Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.
Ülésnapok - 1975-23
1569 Az Országgyűlés 23. ülése, 1978. július 6-án, csütörtökön 1570 gyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez; Karkus Sándor képviselőtársunk a nyugdíjasok utazási kedvezménye módosítása tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez; Gulyás Emiiné képviselőtársunk három Szamos menti községben az építési tilalom felülvizsgálata tárgyában az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom: 1. A Minisztertanács beszámolóját végzett munkájáról és további feladatairól; 2. a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot ; 3. az interpellációkat. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Senki.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Senki.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk első napirendi pontunk tárgyalására. Az alkotmány 39. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a Minisztertanács működéséről az Országgyűlésnek felelős, munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen beszámolni köteles. E kötelezettségnek eleget téve Lázár György elvtárs, a Minisztertanács elnöke beszámol a kormány munkájáról és további feladatairól. Lázár György elvtársat, a Minisztertanács elnökét illeti a szó. LÁZÁR GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Alkotmányos kötelességünknek teszek eleget, amikor a törvényhozók és az ország nyilvánossága előtt beszámolok a kormány munkájáról. Az alkalmat felhasználva, arról is szólni kívánok, hogyan ítéljük meg az ország társadalmi-gazdasági helyzetét, milyen feladatok megoldásához kérjük az Országgyűlés, egyben valamennyi honfitársunk támogatását. A számvetést nagymértékben megkönnyítette számunkra a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év áprilisi határozata, mely összegezi a XI. kongresszus óta megtett út tapasztalatait, és irányt mutatóan kijelöli a végrehajtás további feladatait. A kormány számít arra a segítségre, amit a beszámoló megvitatásától, az Országgyűléstől kaptunk. Megnöveli munkánk biztonságát, ha a képviselő elvtársak ellenőrzik saját és választóik tapasztalataival szembesítik, teljesebbé teszik a helyzetről adott értékelést, és javaslataikkal, gondolataikkal hozzájárulnak az előttünk álló feladatok megoldásához. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt a megállapítását, ami szerint társadalmi fejlődésünk minden fő területen megfelel a párt XI. kongresszusán jóváhagyott irányvonalnak, a kongresszus határozatai kiállták a gyakorlat 63* próbáját, ezért továbbra is a nép akaratát és érdekeit kifejező, jól bevált politikát kell folytatnunk. Mint hosszú idő óta, belpolitikai életünk most is kiegyensúlyozott, szilárd a munkáshatalom, népünk alkotó légkörben, eredményesen folytatja békés építőmunkáját. A szocializmus eszméi mindinkább áthatják a közgondolkodást, fejlődik és tartalmában egyre gazdagodik közéletünk éltető eleme, a szocialista demokrácia. A Magyar Népköztársaságban — erről bárki meggyőződhet — alkotmányos rend és szocialista törvényesség van. Érvényre jutnak az állampolgárok jogai, ugyanakkor — ahogyan azt a közvélemény el is várja — állami szerveink a közérdek védelmében határozottan fellépnek a törvénybe ütköző cselekedetekkel szemben. Betölti hivatását és a követelményeknek megfelelőn fejlődik honvédelmünk. Az elmúlt évekre visszagondolva, arról is elégedetten és jó érzéssel adhatunk számot, hogy építőmunkánk eredményei, elvi alapokon nyugvó következetes békepolitikánk még inkább megnövelte hazánk nemzetközi tekintélyét. Szavainknak hitele és súlya van a nemzetközi életben. A bensőséges és szüntelenül fejlődő szovjet—magyar barátság szép megnyilvánulásaként népünk méltó tisztelettel emlékezett meg az emberiség számára új távlatokat nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Erősítettük együttműködésünket a testvéri szocialista országokkal és fejlesztettük kapcsolatainkat a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Történelmi utunkat járva, az elmúlt években is új elemekkel gazdagítottuk társadalmunk szocialista vonásait. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok. További garanciákkal erősítettük azt a régóta érvényes gyakorlatot, amely szerint hazánkban minden állampolgárnak egyenlőek a jogai. A munkához, a művelődéshez, az alkotáshoz, a közügyek gyakorlásához és ellenőrzéséhez — mindahhoz, ami az ember életének tartalmat ad — a jog nálunk nem távoli remény, hanem szocialista rendszerünk lényegéből fakadó tényleges lehetőség. Jogaival mindenki élhet, aki tiszteletben tartja törvényeinket. E jogok olyan mértékben szélesednek és válnak mind teljesebbé, amilyen mértékben előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. Belső viszonyainkat értékelve, most még inkább, mint valaha, elmondhatjuk: népi-nemzeti egységbe tömörülve, minden hazáját szerető honfitársunk — legyen idős vagy fiatal, ateista vagy vallásos meggyőződésű, munkás vagy értelmiségi, szövetkezeti paraszt, alkalmazott, kisiparos, magyar vagy nem magyar anyanyelvű, jó egyetértésben és baráti szövetségben dolgozik a közös célokért. A felszabadult légkör alapja, legfőbb forrása pártunk nyílt — a keletkező ellentmondásokat és nehézségeket is feltáró — marxista— leninista politikája, az, hogy népünk magáénak vallja, helyesli és tettekkel támogatja ezt a politikát. Ennek köszönhetjük, hogy a korábbinál jóval nehezebb gazdasági körülmények között — előre látott és nem várt nehézségekkel megküzdve — a magunk elé tűzött feladatok