Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.
Ülésnapok - 1975-21
148!) Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1490 szűkebb körre korlátozza mindazokat az ellentmondásokat, amelyeket a 29. § (2—3) bekezdésében foglaltakból adódhatnak. Egységes és közös célokat szolgálnak, a lakosság jobb ellátását. Tisztelt Országgyűlés! Az élelmiszerekről szóló törvény rendelkezései szerint, mint ismeretes, ha a minőség megőrzési időtartama lejárt, az élelmiszert csökkent értékű termékként és alacsonyabb áron lehet forgalomba hozni. Ügy gondolom, hogy ennek mikénti végrehajtása törvényi szabályozást nem kíván, de a Belkereskedelmi Minisztérium az ilyen termékek értékesítésének vagy megsemmisítésének részletes szabályait az érdekelt szervekkel egyetértésben a törvénytervezet jóváhagyása után ki fogja adni. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiunk feladata, kötelessége jóváhagyás után a belkereskedelmi törvény tartalommal való kitöltése. Biztos vagyok benne, hogy néhány év után, ha a törvény végrehajtása kerül ellenőrzésre, pozitív megállapításra kerül sor. Erre megvan és a jövőben is meglesz erőinkhez mérten az anyagi fedezet, s a dolgozó emberek átlagon felüli hozzáállása. Tisztelt Országgyűlés! A belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és a tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Pethő Ferenc képviselőtársunk felszólalása következik. DR. PETHŐ FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Az utolsó hozzászólónak mindig nehéz a helyzete, mert kissé fáradtak vagyunk és nagyon sok gondolat és javaslat már exponálásra került. Ezért engedjék meg, hogy hozzászólásomat röviden foglaljam össze. Tisztelt Országgyűlés ! A mai parlamenti vitán olyan törvényjavaslatot véleményezünk, amely a társadalom részéről felülmúlja a törvényalkotás iránti eddigi érdeklődést. Ennek oka, hogy a kereskedelem, a társadalmi munkamegosztás harmadik nagy területe, mintegy hatalmas érrendszer behálózza az ipar, a mezőgazdaság mint termelő ágazatok teljes területét és ezeket kapcsolja össze egymással, a fogyasztókkal, a felhasználókkal. A szocialista társadalomban a kereskedelem a gazdasági egyensúly fenntartásának, a gazdaság fejlesztésének, a gazdaságirányítás rendszerének, a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának fontos eszköze. A törvényjavaslat általános indoklásában olvashatjuk. Idézem: „A gazdasági fejlődésben, az életkörülmények javításában, a lakossági szükségletek mind teljesebb kielégítése hangsúlyozottan kerül előtérbe. Ebben a kereskedelem szerepe jelentős, hiszen nagy részben közvetítésével valósul meg a párt és a kormány életszínvonal-politikája." A kiemelt jelentős feladat, a lakossági szükségletek mind teljesebb kielégítése mellett hangsúlyozni kell a termelőeszköz-kereskedelem fontosságát is, mert az áru termékből lesz. És a termék kellő mennyiségben és minőségben történő előállítása nagymértékben függ az ipar és a mezőgazdaság termelőeszközökkel való ellátásától, az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek kellő mennyiségben történő raktározásától. A kereskedelem formái tehát naponta meg-megújuló, állandóan meglevő ütköző felületet képeznek a termelés és fogyasztás, a vállalati és egyéni érdekeket képviselő emberek és csoportok között. Az ütközések, véleménynyilvánítások sokszor szenvedélyesek és fő törekvésük a termelés, a belkereskedelem-politika, az áruellátás, az áruminőség, az üzlethálózat további fejlesztése, javítása. A kereskedelmi ágazat előtérbe kerülését mutatja az a tény is, hogy ma már nagyon kevés az olyan napilap, folyóirat, rádió- és televízióprogram, amely ne foglalkozna a nagy- és kiskereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom vagy a kereskedelmi szolgáltatások problémáival, a forgalomba kerülő áru minőségével, összességében a termékforgalmazás problematikájával. A kereskedelmet érintő általános vélemények mellett sok vitát vált ki egy-egy kereskedelmi vállalat egyeduralma, versenytárs nélküli tevékenysége, valamint a közigazgatási területek még ma is eltérő kereskedelmi színvonala. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitája során megyénk, Szabolcs-Szatmár megye belkereskedelmi tevékenységét elemeztük, öszszefüggésben az ipar. a mezőgazdaság gyors fejlődésével és a megyében élő emberek életkörülményeinek változásával. Sokszor elmondtuk már, hogy Szabolcs-Szatmár megye gazdaságában, lakosainak életkörülményeiben az elmúlt évtized jelentős fejlődést eredményezett. Üj, korszerű ipari üzemek létesültek, az iparban dolgozók száma megduplázódott. Az ipar termelési értéke 1977-ben elérte a 17 milliárd forintot. A mezőgazdasági termelés fejlődése is dinamikus, és az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. A gyors ütemű fejlődés a lakosság pénzbevételében is megnyilvánult, amely az elmúlt 15 év alatt négyszecasére nőtt. Szabolcs-Szatmár megye gazdaságának gyors ütemű fejlődése szükségessé tette a kereskedelem fejlesztését, színvonalának növelését. A törvényjavaslat megyénkben folytatott társadalmi vitája alapján úgy fogalmazhatunk, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a Magyar Szocialista Munkáspárt kereskedelempolitikáiát, annak gyakorlati megvalósítását a kereskedelem jól oldja meg és biztosítja a kereslet—kínálat egyensúlyát. A szakmai és társadalmi viták során olyan egyértelmű vélemény alakult ki. hogy az elfogadás előtt álló törvényjavaslat gazdaságpolitikánkat erősíti. A belkereskedelem fejlődéséről beszélve hangsúlyozzuk, hogy megyénkben is jelentősen változott a lakosság fogyasztói szokása, megnőtt a vásárlási kedv a tartós fogyasztási termékek iránt, erőteljes a magánlakás-éDÍtés és ezzel összefüggő áruk vásárlása. A gyorsan növekvő megyei áruforgalommal párosulva, kulturáltabb vásárlási körülménveket teremtett meg belkereskedelmünk, amelynek eredményeként befejezés előtt áll az áruházi rendszer kialakítása. A iavuló árukínálattal elértük, hogy a belkereskedelem pénzlekötő szerepe megyénkbon az országos átlag felett alakul. 1965-bpn 3,1 milliárd. 1977-ben már több mint 11 milliárd forint 60*
