Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1929 Az Országgyűlés 27. ülése, 1978. december 20-án, szerdán 1930 rű takarékosságot szolgálja. Mindez persze azt is biztosítja, hogy termelésünk a belföldi keresletet is kellő szinten kielégíti. Az állami irányításnál és a vállalatoknál lépéseket teszünk annak érdekében, hogy csökkenjen a gazdaságtalan termelés, a szükségtelen, vagy igen kis devizáhozamú kivitel. A gazdaságosan értékesíthető termékek gyártását változatlanul erőteljesen, az eddigieknél gyorsabban indokolt bővíteni. A gazdasági növekedés tervezett, viszonylag mérsékeltebb lendülete tehát egyáltalán nem jelentheti a gazdaságos tevékenység mérséklődését. A növekedés mértéke éppen az ezen a területen bekövetkező előrehaladás függvénye. Tisztelt Képviselő Elvtársak ! A gazdasági szabályozók általános szigorításával, az egyedi támogatások, mentességek további csökkentésével elő kívánjuk mozdítani, hogy a fontos belföldi és külkereskedelmi követelményeket megvalósító, elősegítő vállalatok a nagyobb teljesítményeknek megfelelően magasabb nyereséghez és bérfejlesztési lehetőséghez jussanak. Ugyanakkor azoknál a vállalatoknál, ahol nem tudnak megfelelően hozzájárulni a fő gazdasági célok eléréséhez, a teljesítményeknek megfelelő kisebb nyereség a hatékonyabb gazdálkodáshoz szükséges változtatások megvalósítására ösztönöz. A várható differenciálódás tehát nem öncél, hanem arra készteti a gyengébbeket, hogy saját munkájuk eredményével és ne az állami támogatások imainikójávai zárkózzanak fel a jobbakhoz. A gazdaságtalan tevékenység megszüntetése, a termelési szerkezet változtatása érdekében 1979-ben vizsgálatokra és döntésekre, adott esetben vállalati programok készítésére van szükség. A terv egyes céljainak eléréséhez az ágazati minisztériumok eddigieknél aktívabb, érdemibb gazdaságszervező munkája kívánatos. Okosan és higgadtan, kerülve a vállalati munkába való kicsinyes beavatkozást, már csak azért is, mert előrehaladásunk alapvető feltétele az olyan vállalatvezetés, amely alkalmazkodik a keményebb feltételeikhez és vállal ésszerű kockázatot is. Tisztelt Országgyűlés! A termelés hatékonyságának növelése a népgazdaság minden ágazatában alapvető követelmény. Egyik legfontosabb módja a termelés szerkezetének átalakítása. Nem lehet elhanyagolni a hatékonyság javításának egyéb lehetőségeit sem, az anyagi eszközökkel és a munkaerővel való takarékosságot. A beruházások növekedésének korlátozása, a más építési feladatok mérsékelt növekedése általában csökkenti az építőipari szervezetekre gyakorolt külső nyomást. Idő és mód nyílik tehát itt is a munka szervezettebbé tételére, a gazdálkodás hiányosságainak felszámolására, vagy legalábbis csökkentésére, a minőség javítására, a munkafegyelem erősítésére. A mezőgazdaságban — s ennek már hangot adtak a vitában a képviselő elvtársak — szintén elsőrendű feladat, hogy az anyagi eszközökkel jóval takarékosabban gazdálkodjunk. Különösön a műtrágyák, növényvédő szerek, gépek, fehériotnkarmányok és általában a takarmányok felhasználását kell javítani. El kell érni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozájárulás ugyanúgy növekedjék a mezőgazdaságban is, mint ahogyan a termelés emelkedik. Emellett a mezőgazdaságban is határozottabban kell változtatni a termelés szerkezetét, tekintettel az értékesítés feltételeire, és ezen belül a külföldi eladási arák várható alakulására. A jövőben sem lesz több munkáskéz, de a termelés alakulása új jelenségekkel járhat. A gazdaságtalan tevékenységek szűkülése, a termelés növekedésének mérsékeltebb üteme várhatóan erősíti & vállalatokon belüli és vállalatok közötti munkaerőmozgást, sőt az ipari és esetleg más vállalatok egyikében-másikában munkaerő szabadulhat fel. Fontos, hogy ezt a folyamatot előmozdítsuk, hogy másutt — például a kereskedelemben és a közlekedésben — m^sékelni lehessen a létszámgondokat. Tisztelt Elvtársak! A belső felhasználás öszszessége nem növekedik, de mert a felhalmozás területén, a beruházásoknál visszatartjuk a zabolátlanságot és lényegesen kisebb lesz a készletnövekedés, a másik területen az életszínvonal. n lakossági fogyasztás körében emelkedést tervezhetünk. Ebben is kifejezésre jut az a törekvésünk, hogy gazdasági munkánk megnehezedett, feltételeit országunk lakossága elsősorban ne fogyasztókánt, hanem a termelésben dolgozóként, a vállalati kollektíva tagjaként érzékelne. Ebben az utóbbi minőségben viszont az eddiginél erőteljesebben érezze, hogy a termelésben kell kibontakoztatni azokat a változásokat, amelyek az egyensúlyi helyzet javításához, az életszínvonal további növekedésének megalapozásához szükségesek. Az 1979-es terv a lakosság fogyasztásának elmúlt két évinél némileg lassúbb. 2,5—3 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékos növekedését irányozza elő. Elsősorban a nominal jövedelmek növekedési üteme mérséklődik, az árak emelkedése alig lesz magasabb az ideinél. 1979. január 1-től korábbi írréretünknek megfelelően a régen megállapított és általában alacsony nyugdíjak emelésére kerül sor. Folytattuk az életkörülmények ia vitását jelent ősén befolvásoló infrastrukturális létesítmények fejlesztését. 1979-ben az ötéves terv számításaiban szenenlőnél valamivel több. mintegy 90 ezer lakás épül fel. Az óvodás korúak számának 5 százalékos növekedésével arámról fejlesztéseket valósítunk meg. így a jelenlegi ellátási szint nem romKk. Fontos feladat a lakossági áruellátás szintiének fenntartása. Lehetőségeinkkel összhangban tehát ha szerény mértékben is. de jövőre tovább emelkedik nz életszínvonal, őszintén meg keli azonban mondani, hogy olvan körülmények közöt+. amikor a reáliövedelem, a reálbér országos átlagban szerény mértékben emelkedik, a családok e?ves esooortjainál elk erülhet rétien stagnálás va^v r^ökkenés következhet be. Változatlanul bifctontiuk azonban, ez életszínvonal-politikánk alapvető vonása, hogv az ötéves terv al-!+t m ind on társadalmi réteg életkörülményei érezhetően iavuljanak. Továbbhalad ásunk. legfontosabb rrazdaságnolitikai céljaink elérése érdekében mindenekelőtt nrra kell törekednünk, hogy azoknak a keresete a jelen körülményeik köpött is érezhetően