Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

148!) Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1490 szűkebb körre korlátozza mindazokat az ellent­mondásokat, amelyeket a 29. § (2—3) bekezdé­sében foglaltakból adódhatnak. Egységes és kö­zös célokat szolgálnak, a lakosság jobb ellátását. Tisztelt Országgyűlés! Az élelmiszerekről szóló törvény rendelkezései szerint, mint isme­retes, ha a minőség megőrzési időtartama le­járt, az élelmiszert csökkent értékű termékként és alacsonyabb áron lehet forgalomba hozni. Ügy gondolom, hogy ennek mikénti végre­hajtása törvényi szabályozást nem kíván, de a Belkereskedelmi Minisztérium az ilyen termé­kek értékesítésének vagy megsemmisítésének részletes szabályait az érdekelt szervekkel egyet­értésben a törvénytervezet jóváhagyása után ki fogja adni. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiunk fel­adata, kötelessége jóváhagyás után a belkeres­kedelmi törvény tartalommal való kitöltése. Biztos vagyok benne, hogy néhány év után, ha a törvény végrehajtása kerül ellenőrzésre, pozi­tív megállapításra kerül sor. Erre megvan és a jövőben is meglesz erőinkhez mérten az anyagi fedezet, s a dolgozó emberek átlagon felüli hozzáállása. Tisztelt Országgyűlés! A belkereskedelem­ről szóló törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és a tisztelt képviselőtársaimnak el­fogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Pethő Ferenc képviselőtársunk felszólalása következik. DR. PETHŐ FERENC: Tisztelt Országgyű­lés! Az utolsó hozzászólónak mindig nehéz a helyzete, mert kissé fáradtak vagyunk és na­gyon sok gondolat és javaslat már exponálásra került. Ezért engedjék meg, hogy hozzászóláso­mat röviden foglaljam össze. Tisztelt Országgyűlés ! A mai parlamenti vitán olyan törvényjavaslatot véleményezünk, amely a társadalom részéről felülmúlja a tör­vényalkotás iránti eddigi érdeklődést. Ennek oka, hogy a kereskedelem, a társadalmi munka­megosztás harmadik nagy területe, mintegy ha­talmas érrendszer behálózza az ipar, a mező­gazdaság mint termelő ágazatok teljes területét és ezeket kapcsolja össze egymással, a fogyasz­tókkal, a felhasználókkal. A szocialista társa­dalomban a kereskedelem a gazdasági egyen­súly fenntartásának, a gazdaság fejlesztésének, a gazdaságirányítás rendszerének, a gazdaság­politikai célkitűzések megvalósításának fontos eszköze. A törvényjavaslat általános indoklásá­ban olvashatjuk. Idézem: „A gazdasági fejlő­désben, az életkörülmények javításában, a la­kossági szükségletek mind teljesebb kielégítése hangsúlyozottan kerül előtérbe. Ebben a keres­kedelem szerepe jelentős, hiszen nagy részben közvetítésével valósul meg a párt és a kormány életszínvonal-politikája." A kiemelt jelentős feladat, a lakossági szükségletek mind teljesebb kielégítése mellett hangsúlyozni kell a termelőeszköz-kereskedelem fontosságát is, mert az áru termékből lesz. És a termék kellő mennyiségben és minőségben tör­ténő előállítása nagymértékben függ az ipar és a mezőgazdaság termelőeszközökkel való ellátá­sától, az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek kellő mennyiségben történő raktározásától. A kereskedelem formái tehát naponta meg-meg­újuló, állandóan meglevő ütköző felületet ké­peznek a termelés és fogyasztás, a vállalati és egyéni érdekeket képviselő emberek és csopor­tok között. Az ütközések, véleménynyilvánítá­sok sokszor szenvedélyesek és fő törekvésük a termelés, a belkereskedelem-politika, az áruel­látás, az áruminőség, az üzlethálózat további fejlesztése, javítása. A kereskedelmi ágazat elő­térbe kerülését mutatja az a tény is, hogy ma már nagyon kevés az olyan napilap, folyóirat, rádió- és televízióprogram, amely ne foglalkoz­na a nagy- és kiskereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom vagy a kereskedelmi szol­gáltatások problémáival, a forgalomba kerülő áru minőségével, összességében a termékforgal­mazás problematikájával. A kereskedelmet érintő általános vélemé­nyek mellett sok vitát vált ki egy-egy kereske­delmi vállalat egyeduralma, versenytárs nélküli tevékenysége, valamint a közigazgatási terüle­tek még ma is eltérő kereskedelmi színvonala. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vi­tája során megyénk, Szabolcs-Szatmár megye belkereskedelmi tevékenységét elemeztük, ösz­szefüggésben az ipar. a mezőgazdaság gyors fej­lődésével és a megyében élő emberek életkörül­ményeinek változásával. Sokszor elmondtuk már, hogy Szabolcs-Szatmár megye gazdaságá­ban, lakosainak életkörülményeiben az elmúlt évtized jelentős fejlődést eredményezett. Üj, korszerű ipari üzemek létesültek, az iparban dolgozók száma megduplázódott. Az ipar ter­melési értéke 1977-ben elérte a 17 milliárd fo­rintot. A mezőgazdasági termelés fejlődése is dinamikus, és az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. A gyors ütemű fejlődés a la­kosság pénzbevételében is megnyilvánult, amely az elmúlt 15 év alatt négyszecasére nőtt. Sza­bolcs-Szatmár megye gazdaságának gyors üte­mű fejlődése szükségessé tette a kereskedelem fejlesztését, színvonalának növelését. A törvényjavaslat megyénkben folytatott társadalmi vitája alapján úgy fogalmazhatunk, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a Magyar Szocialista Munkáspárt kereskedelempolitikáiát, annak gyakorlati megvalósítását a kereskedelem jól oldja meg és biztosítja a kereslet—kínálat egyensúlyát. A szakmai és társadalmi viták során olyan egyértelmű vélemény alakult ki. hogy az elfogadás előtt álló törvényjavaslat gaz­daságpolitikánkat erősíti. A belkereskedelem fejlődéséről beszélve hangsúlyozzuk, hogy me­gyénkben is jelentősen változott a lakosság fo­gyasztói szokása, megnőtt a vásárlási kedv a tartós fogyasztási termékek iránt, erőteljes a magánlakás-éDÍtés és ezzel összefüggő áruk vá­sárlása. A gyorsan növekvő megyei áruforga­lommal párosulva, kulturáltabb vásárlási körül­ménveket teremtett meg belkereskedelmünk, amelynek eredményeként befejezés előtt áll az áruházi rendszer kialakítása. A iavuló árukínálattal elértük, hogy a bel­kereskedelem pénzlekötő szerepe megyénkbon az országos átlag felett alakul. 1965-bpn 3,1 mil­liárd. 1977-ben már több mint 11 milliárd forint 60*

Next

/
Thumbnails
Contents