Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-25

1767 Az Országgyűlés 25. ülése, 1978. október 26-án, csütörtökön 1768 dául a tananyag 'kiválasztása —, ahol a döntés és a vele járó felelősség is a pedagógusok, valamint a reális társadalmi igényeket isimerő tudósok, mérnökök, közgazdászok és. más szakemberek dolga. Nem kell félni az oktatásügyi kérdések nyílt vitáitól. A tartalmas munkán alapuló tekintélyt nem kezdheti ki a meg nem értés, s ehhez a tekintélyhez hozzátartozik az alkotó vitakészség, a javaslatok, bírálatok komoly megfontolása és figyelembevétele is. A viták alapjában jobbító szándékúak, hasznosak, előrevisznek, részei a demokrácia kiszélesedésének egy nagy horderejű, mindnyájunkat érintő kérdésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Terveinket csakis a pedagógusok hozzáértő, lelkes munkájával válthatjuk valóra. Tisztában vagyunk a nevelés, a szocialista tudatformálás társadalmi súlyának növekedésével. Az oktató-nevelő munka színvonalának emelése fokozott követelményeket állít a pedagógusok elé. Ahhoz, hogy ezeknek megfelelhessenek, javítanunk kell munkájuk feltételeit, mentesíteni kell őket a felesleges, nem érdemi tennivalók alól. Figyelmesen kell törődni hétköznapi gondjaikkal, mert közérzetük senki számára sem lehet közömbös. A kötelességét átlagosnál jobban teljesítő, az új, összetett feladatokra felkészülő, önmagát művelő és fejlesztő nevelőt jobban meg kell becsülnünk. Külön is elismerés illeti azokat, akik nehezebb feltételek között is tudásuk, képességük legjavát adják. A nagyobb és jobb eredmények mögött ott van a nievelő hivatásszeretete, mindennapos erőfeszítése, áldozatkészsége. A tantestületekben támogatni kell a jobbra törekvő, az újat, az eredményesebb megoldásokat kereső alkotómunkát. A pedagógusok tevékenységüket sajátos helyzetben végzik. Személyesen is felelősek a reájuk bízott gyermekiek szellemi fejlődéséért, testi épségéért, egészségéért. Különböző gondolkodású emberekkel, sokféle felfogású szülővel kell szót érteniük, s munkájuk során gyakran kerülnek konfliktusba szülőkkel és másokkal. Törekvéseik a gyermekek és a szülők javát szolgálják akkor is, ha ezt a szülők nem is mindig ismerik fel. Ezért nagyobb támogatást, több védelmet érdemelnek, az esetenként jogos, indokolt bírálat mellett. Mi, kommunisták külön felelősséget érzünk azért is, hogy a kötelességét teljesítő pedagógus minden esetleges zaklatással, helyi kiskar álykodássial szemben védve legyen. Ennek biztosításában és az iskolai tantestületek jó szellemének, alkotó légkörének kialakításában nagy felelőssége, szerepe van az igazgatónak, a tanácsoknak, a munkáltató szerveknek is. A pedagógusok munkáját sokszor különböző oldalról bírálják, vitaitják. Bizonyos, hogy közöttük is vanmak gyengébbek. De a pedagógusok tevékenységének van egy mércéje, és ez az, hogy az új nemzedék az elődeinél több ismerettel, szélesebb tudással felvértezve lép ki az iskola kapuján; igényesebben, az értékek iránt fogékonyabban kezdi el alkotó éveit. Tisztelt Országgyűlés! A pedagógusoknak is tudniok kell azonban, hogy éppen munkájuk fontosságát tartja szem előtt a társadalom, amikor az eddiginél is eredményesebb munkát vár tőlük. Egyetlen területen sem viselhetjük el az elszürkülést, nem tűrhetjük meg az idegenkedést az újtól. Az oktató-nevelő munkára különösen érvényes ez. A pedagógus csak akikor teljesítheti hivatását, ha napról napra önmagát is megújítva küzd meg a sikerért, az eredményért. A pedagógusok munkájának lételeme az új ismeretek, értékek befogadása, és alkotó továbbadása. Éneikül nem őrizhetnék meg hatásuk frisseségét. Mindez önművelést, szervezett továbbképzést igényel. Helyes, hogy az Oktatási Minisztérium ehhez a pedagógus-továbbképzés fejlesztésével a jelenleginél jobb feltételeket kíván teremteni. Ez azonban összetett feladat, amelyet egyedül nem -tud megoldani. Segítséget kell, hogy kapjon a tudományos intézetektől, a felsőoktatási és pártoktatási intézményektől, a rádiótól, a televíziótól. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási miniszter jelentésében felvázolt, csaknem másfél évtizedes fejlődés megerősít bennünket abban, hogy az út, amelyen járunk, jó. Erőinket — — mind az anyagiakat, mind a szellemieket — még jobban összehangolva, ezen az úton kell a jövőben is haladnunk. A felnövekvő nemzedék nevelése közös ügyünk. Felelős szolgálatával jövőnket, gyermekeink szocialista szellemű nevelését biztosítjuk, és azt, hogy a munka, amelyet most mi végzünk — a fejlett szocialista társadalom építése —, méltó örökösökre találjon. Amikor a parlament fórumán állást foglalunk közoktatásunk időszerű kérdéseiben tudnunk kell —, döntésünkkel társadalmunk holnapját alakítjuk. Az oktatási miniszter elvtárs beszámolóját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében elfogadom, és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Vallyon Aladárné képviselőtársunk felszólalása következik. VALLYON ALADÁRNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Szocialista társadalmunk fejlődése, a tudományosHtechnákai forradalom megköveteli a közoktatás állandó korszerűsítését, új tantervek, intézkedések bevezetését. Ma minden állampolgárnak joga van tanulni, egyre nagyobb általános műveltség, szákmai tudás birtokába jutni. A XI. kongresszus határozata megerősítette az oktatáspolitikai határozatot. A határozat megvalósítása során megyénk társadalmi életébeni, közvéleményében pozitív szemléletváltozás következett be. Ez Csongrád város Tanácsánál abban is megnyilvánul, hogy 1978-iban a költségvetésből csaknem kétszeresét fordítja az 1972^es évinek. A párthatározat megjelenése óta megyei szintű párt- és tanácsi intézkedések születtek és valósultak meg. Ezek tartalmazták az óvodai nevelésben részesülők arányának növelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését, a felső tagozatos (tanulók szakrendszerű oktatásának általánossá tételét, a tankötelezettségi törvény maradéktalan érvényesítését, a nevelőmunka feltételeinek, színvonalának fejlesztését,