Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1447 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1448 kereskedelem kialakításában is. Csaknem minden nagyobb településen kétszintes áruház épült. Ezek a kiskereskedelemmel együtt a helyi iparcikk-forgalmazást korszerű formában részben vagy teljes egészében megoldották. A jövedelem növekedésével arányosan a fogyasztói igények kielégítéséhez nagyban hozzájárult az utóbbi években a több szektorú kereskedelmi tevékenység kialakítása. A mezőgazdasági szövetkezetek a tanácsi szervek irányításával öntevékenyen kezdeményezték a kereskedelmi hálózat fejlesztését. Szinte a megye minden településén kiemelkedőnek tartja a lakosság az élelmiszer-ellátáson belül a hús-, zöldség-gyümölcs forgalmazásban nyújtott kedvező lehetőségeket. Szükségesnek tartjuk a helyi kezdeményezésekkel további bátorítást adni a szövetkezeteknek a lakosság ellátásában való további részvételükre. A sokoldalú törekvések, a központi és a vállalati, valamint a szövetkezeti fejlesztések figyelembevételével is megyénk még mindig hátrányos helyzetben van az üzlethálózat tekintetében az országos átlaghoz képest. Ezt mutatja az ezer lakosra jutó bolti alapterület és az öszszes forgalom közötti aránytalan eltérés. Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy választókerületemben, Hajdúböszörményben is jelentős elmaradás érzékelhető. Itt az ezer lakosra jutó bolti összes alapterület 308 négyzetméter, míg más azonos lakosú településeken 439 négyzetméter vagy a részleges középfokú központokban 399 négyzetméter. Nem jobb a helyzet az ezer lakosra jutó kereskedelmi vendéglátóhelyi alapterületnél sem. Hajdúböszörményben 91 négyzetméter, azonos lakosú településeken 181 négyzetméter és a részleges középfokú központokban 228 négyzetméter. Meglevő gondjaink között az egyenlőtlen ellátásról is szólni kell. Előfordul, hogy egyes üzletekben nagyobb a kínálat, mint az igény, a város külső területén és az új településeken viszont az üzlettér hiányában még az alapellátás is alacsony szintű. A foglalkoztatottak nagyarányú növekedésével az igény szerinti közétkeztetés bővülése területünkön nem kielégítő. A vendéglátó vállalatoknak nagyobb figyelmet kell fordítani a kulturált étkeztetésre minden egységben, mint arról a miniszter elvtárs is szólt. Különbséget kell tenni a közélelmezés területén a lakosság igénye szerint a közétkeztetés és az üzemi étkeztetés szétválasztásában. A szükséges előrehaladás érdekében a jövőben törekedni kell arra, hogy az új lakótelepekkel egy időben, vagy rövidebb időkéséssel épüljenek fel a kereskedelmi egységek. Célszerű lenne a célcsoportos lakástömbökben az eddigieknél több üzlethelyiség beépítését alkalmazni. A fentiekben látható nagyarányú lemaradás szinte egy ötéves terven belül nem hozható be. Ahhoz, hogy a viszonylagos elmaradásunkat fokozatosan csökkentsük, az eddigieknél nagyobb központi támogatásra lenne szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! A kereskedelmi törvényjavaslat kapcsán ezeket a gondolatokat szerettem volna megyénk és választókerületem ellátási gondjairól megemlíteni. Lakosságunk őszintén elismeri azt a nagyarányú fejlődést, amely hazánkban vagy megyénkben is a kereskedelmi hálózat fejlesztésében, az áruellátás bővítésében és színvonalának növelésében végbement. A nagyobb arányú fejlesztés igénye összefügg a területünkön végbement életkörülmények fejlődésével. Ebből fakad, hogy a kormány a jövőben is nagyobb figyelmet fordítson az elosztásnál a hátrányos helyzetű megyékre, hogy belátható időn belül érjék utol az országos szintet. Ebben a törekvésünkben egyértelműen támogatnak bennünket az ipari munkások, termelőszövetkezeti dolgozók és nem utolsósorban a belkereskedelemben foglalkoztatottak egésze is. Tisztelt Országgyűlés! E gondolatok jegyében a törvényjavaslatot a kiadott módosításokkal elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik Antal Imre képviselőtársunk. ANTAL IMRE: Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslatban helyesen nyert megfogalmazást, hogy a belkereskedelem fejleszti a kereskedelmi hálózatot, előmozdítja az áruk útjának gazdaságos szervezését a termelőktől a fogyasztókig, javítja a vásárlási körülményeket. Én ez alatt azt is értem, hogy a kereskedelem a lakosság alapellátását a legfontosabb, a leggyakrabban szükséges élelmiszerekből és vegyesipari cikkekből az állampolgárok lakásához viszonylag közel biztosítja. Miért tartom szükségesnek ezt külön is hangsúlyozni? Pest megye képviselője vagyok, pontosabban a Budapestet övező agglomerációs gyűrű legnagyobb településének, Érd nagyközségnek a képviselője. Köztudott, hogy Pest megyéből, annak is elsősorban agglomerációs övezetéből naponta közel 200 000 ember utazik fővárosi munkahelyére. Mint magyar állampolgárok őszintén örülnek annak, hogy szüntelenül gazdagodik Budapest, s ezen belül a már több csomópontban, például a Déli pályaudvar, Nyugati pályaudvar környékén új áruházak épülnek. De nem örülnek annak, hogy ők ezekben az áruházakban, vagy másutt Budapesten kényszerülnek vásárolni munkájuk befejezése után és az árut vonaton vagy autóbuszon, csúcsforgalmi időben kénytelenek hazavinni. Ez nemcsak a vásárlóknak fárasztó és kényelmetlen, de nem használ az árunak sem. Tudom, hogy ezekre az áruházakra nagy szüksége van a főváros lakosságának, és éppen ezért fel kell, hogy épüljenek. De feltétlenül szükségét látom annak, hogy a fővárost övező agglomerációban, ahol még nincs és nagyon szükséges lenne, például Érden, Gyálon, Foton, Monoron a lakosság igényeit kielégítő áruházak épüljenek. Szűkebb pátriámról szólva el kell mondanom, hogy a századforduló idején még mindössze ezer lakosa volt. Igaz, akkor még Hamzsabégnek hívták. Fél évszázad alatt azonban az itt élő emberek száma már 18 000-re növekedett. És ez a fejlődés 1950 óta tovább gyor-