Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1491 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 14132 kiskereskedelmi forgalmat értünk el. Az egy lakosra jutó áruforgalom 19 300 forint. Megyénk kereskedelmi munkájában ezáltal a lakosság fogyasztásában minőségi változás következett be, kellően tükrözve a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány következetes területfejlesztési politikáját. Ezt a munkát helyesen értelmezték a belkereskedelem irányítói is és hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy egészséges felzárkózási törekvésünk valóra váljon. Az egy lakosra jutó éves kiskereskedelmi áruforgalom, mint említettem, megközelíti a 20 ezer forintot, de ez az országos átlagnak még csak 72—73 százalékát teszi ki. A dinamikusan növekvő megyei áruforgalomban sajátos szerepe van a szövetkezeti szektornak. Tevékenységük a lakosság ellátásában meghatározó. A megye kereskedelmi forgalmából több mint 60 százalékban részesedik. Bízunk abban, hogy fogyasztási és értékesítési szövetkezeteink továbbra is jelentős szerepet vállalnak megyénk nagy- és kiskereskedelmi forgalmában, a vendéglátásban, az üzemi étkeztetésben. Ezzel a gondolattal szeretnénk csatlakozni dr. Molnár Frigyes elvtárs azon felvetéséhez, hogy a fogyasztási szövetkezetek és termelőszövetkezetek kapcsolata a belkereskedelem területén alapvető jelentőségű. Tisztelt Elvtársak! A kereskedelmi munkával ma már egyre erősödő módon nemcsak a kereskedelem szervezetei foglalkoznak, hanem a lakosság ellátásából részt vállalnak az ipari és mezőgazdasági üzemek egyaránt. Ezek tevékenységével párosuló kereskedelmi munka megfogalmazása egyértelműséget jelent mind a termelővállalatok, mint a kereskedelem számára. A törvényjavaslat kiemelten is szabályoz kérdéseket. Megfelelő szinten foglalkozik a szövetkezeti gazdálkodó szervek ^tevékenységével, és az ellátási folyamatban tanúsítandó magatartásával. A népgazdasági szintű visszacsatolás új csatornáját jelöli meg, amikor a társadalmi ellenőri hálózat fontosságát határozza meg. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat elfogadás után törvényerőre emelkedik. Javasoljuk, hogy a Minisztertanács, a Belkereskedelmi Minisztérium a részkérdések szabályozásánál vegye figyelembe az idegenforgalmi tevékenynél összefüggő egyes területeken jelentkező joghézagot, amely esetenként akadályozza a helyi idegenforgalmi érdekek feltárását, népszerűsítésének lehetőségeit, a szövetkezeti kereskedelem keretein belül szükségesnek ítélt nagykereskedelmi tevékenység szabályozását elsősorban a határ menti áruforgalommal kapcsolatban: a tanácsok és szerveik a. tanácstörvényben meghatározott ellátási felelősségének ágazati kérdéseit, a belkereskedelemben dolgozó felső végzettségű szakemberek kevés százalékát, törekedve arra, hogy minél előbb kialakuljon a többi ágazatokban már kielégítőnek mondható felső végzettségű szakemberek aránya. Befejezésül hangsúlyozzuk, hogy minden elméletnek a gyakorlat a próbaköve. Különösen vonatkozik ez a belkereskedelmi törvényre. A törvény maradéktalan végrehajtásában minden ipari és kereskedelmi vállalat, minden mezőgazdasági üzem, minden állampolgár érdekelt. Különösen szeretném kiemelni az állampolgárok felelősségét. Mint állampolgárok, felelősek vagyunk a termékek megfelelő minőségben történő előállításáért, felelősek vagyunk a termékek áruforgalomba történő juttatásáért, és felelősek vagyunk azért, hogy az előállított termékek megfelelő minőségben kerüljenek a fogyasztókhoz, a felhasználókhoz. Minden állampolgár egyrészt termelő, másrészt fogyasztó is. Ez a közös érdek kell hogy vezéreljen bennünket a törvény végrehajtása során. A belkereskedelmi törvényről szóló törvényjavaslatot elfogadom, és tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés, hozzászólásra több jelentkező nincs. Ezért a vitát bezárjuk. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter elvtárs kíván szólni. DR. SÁGHY VILMOS: Tisztelt Országgyűlés! Nem a szokásos udvariasságnak teszek eleget akkor, amikor megköszönöm az Országgyűlésnek igen aktív és konstruktív vitáját, és megállapítom azt, hogy ezt a vitát is az jellemezte, ami az előzetes bizottsági és képviselőcsoporti vitákat, illetve a társadalmi vitát, hogy tudniillik ezek érintették a belkereskedelem szinte minden területét. Tehát nemcsak szorosan a törvénnyel foglalkozott az Országgyűlés, hanem messze túlment azon és sok olyan, a kereskedelem munkáját érintő javaslat hangzott el, ami alaposabb vizsgálódást igényel. Miután a törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett, úgy gondolom, hogy a tisztelt Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Minisztertanács az elhangzott javaslatokat a szokásos munkarendjében áttekintse és annak nyomán a szükséges intézkedéseket megtegye, illetve a felszólaló képviselőelvtársaknak a választ megadja. Én tehát csak néhány alapvető fontosságú kérdéssel kívánok itt foglalkozni, olyanokkal, amelyekről úgy gondolom, hogy az Országgyűlés plenáris ülése elé is tartoznak. Ezek közül az egyik kérdés a lakosság ellátásáról való felelőssége, amely szinte minden hozzászólónál valamilyen formában jelentkezett. Én ezzel kapcsolatban azt szeretném újra nyomatékosan aláhúzni, hogy színvonalas ellátást csak a termelő, a kül- és a belkereskedelmi szervek hatékony együttműködése alapján lehet biztosítani. Mint ahogy erről már szólottam itt, a belkereskedelemnek különleges szerepe van, de legalább ilyen szerepe van az árnak, a közgazdasági szabályozásnak, az ágazati irányításnak, a jogi szabályozásnak, a felügyeleti rendszernek és sok minden egyébnek, ami meghatározza a lakossági ellátás mindenkori színvonalát. Itt külön szeretnék néhány szót szólni arról, ami szintén nagyon sok képviselő elvtárs felszólalásában helyet kapott, nevezetesen azon problémáról, amit a gazdaságos termékszerkezet kialakítása okozhat, jelenthet. Sőt voltak olyan képviselő elvtársaink, akik azt mondották, hogy ez nemcsak a jövőben jelenthet problémát, ma