Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-34

3387 Az Országgyűlés 34. ülése, 1 a termelési együttműködést és a kölcsönös áruforgalom döntő hányadát stabillá teszik. Erőfeszítéseinkben a szocialista integrációra támaszkodunk és minden igyekezetünkkel ennek erősítésére törekszünk. Az 1980. évre szóló árucsere-forgalmi megállapodások létrehozására irányuló tárgyalások még folynak. Jövőre a szocialista országokkal az árucsere körülbelül 5 százalékkal nő. A nehezedő körülményekhez e piacokon is jobban kell alkalmazkodnia a magyar gazdaságnak, javítani kell az exportképességet, többet, jobban kell vásárolnunk. Tervünk szerint jelentősen kell fokoznunk kivitelünket a tőkés országokba, törekedve a feldolgozott gazdaságos termékeink arányának növelésére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok további szélesítésére. A terv export-előirányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kíván a termelő- és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint továbbfejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Az oda irányuló kivitelünk több mint 40 százaléka gépipari termék. Ezek kivitelének gyors és gazdaságos növelése főleg a közelebb fekvő, fizetőképes, fejlődő országokba tűzhető ki célul. Persze ezeken a piacokon is fokozódik a szállítók versenye és nő a rendelők igényessége. Tisztelt Elvtársak! Néhány szót szeretnék még szólni három azonnali tennivalónkról. Egyik legfontosabb közeli feladatunk a többségében importból származó energia- és nyersanyag-felhasználás fajlagos csökkentése. Elég arra utalnom, hogy míg a tőkés világban az 1960as években a társadalmi össztermék egyszázalékos növekedése körülbelül egyszázalékos energiafelhasználást igényelt, illetve egy egységnyi energiafelhasználást igényelt, addig nyugati források adatai szerint 1975 és 1978 évek között az energiaigény 0,76 egységre csökkent. Nálunk viszont ez a mutató jóval egy egység fölött van. Ezért égetően sürgős minden felhasználónál törekedni az energia- és nyersanyag-felhasználás ésszerűsítésére és népgazdasági szinten is időszerűvé vált az import és hazai termelésű nyersanyagok következetes gazdálkodásjellegu átcsoportosítása. Az energiafelhasználás 5 százalékos csökkentése például a mai árakon mintegy 200 millió dollárral javítaná külkereskedelmi mérlegünket. Az importtakarékosság követelménye nagy feladatot ró az irányító és gazdálkodó szervekre egyaránt. Nagy körültekintésre, gondos előrelátásra és a legésszerűbb lehetőségek kihasználására van szükség ezen a téren is. Egyes esetekben a külkereskedelmi szervek gyorsabb helyzetfelismerése, időben tett határozottabb intézkedése jobban segítette volna a gazdálkodó szerveket. Ugyanakkor nem egyszer az importgazdálkodás terhére írnak olyan problémákat, késedelmeket, amelyek a megrendelések feladásának késéséből, a belföldi vállalatok egymás közti szerződései nem teljesítéséből, vagy a gazdálkodás egyéb körülményeiből származnak. A Külkereskedelmi Minisztérium 1980-ban mindent megtesz, hogy segítse a vállalatok takarékosabb, gyorsabb, jobb importgazdálkodását. 9. december 21-én, pénteken 3388 A másik probléma — mint már említettem —, hogy minden viszonylatban erősödő követelmény a minőség, bővebben értelmezve a szállítási feltételek pontos betartása. Milliárdokban mérhetők azok a veszteségek, amelyek népgazdaságunkat, a vállalatokat nap mint nap érik, csak a létrejött szerződések pontatlan, hiányos teljesítése vagy nem teljesítése miatt. A Külkereskedelmi Minisztérium felmérése szerint kizárólag a tudomásunkra jutott olyan szerződéseknek az értéke, amelyekkel kapcsolatban a külföldi vevők jogos kifogással éltek, egy év alatt meghaladta a 25 milliárd forintot. A javítás vagy az áruk kicserélése többe került kétmilliárd forintnál és még többre tehető a felületes, hanyag munka miatt meghiúsult ügyletek értéke. S hát még amiről nem tudunk. Harmadik, sürgős ügyünk a termelő- és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének, a külkereskedelem vállalati szervezetének továbbfejlesztése. Szélesíteni kell a termelővállalatok közvetlen exportjogát a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-i határozatában foglalt irányelveknek megfelelően. Tovább kell fejleszteni a külkereskedelmi jog feltétel- és követelményrendszerét. A külkereskedelmi jognak a termelővállalatok körében való kiterjesztése elsősorban a tőkés export fejlesztését, a gazdasági hatékonyság és versenyképesség növekedését, a rugalmasabb, piacérzékenyebb, a termelés alkalmazkodását és exportorientáltságát jobban szolgáló szervezetek kialakítását kell elősegítenie. A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok profilját oly módon kell továbbfejleszteni, szükség szerint átcsoportosítani, hogy az reális választási lehetőséget biztosítson a termelővállalatok részére. Rugalmasabbá kell tenni a külkereskedelmi és termelővállalatok kapcsolati formáit. Ezen a téren a Külkereskedelmi Minisztérium számos javaslatot tett. Külön említést érdemel a mezőgazdaság és élelmiszeripar kapcsolati rendszere. Több száz mezőgazdasági termelőüzem állít elő exportterméket és az élelmiszeripari vállalatok száma jelentős. Ilyen szétszórtság mellett fontos eszköze lehet a kapcsolatok szorosabbra fogásának a jobb kölcsönös információ áramlásának olyan külkereskedelmi társaságok létrehozása, amelyek egy-egy termék és termékcsoport előállítóit és forgalmazóit kapcsolja egybe külkereskedelmi szervezetekkel. Néhány ilyen társaság éppen a közelmúltban már megalakult. Például Nyúltermelési és Külkereskedelmi Társaság, Halexport Iroda, Forrólevegő és Szárítmány Társaság, Bor-külkereskedelmi Társaság és mások. Továbbiak alakulóban vannak. Törekvéseink ezt célozzák és ezt várjuk a termelő partnerektől is, hogy a külkereskedelem és termelés egységei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanak ki és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink megvalósítására. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadását ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) !•::