Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-22

1545 Az Országgyűlés 22. ülése . A tanácskozás eredményei, ajánlásai jóval túlmutatnak az ifjúsági mozgalom keretein. Illeszkedve a békéért, biztonságért, a leszerelésért küzdő erők akcióinak sorába, abban is jó tapasztalatot adott, hogy az együttműködésben résztvevők körének szélesedésével a nemzetközi kapcsolatokban új típusú vitákra kell felkészülni, hogy a mai erőviszonyok mellett, az ideológiai nézetkülönbségek megléte és tiszteletben tartása figyelembevételével is lehetőség nyílik a közös álláspontok kimunkálására. A konferencia kiemelkedően fontos kérdésként figyelmet fordított a neutronbomba gyártása és telepítése elleni állásfoglalásra. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amit jelent a fegyverkezési verseny fokozása, a taktikai és a stratégiai fegyverek közötti határok elmosása, a világháború veszélyének fokozása alkalmazásának nagyobb és csábítóbb lehetőségei folytán. A konferencia álláspontja is hozzájárult ahhoz, hogy a világméretű tiltakozási hullámnak most a nyugat-európai demokratikus ifjúság is mindinkább résztvevője. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk politikájának talaján kormányunk diplomáciai és külpolitikai erőfeszítéseinek központi kérdése volt és marad a jövőben is az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért folytatott harc. Napjaink nemzetközi eseményei, a nem kormányközi szervezetek genfi tanácskozása, az ENSZ leszerelési rendkívüli ülésszaka, a tömegek növekvő kiállása a béke ügye mellett azt mutatják, hogy a realitásokra épülő józan, megfontolt erők erősödő összefogásának vagyunk tanúi. Népünk, ifjúságunk optimistán, a látott problémák megoldhatóságának reményében dolgozik az ötödik ötéves tervben megjelölt országépítő munka sikeres megvalósításán. Azt várjuk, hogy a kormány, a külügyi munkát végzők továbbra is türelmes munkával, kitartó erőfeszítésekkel tevékenykedjenek a világ, közte a mi népünk legszentebb érdekeit kifejező béke megőrzéséért és további megszilárdításáért. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, ezért a vitát bezárom. Púja Frigyes külügyminiszter elvtársat illeti a szó. PUJA FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni Erdei Lászlóné, Darvasi István és Boros Béla képviselőtársaim hozzászólását. Ügy vélem, hogy a hozzászólások hasznosan egészítették ki a beszámolóban tárgyalt kérdések egy-egy oldalát és néhány olyan problémáról is szóltak, amely nem fért be a beszámolóba. Ahogyan figyelemmel tudtam követni, nem volt olyasmi, amivel vitába kellene szállnom, ami elvileg eltért volna a beszámoló vonalától és mondanivalójától. Ezért ha a tisztelt Országgyűlés ezzel egyetért, a zárszótól elállók. Ismételten kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a 78. március 24-én, pénteken 1546 kormány nemzetközi tevékenységéről előterjesztett beszámolót fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérem az Országgyűlést, hogy akik a külügyminiszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul veszik, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés Púja Frigyes külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Harminc percre az ülést felfüggesztem. (Szünet: 12.44—13.20. — Elnök: PÉTER JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket újra megnyitom. Rátérünk az Országgyűlés által megállapított napirend utolsó pontjának tárgyalására. Ennek következtében napirend szerint következnek az interpellációk. Petrovics Emil képviselőtársunk interpellál a kulturális miniszterhez és a külkereskedelmi miniszterhez a Zeneakadémia régi épülete eredeti funkciójának visszaállítása tárgyában. Petrovics Emil képviselőtársunkat illeti a szó. PETROVICS EMIL: Tisztelt Országgyűlés! A Népköztársaság útja 67. szám alá 1879-ben költözött be Liszt Ferenc és az általa alapított Zeneakadémia. Az épületet a zeneoktatás céljára alakították ki tantermekkel, koncertteremmel. Erkel Ferenc igazgatta azt az intézményt, amely 30 év múltán költözött a mai — akkoriban új — létesítménybe. 1949-ig néhány terem még bérleményként szolgálta ugyan a «eneoktatást, de már mutatkoztak a végleges elvesztés biztos jelei. Az épület története elég nehezen deríthető fel. A felszabadulás után a MADISZ, később az útlevélosztály, majd a TANNIMPEX kapta meg. Ez utóbbi vállalat székháza mind a mai napig. A magyar zeneélet és a zeneoktatás kiválóságai több évtizede kérik, követelik az épület eredeti feladatkörének maradéktalan helyreállítását. Indokolásul csupán néhány tény. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc tanításának, Bartók Béla első hangversenyének színhelyét a legnagyobb kulturális értékeink között tarthatjuk számon. A mesterek emlékének ápolása kötelességünk, se több, se kevesebb. A felsőfokú zeneoktatás, s ezen belül a 15 éves fejlesztési program teljességgel megoldhatatlan a mai épületben, amelyben már most is az eredetileg tervezett hallgatói létszám háromszorosa zsúfolódott össze. A Népköztársaság úti épület 250—300 fős hangversenyterme pedig némileg enyhíthetne a főváros megoldatlan koncertterem-problémáján. Az elmúlt évtizedekben illetékesek többször kijelentették, hogy az épület az magyar zeneéletet illeti. Ez bizony alig képezheti vita tárgyát. A TANNIMPEX új, Roosevelt téri székháza befejezéshez közeledik. Kérem miniszter elvtársakat, hogy a kulturális intézmények elbú-