként következik be. A fejlődésben szerepet játszik a termelés hatékonysága, meny­nyisége, minősége, az importlehetőségek, a veze­tési színvonal összessége és még sok más ténye­ző. Ha azonban minden területen a törvény be­tűiének és szellemének megfelelően dolgozunk, ez önmagában a munka színvonalának emelke­dését jelenti. Magam és a belkereskedelemben dolgozó munkatársaim nevében szeretném hangsúlyozni, azon leszünk, hogy munkánk megfeleljen a törvényben foglaltaknak, azt leg­jobb tudásunkkal, szorgalmunkkal, felelősség­tudatunkkal igyekszünk megtartani. Tudjuk, hogy szocialista fejlődésünket a dolgozó milliók nem kis részben annak alapján ítélik meg, aho­qyan annak tényeit az üzletekben közvetlenül tapasztalják. A kereskedelem ezért is érzékeny pontja a társadalomnak. Ezt nem szabad elfe­lejtenünk. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat a mi szocialista céljainkat hivatott szolgálni a maga rendelkezéseivel. Kérem a tisztelt Ország­gyűlést, hogy az előterjesztett javaslatot vitas­sa meg és fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Ispánovits Márton képviselőtár­sunkat, a kereskedelmi bizottság előadóját ille­ti a szó. ISPÁNOVITS MÁRTON: Tisztelt Ország­gyűlés! A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása során az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­sága együttes ülésén hozott határozatával 11 módosítást terjeszt az Országgyűlés elé. Ezeket a módosításokat képviselőtársaim megkapták. Nem tartjuk szükségesnek ezeket külön-külön indokolni, mivel a törvényjavaslat és a módosí­tások egybevetése véleményünk szerint bizo­nyítja azok indokoltságát és reméljük, ezeket az Országgyűlés elfogadja. Amiről viszont szólni kell, az a társadalmi vita, amely a törvényja­vaslat felett kibontakozott. A társadalmi vitát az Országgyűlés keres­kedelmi bizottsága vezette be, amikor megis­merkedett a törvény tervezetével. A Hazafias Népfront szervezésében 19 megyében és Buda­pesten 28 területi fórumon került sor erre a vi­tára. Ezeken a vitákon részfvettek a társa­dalmi élet minden részéről, a társadalmi réte­gek képviselői, sok országgyűlési képviselő és kereskedelmi szakember. Megvitatta a törvény­tervezetet a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KPVDSZ, a Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkársága, és központi vitát szerve­zett a Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint a Kereskedelmi Kamara is. A szocialista demokrácia érvényesülése szempontjából pozitív hatást váltott ki, hogy a társadalmi vitára még az alternatív szakaszban került sor. Ez lehetővé tette, hogy a hozzászó­lások konkrét észrevételeit, szövegmódosító ja­vaslatait figyelembe lehessen venni a törvény­javaslat kidolgozásánál, annak szövegének ki­alakításánál. S ezáltal társadalmi méretű közös gondolkodás alapján javult, gazdagodott ez a szöveg. A társadalmi vita hasznosítása során egyér­telműbb lett a kereskedelem feladatának meg­fogalmazása, a vásárlási körülmények javítása, korszerű fogyasztási szokások kialakítása és a racionális áruszállítás szervezését illetően a megfogalmazás a törvényjavaslatban. A javas­latok hatására a belkereskedelmi tevékenység

Next

/
Thumbnails
Contents