Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1473 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1474 hasznosabb, ha már a gyárban ismertté válik az egyes termékek hibája, mintsem a belkereskedelemben vagy különösen a vásárlók reklamációja nyomán derül ki. A törvényjavaslat az alkatrészellátási és utánpótlási, valamint a javítási szervizelési kötelezettség ellátásában is jelentős feladatokat ró a kereskedelmi és ipari vállalatokra. Ennek megvalósulása a ma érvényben levő utasítások, jogszabályok ellenére közismerten nem általános, sok bosszúságot, utánjárást okozva a fogyasztóknak. A népgazdaság fejlődésével párhuzamosan a belkereskedelemmel együtt a termelőknek is el kell jutniuk addig, hogy ilyen irányú kötelezettségeiknek maradéktalanul képesek legyenek eleget tenni, hiszen a vásárlások során és ezt követően létrejövő konfliktusok nagy része erre vezethető vissza. A törvényjavaslat ma is tartalmazza, hogy a kereskedelem mint öszszekötő kapocs a termelők és a fogyasztók között, különlegesen fontos szerepet tölt be. Egyrészt befolyásolni tudja a termelőt az előállított árucikkel kapcsolatban, továbbítva a vásárlói igényeket, véleményeket, másrészt az előállított korszerű termékek forgalmazásával befolyásolni képes a vásárlási szokásokat, tágabb értelemben a korszerű életmód kialakulását. Ez a kétirányú információáramlás ma még nem zökkenőmentes. A törvény megvalósításakor a kereskedelmi vállalatoknak is jobban ügyelniük kell a vásárlói vélemények, javaslatok gyors és pontos továbbítására, de az ipari termelőknek is rugalmasabban kell őket figyelembe venniük. Kedves elvtársak! Gazdasági fejlődésünk intenzív szakaszában, amikor a termékszerkezet korszerűsítése kiemelt feladatot jelent, az egyes termékek gyártásának megszüntetésekor nem megfelelő odafigyelés esetén a forgalmazásban, ellátásban időleges zavar léphet fel. A gazdaságtalan termelés visszaszorításánál, mint más esetekben is, a törvényjavaslat 36. §-a alapján olyan módon kell eljárni, hogy a fogyasztók érdekei ne szenvedjenek csorbát. Ma ez nem mindig így van. Megemlítek erre egy kedvezőtlen példát. A közelmúltban szűnt meg a Fővárosi Vasipari Vállalat, alapvetően városfejlesztési és részben gazdaságossági okok miatt. A vállalatot egy gépipari nagyvállalat vette át, ahol viszont a fémtömegcikk-ipari gyártás továbbfolytatása a teljesen eltérő profil miatt nehézségbe ütközött, pedig a megszűnt vállalatnak számos olyan terméke volt, például a füstcső, bútorpánt, nyílászáró vasalás, mely összegszerűségében nem képvisel nagy értéket, de mégis a lakosság ellátásához elengedhetetlen. A gond még a mai napig sincs megoldva. Ez a példa is arra figyelmeztet, hogy nem elégséges egyes iparcikkek gyártásának megszüntetése a termékszerkezet javítása érdekében, hanem a gazdaságosság szem előtt tartásával, átgondolt szervező munkával és időbeni egyeztetéssel kell biztosítani a lakosság folyamatos ellátását. Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondolom, a törvényjavaslat, összhangban a népgazdaság fejlődésével, mindenkori lehetőségeivel, dolgozó népünk aktív közreműködésével, a belkereskedelem tevékenységének színvonalasabbá válásával biztosítja a lakosság életkörülményeinek folyamatos javulását. Ezeket figyelembe véve a törvényjavaslatot a kiegészítésekkel elfogadom és a tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.17—16.36, Elnök: PÉTER JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket újból megnyitom. Dr. Molnár Frigyes képviselőtársunk felszólalása következik. DR. MOLNÁR FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Szocialista rendszerünk demokratizmusának megfelelően, az előttünk levő belkereskedelmi törvénytervezet széles körű vitájában véleményt mondott és javaslatot tett országos tanácsunk elnöksége, és a különböző fórumokon szövetkezeti mozgalmunk számos képviselője, köztük több alkalommal magam is. örömmel állapíthatjuk meg, hogy észrevételeink és javaslataink testet öltöttek a benyújtott tervezetben. Fogyasztási szövetkezeti mozgalmunk, hasonlóan a vita általános megállapításaihoz, ugyancsak időszerűnek és szükségesnek tartja a törvény megalkotását. Megítélésünk szerint a törvénytervezet jól hasznosítja az elmúlt több mint három évtized tapasztalatait az új típusú szocialista kereskedelem kialakulásával kapcsolatban. Ezt egybevetve társadalmi-gazdasági fejlődésünkkel és lehetőségeinkkel, valamint lakosságunk mai ellátási igényeivel, magasabb mércét állítva, megfelelő javaslatokkal él a szükséges további korszerűsítés érdekében. Ezek minden bizonnyal hosszú idő távlatában is helytállóak lesznek. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy a törvénytervezet érvényesíti a szövetkezeti törvény, valamint a megfelelő törvényerejű rendeletek szellemét. A szövetkezetek súlyuknak és fontosságuknak megfelelően szerepelnek a törvényjavaslatban. Érvényesíti továbbá a tervezet az állami vállalatok és a szövetkezetek, valamint vállalataik egyenrangúságának elvét. A tervezet megfelelően orientál a tanácsok, a szövetkezetek és területi szövetségeik, valamint a kereskedelemben érdekelt más gazdálkodó szervek együttműködésének jobb megvalósítására, a lakosság színvonalasabb ellátása érdekében. A szövetkezeti törvényre való megfelelő utalással biztosítja az együttműködés továbbfejlődését az ágazati irányítás, valamint a szövetkezetek országos képviseleti szervei között. Mindezeket egybevetve tehát megalapozottan mondhatjuk, a tervezetnek törvényerőre emelése esetén, annak következetes megvalósításával jól szolgálja a szövetkezeti tagság, az egész lakosság, valamint a népgazdaságunk együttes érdekeit. Ezért magunkénak valljuk és a szövetkezetek, valamint szerveik munkáját a törvény szellemében törekszünk korszerűsíteni. Tisztelt Országgyűlés! Egyetértve a minisz-