Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-28

1983 Az Országgyűlés 28. ülése, 1978. december 21-én, csütörtökön 1984 munkájának megsegítése az illetékes üzemorvosok részéről a rokkantság reális elbírálásához. Felvetődött olyan javaslat, hogy azokat a csökkent munkaképességű dolgozókat, akik rehabilitálhatók, ne küldjék rokkantsági nyugdíjba. Kapjanak betegségük súlyosságának megfelelően, vagy attól függő mértékben meghatározott összegű bérkiegészítést, és ez az összeg akkor se csökkenjen, ha célszerű, a közösség számára hasznos munkát vállalnak, így a létbiztonság mellett kialakulna a foglalkozási rehabilitációban való érdekeltségük. Tisztelt Országgyűlés! A rehabilitáció humánus szempontjai mellett engedjenek meg nekem egy gazdaságossági érvet. Ha a 200 ezerből : 200 fő 26 éves, megváltozott munkaképességű fiatalt nem tudunk átképezni, és az a rokkantsági nyugdíjat választja, 60 éves koráig a ráfordított járadék összegét és a kiesett termelési értéket figyelembe véve, hárommilliárd forintjába kerül az államnak. Ez kétszer akkora összeg, mint amennyivel az egészségügyi és szociális kiadást emeljük terv szerint a jövő évben. A fentiek figyelembevételével tisztelettel kérem a rehabilitációval kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését, és emellett azok felülvizsgálatát. Ez indokolt, hisz nagy részük több mint tízéves. Szükséges tehát e rendelkezések továbbfejlesztése, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz való alkalmazása és kidolgozása. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Talán nagyobb sikerem lett volna, ha bejelentem, hogy a felszólalástól elállók. Amiért ezt mégsem tettem, s ami miatt javaslatomat mégis elmondtam, az a Huszár elvtárs expozéjában említett megállapítás. Az, hogy az 1979-es év a VI. ötéves terv előkészítésének időszaka. Bízom benne, hogy ezen előkészítő fázisban lesz mód az általam felvetett társadalmi probléma orvoslására is. Köszönöm ezért, hogy türelmesen és figyelmesen meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Fülöp László képviselőtársunk. FÜLÖP LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaik! A napirendi ponttal kapcsolatos hozzászólások között az utolsó, megtisztelő helyet én kaptam. E helyet szívesen átengedtem volna dr. Radnai Éva képviselőtársamnak. (Derültség.) Komolyra fordítva a szót, felszólalásom nagyobb részében a mezőgazdaságot érintő kérdésekkel kívánok foglalkozni. A mezőgazdasági termékek termelésének mennyisége valamelyest elmarad a tervezettől, a növekedés üteme azonban megfelel a tervnek — mondja a törvényjavaslat indoklása. E résznél szeretném megemlíteni, hogy nem az egyes embereken, a mezőgazdaságban dolgozókon, vezetőkön múlott, hogy kevesebb paradicsom, paprika termett, hogy a szőlő cukorfoka nem érte el a kívánalmakat, hogy az almatermés gyengébb volt, vagy jelen pillanatban nem mindenhol van rizs. A mezőgazdasági termelésben a termelési tényezők tekintetében egyre inkább meghatározó az ember által szabályozható tényezők nagysága, de jelen vannak azok a tényezők is, amelyeket mi még irányítani nem tudunk. Az emberi munka meghatározó, de hat más is. Ha a termelési tényezők összhangban vannak, akkor jók az eredmények. Ezt bizonyítja a 42,8 mázsás búzatermés hektáronként, vagy az 50 mázsát megközelítő kukoricatermés hazánkban. A mi megyénkben, Tolna megyében 46,9 mázsa/hektár búzát és 62—64 mázsa/hektár kukoricát termeltünk. Ezzel az eredménynyel búzából a második helyen, kukoricában talán az első helyen állunk a megyék közötti versenyben. A jó gabonatermés mellett van elég burgonyánk, talán több is a kelleténél. Van elég tej, tojás, baromfihús. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztés tovább növekedett. Nem hiánycikk az üzletekben a marha- vagy a sertéshús, illetve ezek készítményei. Pár évvel ezelőtt itt a Parlamentben sem ezeket hangoztattuk. Ezek mind új gondokat vetnek fel, amelyekről a múlt napon többen is szóltak. Tisztelt Országgyűlés! Fejlődésünk, terveink teljesítése összhangban van elképzeléseinkkel. Az idén is megállapítottuk, hogy az ország külgazdasági egyensúlya a külső feltételek változása, valamint a belső gazdálkodási problémák miatt a számítottnál lényegesen kedvezőtlenebb. Meghatározó tényező ezért a romlás megállítása, az egyensúly helyreállítása. Azok az intézkedések, amelyek a közelmúltban születtek a helyzet javítására, választópolgáraink véleménye alapján helyesek voltak. Gondolok itt a kötelező tartalék megemelésére, a forgóalapok feltöltésére, és így tovább sorolhatnám. A beruházási kedv, mivel lehetőség is volt rá, elég magas volt üzemeinkben, vállalatainknál, illetve szövetkezeteinknél. Az is biztos, hogy nem fölösleges, hanem hasznos beruházásokat hajtottunk végre többségében, és ezek a beruházások a jövőben vissza térülnek. De meg kell érteni, és meg is értjük, hogy a mai helyzet mást kíván. Annak érdekében, hogy külgazdasági egyensúlyi helyzetünk helyreálljon, népünk életszínvonala szakadatlanul emelkedjék, szükséges a szigorítás. Egyetértünk azokkal az elképzelésekkel, hogy 1979-ben új nagyberuházás nem indul, hanem a félben levőket gyorsítjuk. Az ország legnagyobb beruházása, a Paksi Atomerőmű építkezésében 1979-ben még nagyobb feladatot kell végrehajtani, mint az előző évben. Naponta 20 millió forint a beruházás volumene. Hogy ez teljesüljön, a munkát végzők teljes egyetértése, jó munkaszervezés, lelkiismeretes, odaadó munka szükséges. Tolna megye örömmel fogadta, hogy a választás az atomerőmű építése megyénkre esett. Tisztában volt a megye vezetése az ezzel öszszefüggő gondokkal is. A beruházás fontosságára való tekintettel továbbra is kérjük kormányunk minden részre kiterjedő, segítőkész támogatását, mint ahogy ez eddig is megnyilvánult. Hazánk minden állampolgárának érdeke, hogy az erőmű 1981-ben áramot adjon. Megyénkben az országos nagyberuházások között épül a szekszárdi húskombinát. A húskombinát mind teljesebb alapanyag-ellátása tekintetében sokat tett és tesz a megye. Tovább