Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1437 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1438 látásának szervezéséhez eddig nem gyakorolt jogkört is biztosít a törvény. így a tanácsi szervek kötelezően előírhatják, vagy közérdekből megtilthatják az üzletekben egyes áruk árusítását. A kereskedelem ellenőrzése a minisztériumok, a tanácsok, ezen belül a kereskedelmi felügyelőségek feladata. Ezek a szervek együttműködnek a társadalmi ellenőrökkel. Jelenleg mintegy tízezer társadalmi ellenőr vállalja önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgozótársaik érdekében ezt a fárasztó, sokszor hálátlan munkát. A társadalmi ellenőrök nagy aktivitással dolgoznak, sok segítséget adnak az állami szerveknek ellenőrzési feladataik ellátásában. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot széles körű társadalmi vita előzte meg. A különböző társadalmi fórumokon, az országgyűlési bizottságokban sok jogos észrevétel és kritika hangzott el. A vita többször túlnőtt a törvényszintű szabályozás általános keretein. A belkereskedelem számos olyan kérdése került napirendre, amely napi gyakorlati munkánkhoz nyújtott eligazítást. Azokat az észrevételeket pedig, amelyek a törvényhez kapcsolódtak, az előttünk fekvő javaslat tartalmazza. Mivel az előterjesztett törvényjavaslat eddig elért eredményeinkre támaszkodik, a törvény végrehajtási jogszabályai nagyrészt az évek során kiadott és ma is érvényes, hatályos rendelkezések. Az előterjesztett törvényjavaslatot körülbelül harminc érvényes jogszabály támasztja alá. Ezeknek a jogszabályoknak egy részét a törvény előírásaihoz igazodva módosítani szükséges. A törvény végrehajtására néhány új jogszabály kiadására is szükség lesz. Az elvégzendő jogszabályrendezésnél megkülönböztetett figyelmet fordítunk majd a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésére és átekinthetőségére is. Tisztelt Országgyűlés! összefoglalva megállapítható, hogy a belkereskedelemről szóló törvényjavaslat rendelkezései a belkereskedelem gazdasági fejlődésének eredményeit és irányítási tapasztalatait összegezik. Társadalmi, gazdasági fejlettségünknek megfelelő színvonalon határozzák meg a belkereskedelem helyét, szerepét, feladatát és irányítási rendszerét. Rendelkezései előremutatóak és megfelelnek azoknak a társadalmi és gazdasági követelményeknek, amelyek a népgazdaság hosszabb távú fejlődési programjából a kereskedelemre hárulnak. Természetesen a belkereskedelmi törvény önmagában nem oldja meg az áruellátást és a vásárlási körülmények általános és gyors javulását, hiszen a fejlődés sok tényező együttes eredményeként következik be. A fejlődésben szerepet játszik a termelés hatékonysága, menynyisége, minősége, az importlehetőségek, a vezetési színvonal összessége és még sok más tényező. Ha azonban minden területen a törvény betűiének és szellemének megfelelően dolgozunk, ez önmagában a munka színvonalának emelkedését jelenti. Magam és a belkereskedelemben dolgozó munkatársaim nevében szeretném hangsúlyozni, azon leszünk, hogy munkánk megfeleljen a törvényben foglaltaknak, azt legjobb tudásunkkal, szorgalmunkkal, felelősségtudatunkkal igyekszünk megtartani. Tudjuk, hogy szocialista fejlődésünket a dolgozó milliók nem kis részben annak alapján ítélik meg, ahoqyan annak tényeit az üzletekben közvetlenül tapasztalják. A kereskedelem ezért is érzékeny pontja a társadalomnak. Ezt nem szabad elfelejtenünk. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat a mi szocialista céljainkat hivatott szolgálni a maga rendelkezéseivel. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett javaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Ispánovits Márton képviselőtársunkat, a kereskedelmi bizottság előadóját illeti a szó. ISPÁNOVITS MÁRTON: Tisztelt Országgyűlés! A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása során az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésén hozott határozatával 11 módosítást terjeszt az Országgyűlés elé. Ezeket a módosításokat képviselőtársaim megkapták. Nem tartjuk szükségesnek ezeket külön-külön indokolni, mivel a törvényjavaslat és a módosítások egybevetése véleményünk szerint bizonyítja azok indokoltságát és reméljük, ezeket az Országgyűlés elfogadja. Amiről viszont szólni kell, az a társadalmi vita, amely a törvényjavaslat felett kibontakozott. A társadalmi vitát az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága vezette be, amikor megismerkedett a törvény tervezetével. A Hazafias Népfront szervezésében 19 megyében és Budapesten 28 területi fórumon került sor erre a vitára. Ezeken a vitákon részfvettek a társadalmi élet minden részéről, a társadalmi rétegek képviselői, sok országgyűlési képviselő és kereskedelmi szakember. Megvitatta a törvénytervezetet a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KPVDSZ, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága, és központi vitát szervezett a Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint a Kereskedelmi Kamara is. A szocialista demokrácia érvényesülése szempontjából pozitív hatást váltott ki, hogy a társadalmi vitára még az alternatív szakaszban került sor. Ez lehetővé tette, hogy a hozzászólások konkrét észrevételeit, szövegmódosító javaslatait figyelembe lehessen venni a törvényjavaslat kidolgozásánál, annak szövegének kialakításánál. S ezáltal társadalmi méretű közös gondolkodás alapján javult, gazdagodott ez a szöveg. A társadalmi vita hasznosítása során egyértelműbb lett a kereskedelem feladatának megfogalmazása, a vásárlási körülmények javítása, korszerű fogyasztási szokások kialakítása és a racionális áruszállítás szervezését illetően a megfogalmazás a törvényjavaslatban. A javaslatok hatására a belkereskedelmi tevékenység