Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1851 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1852 zőbb szállítási kapcsolatokat teremtett. Másik igen fontos tennivalónak tartjuk a csomópontok és a vasútállomások területén levő fejlesztési elmaradások pótlását. Különösen fontosnak tartjuk Pécs helyzetének javítását. A vasút témájánál még el kell mondanom, hogy a Komlóról Dunaújvárosba történő szén szállítása ma is problémás. A jövőben a tervek szerint a szállítandó szénmenynyiség növekszik. Ezért kérem e vonal felülvizsgálatát. A közelmúltban képviselőcsoportunk a Volán 12. számú vállalatnál tartotta ülését. Az igazgató elvtárs nagyon frappánsan kezdte a tájékoztatóját; azt mondta, hogy a szállítás lebonyolításához ember, gép, pálya és az ezeket kiszolgáló létesítmények kellenek. Nos, áttérve a vasútról a közútra, néhány szóval a négy tényező közül az utakról szólnék. Baranya megyében a vizsgált időszakban az úthálózat jelentősen fejlődött. Állapota az országoséval megegyező. Sajátosság, hogy a főútvonalak aránya alacsonyabb, az úthálózat sűrűsége az aprófalvas települési viszonyok következtében nagyobb az átlagosnál. A burkolt állami utak hossza 10 százalékkal, a kiépített tanácsi utak hossza mintegy 70 százalékkal növekedett. Az úthálózat fejlesztése keretében lényeges problémák oldódtak meg, illetve megoldásuk folyamatban van. Ilyenek például a 6/a út építése, mely a Pécsen való átkelést javítja, az 58-as közúti felüljáró, mely hasonló problémát old meg, vagy a vasút helyett megépült, illetve korszerűsített pécs—harkány— szigetvár—'kaposvári út létrehozása. Mint említettem, megyénkre jellemző az aprófalvas település. E települések jelentős része el volt vágva, különösen rossz idő esetén a külvilágtól. Gyerekek, felnőttek esőben és sárban gyalogoltak iskolába, vagy éppen orvoshoz. A falvak lakóinak régi vágya, de mondhatom azt is, hogy jogos igénye nyert kielégítést a bekötőútprogram megvalósítása során: 48 községi bekötőút készült el Baranyában. E községeket •bekapcsolták az autóbuszforgalomba, és az áruszállítás folyamatosságát is biztosították. Hogy ez milyen sokat jelent, azt igazából e települések lakói tudnák elmondani. Az úthálózat fejlesztésének további részét képező összekötő útprogram megvalósítása beindulóban van. A tanácsok az elmúlt időszakban átlagosan évi 90 millió forintot fordítottak az utak korszerűsítésére és felújítására. Megállapítható, hogy e jelentős fejlődés ellenére a forgalom fejlődési ütemét nem lehetett az újabb útfejlesztésekkel követni. Az utak szélesítése és megerősítése a nagyobb települések átkelési szakaszainak korszerűsítése, bár sokat fejlődött, mégsem tekinthető kielégítőnek. Ezen összegezés magában foglalja a jövő feladatait, melyek megvalósításához indokoltnak tartja a megyében igen nagy erőfeszítés árán létrehozott útépítő kapacitásnak a térségben hagyását. Megyénkben a tárgyalt időszakban a közúti járművek száma, a szállítókapacitások jelentősen bővültek. Műszaki színvonaluk javult. A járművek száma megduplázódott és ma meghaladja a 60 ezret. A pécsi Volán 12. számú vállalat autóbuszállománya 21 százalékkal, a férőhelyek száma 37 százalékkal növekedett, természetesen ebben a számban benne vannak a vasútmegszüntetés kapcsán kapott autóbuszok száma is. Probléma ezen a téren, hogy a vállalatnak 104 db tízévesnél idősebb autóbusza van, melyeket indokolt volna gyorsabban lecserélni. Tekintettel az utazási igények növekedésére és a mindanynyiunk által ismert alkatrészproblémákra, melyről a miniszter elvtárs is szólt. Másik jelentős probléma e területen, hogy a megye városaiban Komló kivételével az autóbusz-pályaudvarok nem épültek ki. Még Pécsnek sincs autóbusz-pályaudvara. A vállalat tehergépkocsi-állománya ugyan csökkent, de kapacitása növekedett. További gond még, hogy míg a járművek száma, kapacitása növekedett, a műszaki telepek építése elmaradt, amit pótolni szükséges. A vállalatnál járva, egy igen érdekes dologra hívták fel a figyelmünket: A kulturált tömegközlekedés lebonyolításához hozzátartoznak az utastájékoztató táblák is. Jelenleg ezekre szabvány nincs. A Képzőművészeti Alap megrendelésre készít ilyen táblákat, művészeti alkotásért sem csekély áron, 7 ezer forintért, darabját. Kérném ennek a témának a központi megvizsgálását és rendezését is. Következő téma, melyről a beszámoló is szól, a víziközlekedés fejlesztésének lehetősége. Baranyában úgy vetődik fel ez a kérdés, hogy keleten a Duna, délen a Dráva, és jó lenne a lehetőségeket a jelenleginél jobban kihasználni. Javaslom e kérdés megvizsgálását, továbbá javaslom, hogy a Dráva esetében déli szomszédainkkal való közös hasznosítás lehetőségét is megvizsgálni szíveskedjen. Tisztelt Országgyűlés! Mondanivalómban csak érintőleg, és nem is minden területen mutattam be a közlekedéspolitikai koncepció eddigi végrehajtásának Baranya megyei eredményeit, gondjait. A ránk váró feladatoknak is csak kis részét ismertettem. Nem szóltam például a városi közlekedésről, tömegközlekedésről. Tettemezt azért, mert a miniszter elvtárs beszámolójából is kitűnik, hogy Budapest és a kiemelt, gyorsan fejlődő városok közlekedését, tömegközlekedését, melyek sorába Pécs városa is beletartozik, a koncepció további végrehajtása során is elsődleges feladatnak tekinti, mellyel meszszemenőleg egyetértek és megköszönöm. Tudom azt, hogy a jövőben még körültekintőbben, még súlyozottabban kerülnek a fejlesztések elosztásra. De azt hiszem, hogy ez a korrekt, jó kapcsolat, mely az elmúlt időszakban a tárca vezetése és a megye párt- és állami vezetői között létrejött, a jövőben is megmarad és közös gondjaink megoldására a jövőben is lehetőség nyílik. Befejezésül köszönetet mondok mindazoknak, akik a közlekedéspolitikai koncepció kidolgozásában, végrehajtásában közreműködtek ; további végrehajtásához eredményes munkát kívánok. A miniszter elvtárs által beterjesztett