Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1923 Az Országgyűlés 27. ülése, problémák megoldását tennék lehetővé. Azonban el 'kell azt is mondanom, hogy ma már a falun élő lakosság kisebb hányada dolgozik helyi termelőszövetkezetekben, mezőgazdasági üzemekben, és üzemeikben. A lakosság nagyobb hányada az iparban, távolabb eső városokban dolgozik. Amikor a település támogatást kér és kap a helyi mezőgazdasági üzemektől, akkor a lakosságnak csak kisebb dolgozó létszáma után képződött eredményből ad vissza annak a településnek, ahol a nagyobb hányad a városban, illetve az iparban dolgozik. Ezért a kisebb településeknek a lehetőségei kisebbek a társadalmi munka igénybevétele terén is, amit indokolt figyelembe venni a központi keretek szétosztásánál. Ügy érzem, egyértelmű, legalábbis a mi körzetünkben, hogy a kisebb települések hosszú ideig még lakóhelyül szolgálnak a falun és a városban dolgozóknak. Nem lenne célszerű elhanyagolni, és nem törődni a legégetőbb problémáikkal, mert ez a még gyorsabb ütemű elvándorlást, és a falvak elnéptelenedését jelentené. Emiatt a városba kényszerülő lakosságinak sokkal költségesebben, nehezebben tudnánk megteremteni a lakásfeltételeit ott, mint a jelenlegi lakóhelyén. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt két témakör vizsgálatánál vezérfonalnak tekintettem azt a kialakult gazdasági helyzetet, amely jellemzi népgazdaságunkat. Egyes felvetéseknél nem a központi juttatások növelését tartottam szükségesnek, hanem azon lehetőségek jobb, ésszerűbb kihasználását, amelyek a jelenlegi helyzetben is megoldhatók. Ügy érzem, hogy gondjaink ellenére a költségvetés biztosítja az alapvető lehetőséget a jobb és eredményesebb gazdálkodáshoz, azonban magunknak és mindenkinek minden meglevő feltételt ki kell használnunk ennek megvalósítására. Az 1979. év népgazdasági költségvetését a Baranya megyei képviselőcsoport megvitatta, a vita során kialakult vélemény adta hozzászólásom alapját. A költségvetési törvényjavaslatot a képviselőcsoport és a magam nevében elfogadom, és annak megvalósítását mindenben segítem. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 15 óláig felfüggesztem. (Szünet 13.53—15.02. — Elnök: RAFFAI SAROLTA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Huszár István elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke kíván szólni. HUSZÁR ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak ! A naptár figyelmeztetése szerint az 1978-as évszám már csak néhány napig mutatja a jelent. Az emberek valami nagyon mélyen gyökerező ősi megszokásból legforróbb kívánságaikkal, legszebb vágyaikkal, a legáhítottabb reményeikkel ruházzák fel az új esztendőt. Ninas jogunk ennek ellentmondani. Okunk sincs arra, hogy kétségbe vonjuk a jövő értékte78. december 20-án, szerdán 1924 remtő képességét, hiszen népünk már régen nem ábrándokban el, gondolkozik és tervez. A megvalósult tervek általánosítható tapasztalataiból megtanultuk: magasztos: célokért folytatott mindennapi küzdelem nyomán szép sikereket érhetünk el. Okkal, és joggal gondolunk erre 1979 küszöbén is, s indulunk harcba, munkába újabb célokért, sikerekért. Pártunk politikája változatlan. Ez a politika józan és őszinte. Számol a valóság realitásával, higgadt, megfontolt, túlzásoktól mentesen céltudatos, így szól és szólhat a jövőről is. Ilyen gondolkodással tekintette át a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az ország gazdasági helyzetét, tárgyalta meg az idei népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait és hagyta jóvá az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A feladatunk kettős. Az (állam legfelső fórumának törvénnyé kell ötvöznie az 1979-es év állami költségvetésének előirányzatait és ezzel együtt az ország házából is új munkára kell szólítania a magyar társadalmat. Azt is mondhattam volna, hogy lelkes munkára. De hadd fogalmazzam meg ugyanezt hétköznapibb, szeré- ' nyebb és talán illőbb szavakkal: szorgalmas, okos, egy akaratú munkára. Tisztelt Országgyűlés! A társadalom sajátos időszámítása szerint az ötödik ötéves terv harmadik esztendejének végén tartunk, a tervidőszak nagyobb felét már magunk mögött hagytuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának december 6-i ülése megállapíthatta, hogy a vártnál kedvezőtlenebb nemzetközi gazdasági feltételek mellett is sikerült fenntartani népgazdaságunk fejlődését. Viszonylag lendületesen nőtt a termelés, valamint a nemzeti jövedelem. Emelkedett népünk életszínvonala, a kommunális, a kulturális, az egészségügyi és ia szociális ellátottság számos területén javultak az életkörülmények. Az ötéves terv lakásépítési előirányzatát időarányosan teljesítettük, kismértékben túl is teljesítettük. Növekedtek a népgazdaság termelőeszközei, bővültek az infrastruktúra létesítményei. Tovább bővítettük együttműködésünket a testvéri szocialista országokkal ; ennek további erősítése fejlődésünk fontos feltétele. Gyarapítottuk gazdasági kapcsolat tainkat a fejlődő világ országaival és a gazdaságilag jelentős tőkés országokkal is. Számos magas szintű látogatás, tárgyalás munkálta a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését, nyújtott segítséget az útban álló akadályok elhárításához. A Központi Bizottság értékelése, de a mostani ülésszak eddigi vitája alapján is mondhatjuk: a fejlődésnek most valóban olyan szakaszában vagyunk, amikor a „rakás közben meg kell rázni a zsákot" ... A jelenlegi legdöntőbb feladatunk: megszilárdítani az anyagi termelésben és népünk életszínvonalának javításában elért eddigi vívmányainkat, megalapozni a jövőbeni fejlődés feltételeit. A feladat végrehajtásának kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Kedves Képviselő Elvtársak! Nézzék el ne-