Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-25

1753 Az Országgyűlés 25. ülése, 11 munkát segítő eszközökben vált kézzelfogható valósággá. A IV. ötéves terv beruházási programjának teljesítése, sőt túlteljesítése és az V. ötéves tervben eddig elért eredményeink lehetővé tet­ték az óvoda-, iskolahálózat gyors ütemű kor­szerűsítését. Megyénk általános iskoláiban a tanulók 93 százaléka osztott iskolában sajátítja el az alapvető ismereteket, a felsőtagozatos ta­nulók 98,8 százaléka pedig szakrendszerű okta­tásban részesül. Ezekkel az eredményekkel a megyék közötti rangsorban a 19. helyről a 14. helyre léptünk elő, és nem kis büszkeség tölt el bennünket. Megragadom az alkalmat és köszönetet mondok központi szerveinknek, hogy az V. öt­éves terv során lehetővé tették a megyének 5 ezer óvodai hely, 301 általános iskolai, 26 kö­zépiskolai és 20 szakközépiskolai tanterem, va­lamint 1250 kollégiumi hely felépítését, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A tervszerű munkaerő-gazdálkodás, a pe­dagógusok fokozott erkölcsi és anyagi megbe­csülése eredményeként javult a nevelői és ezen belül szaktanári ellátottságunk. Ehhez nagyban hozzájárult a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Megyénkben nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy az egyre fejlődő ipari üzemek számára biztosítsuk a szakmunkásokat. 12 ezer szak­munkástanulót oktatunk korszerű intézmények­ben. Az üzemekben dolgozó munkások 44 szá­zaléka szakmunkás. Az oktatás korszerűsítésére vonatkozó párthatározat kiemelten foglalkozik a szakmunkásképzéssel is. Megyénkben a párt­határozat végrehajtása az említett eredménye­ket hozta. Szükséges azonban a legjobb peda­gógusokat ide irányítani, valamint az intéz­ményhálózat korszerűsítése, további kollégiu­mok építése. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatóm nem lenne teljes, ha az eredményekkel együtt nem szólnék gondjainkról. Három alapvető gondunk van. Először is, nem megfelelő megyénkben a kistelepüléseken a nevelői ellátottság. Másod­szor, az országos bérrendezés után is tovább nőttek a feszültségek, az országban nálunk a legalacsonyabb a pedagógusok bérszínvonala. Ezt megyei erőforrásból feloldani nem tudjuk. Végül, nagy problémát okoz a cigánygyermekek oktatása. Számuk jelenleg több mint 10 ezer. Ez a tanköteles korú gyermekek számának 10 szá­zaléka. Nem tudjuk biztosítani rendszeres isko­lába járásukat, emiatt van az, hogy nálunk a megyében lassúbb a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Szabolcs-Szatmár megyében a természetes szaporulat az országos átlag kétszerese. Évente átlagosan 11 ezer gyermek születik. A megva­lósuló fejlesztések a növekvő gyermeklétszám miatt egyre inkább csak az eddig elért szín­vonal tartását teszik lehetővé. Tekintettel arra, hogy az ország munkaerőpótlásának Szabolcs­Szatmár megye a jövőben is jelentős bázisa lesz, több mint megyei érdek, hogy az itt élő és tanuló fiataloknak ugyanolyan feltételeik és esélyeik legyenek, mint az ország más területén élőknek. Ehhez azonban a megyék között ma 8. október 26-án, csütörtökön 1754 még meglevő ellátottságbeli szintkülönbséget kellene megszüntetni, vagy legalább mérsékel­ni. Javasolom, hogy a jövőben mind a költ­ségvetési előirányzat, mind a fejlesztési beru­házási lehetőségek elosztásakor a szintkülönb­ség csökkentése érdekében legyen alapvető szempont a gyermeklétszám. Kérem a kor­mányt, hogy fordítson megkülönböztetett gon­dot Szabolcs-Szatmár megyére, a gyermeklét­számot mint alapvető szempontot figyelembe véve. Szűkebb hazámban, Nagykálióban óvónő­képző szakközépiskola működik, amelynek szer­ves része a gyakorló óvoda. Látogatások, fel­mérések bizonyítják, hogy ebben az intézmény­ben folyó oktató-nevelő munka magas színvo­nalú. Nem tudjuk azonban biztosítani a gya­korló óvodai szintet. Mindössze 4 foglalkozta­tási termünk normál méretű. Ugyanezt mond­hatom el napközi otthonunkról is. öt foglalkoz­tatási teremben 388 tanuló foglalkoztatását kell biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! Számokkal, statiszti­kai adatokkal sok mindent lehet igazolni. Van­nak azonban a nevelőmunkának olyan terüle­tei, amelyekben az elért eredmények bizonyító erejét nem a viszonyszámok, a százalékban ki­fejezett értékek tükrözik elsősorban. Pedagógiai tapasztalatomra alapozva többek között arról is beszélnem kell, hogy iskoláink döntő több­ségében erősödik az emberközpontú szemlélet, amely a szocialista erkölcs sok vonásának tar­talmi gazdagodását eredményezi. Megvalósuló­ban van a nevelő iskola. Folyamatosan fejlődik tanulóink magatartásának kulturáltsága, isko­láink egyre inkább a szocialista életre nevel­nek. A pedagógus irányító szerepe a tanítási órán megmaradt. Vannak tantárgyak, ahol az érzelmi nevelésnek különösen nagy "*â szerepe. Nem lehet egy pedagógusnak nagyobb öröme annál, mint amikor látja, hogy tanítványai nemcsak értik, érzik is a tananyagot. Főleg az irodalomórákon sikerül ez, de a többi tanórán is megvalósítható. Engedjék meg az elvtársak, hogy példát hozzak. Soha sem felejtem el, amikor Móricz Zsigmond Hét krajcár című elbeszélését először tanítottam. Nagy élmény volt látni a gyerme­kek arcát, amint a kis remekmű elemzésekor egyre komolyabbá válik, amint az egyes kraj­cárok hosszas keresgélése folyamán egyre job­ban megértik-megérzik a család helyzetének tarthatatlanságát, e kor tragikumát, és végül az elemzés befejeztekor az egyes tanulók szemé­ben könny jelenik meg. Ezek a gyermekek nemcsak megértették, meg is érezték azon az órán, hogy mit tűztünk ki nevelési célul, mi volt annak az órának az anyaga. De ellenpéldát is hozhatok, amikor együtt kacagunk a pórul­járt szereplőn, a vidám történeteken. Miért mondtam mindezt el? Ha lelkiismere­tesen készül a pedagógus, ha tudásának legja­vát adja, ha a tanóra légköre oldott, ha le tud­ja kötni a tanulók figyelmét, színes, változatos óravezetéssel és a számonkérésben is következe­tes, komoly eredményeket érhet el akkor is, ha a tárgyi feltételek nincsenek teljesen biztosítva.

Next

/
Thumbnails
Contents