Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1925 Az Országgyűlés 27. ülése, 1978. december 20-án, szerdán 1926 kern, hogy egyetértve Faluvégi elvtárs előadói beszédével én is — ismétlésképpen — néhány adatra emlékeztessék. A népgazdaság helyzetét elemezve ismételten emlékeztetnünk kell arra, hogy 1974—75-ben, a világgazdaságban bekövetkezett változások hatásiára külkereskedelmi forgalmunk cserearányai nagymértékben romlottak és emiatt jelentős veszteségek értek bennünket. Ennék következtében a népgazdaság egyensúlya is romlott, a belföldi felhasználás számottevően meghaladta a tényleges nemzeti jövedelmet, ugyanígy a behozatal értéke a kivitelét. A népgazdaság egyensúlyi helyzetét fokozatosan, lényegében az ötödik ötéves tervidőszakban kívántuk helyreállítani, mégpedig oly módon, hogy ennek az állapotnak az elérésig a belföldi felhasználást a nemzeti jövedelemnél lassabban növeljük és ennek alapján — a termelés szerkezetét megfelelően változtatva — a kivitelt a behozata'lnál gyorsabban emeljük. Az ötödik ötéves terv tehát az egyensúly fokozatos helyreállítását úgy tűzte ki célul, hogy eközben — bár a korábbinál szerényebb mértékben — emelkedjék a lakosság életszínvonala és bővüljenek a gazdaság termelőalapjai. A népgazdaság 1976—80. évi fejlődését illetően számolnunk kellett azzal, hogy a gazdasági növekedés külső és belső feltételei a korábbinál kedvezőtlenebbek. így az előző 5—10 évinél lassúbb, de dinamikus jellegű fejlődést csak arra alapozva lehetett előirányozni, hogy a termelés hatékonysága erőteljesen és folyamatosan nő. A hatékonyság elsőrendű követelménnyé vált. hiszen a megváltozott világgazdasági feltételeket csak ennek révén lehet ellensúlyozni. Az ötéves terv előterjesztésekor hangsúlyoztuk, hogy csak a gazdasági hatékonyság gyors növelésével érhető el a gazdasági növekedés célul kitűzött üteme, benne az életszínvonal emelkedése és a megromlott gazdasági egyensúly helyreállítása. A legutóbbi mérlegelés arra figyelmeztet, hogy az eltelt három év fejlődési folyamatában éppen a gazdiasági hatékonyság és az egyensúly alakulásával nem lehetünk elégedettek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ho«íy a fejlődést kedvezőtlen természeti, illetve külgazdasági tényezők is nehezítették, de a legnagyobb figyelmeztetés, hogy gazdasági munkánk, irányító tevékenységünk színvonala nem volt kielégítő, nem nőtt fel a rosszabb feltételek között bonyolultabban, sürgetőbben jelentkező követélményekhez. A fejlődés tehát nem volt zavartalan. Valamiennyien emlékszünk rá, hogy 1976ban. főleg a mezőgazdasági termelést sújtó rossz időjárás miatt a nemzeti jövedelem a tervezettnél lassabban nőtt. Az egyensúlyi helyzet mégis javult, mert a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben 'emelkedett és valamelyest javultak cserearányaink. 1977-ben a nemzeti iövedelem gyorsan nőtt és elérte az ötéves tervben számított szintet. A beruházások gvors növekedése miatt azonban már akkor felevő multán emelkedett a belföldi felhasználás és újból hátránvunlkra változtak a cserearányok. A behozatali többlet valamelyest ismét nőtt. Már ekkor látható volt, hogy az országban a termelés hatékonysága nem javul kielégítően, viszont a vállalatok ennek elleniére — sokszor éppen állami támogatások révén — a tervezettnél nagyobb pénzforrásokkal rendelkeznek beruházási célokra, de a nagy fejlesztés mellett is a termelés szerkezete lassan változik. A tapasztalatok alapján az 1978. évi népgazdasági terv a gazdasági munka fő feladatául a gazdasági hatékonyság további növelését, a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. Ennek elősegítésére a kormány több intézkedést tett. Ezek az intézkedések helyesek voltaik, de a célul kitűzött egyensúlyjavulás eléréséhez nem viszonyultak elég erőseknek, a kedvezőtlen folyamiatokat nem változtattak meg. Milyen mozaikokból rakható össze végül is az eddigi adatok alapján 1978 összképe? A termelés a maga teljességében és a főbb ágazatokban a tervezett ütemben emelkedik. Ám az anyagi ráfordítások a termelésnél gyorsabban nőnek, így a nemzeti jövedelem az úgynevezett bruttó termelésnél és ugyanígy a tervezettnél kisebb mértékben 4—4,5 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem növekedése végeredményben három év átlagában kisebb lesz. mint amilyet az ötéves terv előirányzott. A belföldi felhasználás céljaira és a külkereskedelem számára így kevesebb belföldi forrás! áll rendelkezésre, mint amit a tervekben számításba vettünk. A beruházások, minden normalizáló igyekezet mellett, ebben az évben is jelentősen felülmúlják a tervezettet és sajnálatosan gyors ütemben nőnek a készletek. így, bár a lakosság fogyasztása, a tervezett keretek között marad, a belföldi fölhasználás mintegy 6—7 százalékos növekedése nemcsak a tervezettnél nagyobb, hanem jelentősen meghaladja magának a nemzeti jövedelemnek az emelkedését is. Emiatt, különösen a nem rubel elszámolású áruforgalomban, a terv céljaival éppen ellenkezőleg, a behozatal a 'kivitelnél lényegesen gyorsabban nő. a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege romlik. Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben kizárólag gondjainkra és gyengeségeinkre kívániuk egymást figyelmeztetni, akkor a következő három egymással összefüggő jelenségcsoportot kell kiemelnünk. Az első: a világgazdasági körülmények a vártnál kedvezőtlenebbek. A külkereskedelmi cserearányok a számítottnál rosszabbak a korábbi elképzeléseinknél lassabban bővíthető a rubel elszámolású behozatal, rosszabbak a nem rubel elszámolású kivitel növelésének feltételei. A második: bár a rosszabbodó külgazdasági feltételek sürgetőbben követelték a g? ad aságosság. a hatékonyság javítását, mindez lassabban javul a tervezettnél. A harmiadik: a belföldi felhasználás, eaem belül a felhalmozás nagymértékben meghaladja a tervezettet. Hol tehetjük önmagunk a legtöbbet? Hol van tág és szabadabb tere a cselekvésnek? A nemzetközi politikai, katonai, gazdasági feltéplek alakulása — bármennvire is munkálkodunk ezek javításán — jórészt tőlünk füf get lenek. Viszont jelentős a befolyásuk belső helvze+ünkre cselekvési lehetőségeinkre. A hatékonyság alacsony színvonaláért, a tervezettnél magasabb belföldi felhasználásért, azonban már elsődlegesen mi vagyunk a felelősek. A belső gazdasági mun-