Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1451 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1452 működő szervek munkáját egységesen szabályozza. A végrehajtás folyamán ezek az eltérések területenként és időszakonként sajátos gondokat és feladatokat jelentenek. Somogy megyében is megtalálhatók azok a vonások, amelyek a mindennapok kereskedelmi munkájában sajátos körülményeket teremtenek. Szeretnék nagyon röviden szólni erről, mert úgy érzem, hogy ezek ismerete is közelebb visz a törvényben foglaltak helyes megvalósításához. Megyénkre jellemző a gyors urbanizálódás, tíz éven belül három új városunk született, de emellett továbbra is az aprófalvas településszerkezet dominál. Az új városok a kereskedelmi ellátásban is városias színvonalat szeretnének. Ugyanakkor a kisebb települések lakói is jobb, szebb körülmények között és több áruból szeretnének vásárolni. A közel 9 milliárd forint kiskereskedelmi forgalomból a szövetkezeti és állami szektor megközelítőleg fele-fele arányban részesedik. Fogyasztási szövetkezeteink szinte egyeduralkodók a kistelepüléseken és kisközségekben. De emellett komoly részt vállalnak a nagyközségek, városok és a Balaton-part ellátásából is. Azt is meg kell jegyezni, hogy ma már nagyon sok és egyre több szép, korszerű szövetkezeti üzlettel találkozhatunk falun és városban egyaránt. Állami kereskedelmi vállalataink is igyekeztek mindenben megfelelni az állandóan változó és igényesebb keresletnek. Ezt a célt szolgálta egész kiskereskedelmünk területén az erőteljes fejlődés, ami a tárgyi és technikai feltételekben megvalósult. Például ma már egyáltalán nem ritka, hogy falun városi peremkerületekben korszerű hűtőpultokban tudják tárolni a romlandó élelmiszereket és így a választékot is bővíteni tudják. Ez a technikai, műszaki fejlődés megalapozza az ellátás színvonalának javítását, de önmagában nem oldja meg. Jól és magasabb szinten képzett szakemberekre is szükség van. Sajnos, a személyi feltételek megyénkben nem tudtak ezzel lépést tartani. Ennek alapvető okát az oktatás körülményeiben látom. Szakmunkásképzésünk korszerűtlen, szűk kapacitású épületekben folyik. Nem is lehet ilyen körülmények között az elméleti oktatást kielégítően végezni. Középfokú szakemberképzésünk is gondokkal küzd. Ha megvizsgálom a kereskedelmi vállalataink és szövetkezeteink felsőfokú végzettségű szakemberhelyzetét, nagyon szomorú képet kapok. Igen kevés az a fiatal, aki évente kereskedelmi végzettséggel a főiskola vagy egyetem padjaiból kikerül és még kevesebb, aki végzés után a kereskedelemben tartósan elhelyezkedne. A munka melletti felsőszintű továbbképzés is nagyon lassú előrelépést biztosít. A felvételre jelentkezők elenyésző hányada kezdheti csak meg tanulmányait, de közülük még le is morzsolódnak. Azt hiszem, hogy erről a kérdésről a törvény vitája során is szólni kell, mert nem mindegy, hogy a végrehajtó és irányító apparátus szakmai tudása és felkészültsége milyen. Ugyancsak nem elhanyagolható, hogy a megszerzett tudás továbbfejlesztésére milyen lehetőségek vannak. A lakosság jó ellátásának egyik nélkülözhetetlen pillére a nagykereskedelem. Tárolt árukészletével biztosítja a folyamatos áruutánpótlást, bizonyos termékeket hosszabb időre raktároz, hogy a termelés szakosságát kiegyenlítse. Ehhez megfelelő nagyságú, az áru minőségének megóvását biztosító raktárakra van szükség. Megyénkben sajnos igen kedvezőtlen a helyzet ezen a téren, csaknem minden szakmában. Erre feltétlenül fel kell figyelnünk. Szeretnék még néhány gondolatot elmondani Somogy másik sajátosságáról, az idegenforgalomról. A Balaton déli partja nagy vonzerőt jelent a hazai és külföldi idegenforgalom számára. Főidényben az állandó népességgel együtt mintegy 300 ezer fő fogadásáról kell egyidejűleg gondoskodnunk. Kereskedelmi szerveink elsőrangú feladatuknak tekintik az idegenforgalmi igények maradéktalan kielégítését. Ez feszített és gyakran nyolc órát lényegesen meghaladó munkavégzést jelent számukra. Az eszközök és munkaerők időleges, esetenként végleges átcsoportosítását is el kell végezni és annak feltételeit minden vonatkozásban biztosítani. A parti településeken nyáron városias ellátást kívánnak az üdülők. Elvárják joggal, hogy pihenésükhöz minden feltétel adott legyen. Tudjanak kulturált körülmények között lakni, vásárolni, étkezni, strandolni, sportolni, művelődni, közlekedni és sorolhatnám még tovább. Tehát rendkívül összetett és összehangolt feladatokról van szó, amelyben a kereskedelem meghatározott szerepet tölt be, de jó munkája önmagában még nem biztosíték arra, hogy idegenforgalmi kínálatunk megfeleljen az elvárásoknak. Tisztelt Országgyűlés! Meg vagyok győződve arról, hogy a belkereskedelmi törvény életbe léptetésével a fejlődés további lehetőségét teremtjük meg. Ebből kiindulva a törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Czégai Valéria képviselőtársunk. CZÉGAI VALÉRIA: Tisztelt Országgyűlés! Megtisztelő számomra, hogy a forradalmi évfordulókban gazdag tavaszon, az Országgyűlés mai ülésén kerülhet sor első felszólalásomra. Azt gondolom, megértik képviselőtársaim, hogy a lajosmizsei ÁFÉSZ bolti eladójának nem könynyű véleményt nyilvánítani a belkereskedelmi törvényjavaslat vitájában. Számomra történelem az az idő, amikor kibontakozott a szocialista kereskedelem. Látom azonban a lakosság keresletének gyors növekedését. Ma már olyan fogyasztói igényekkel kell számolnunk, amelyek nemcsak a mennyiségi szükségleteket tükrözik, hanem egyre inkább jelzik a differenciált minőségi és választéki követelményeket is. A most megvitatásra kerülő törvényjavaslat a jogszabály erejével kíván hatni arra, hogy, ezeknek a követelményeknek árukínálatunk minél jobban megfeleljen. Nem elég sok árut, megfelelő választékot kínálni, gondot kell fordí-