Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1445 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1446 szer nagyon mostoha körülmények között kell végezniük munkájukat, amit elsősorban munkaadóiknak, de a társadalomnak is figyelembe kell venni. Nagyon jól tudom, hogy a kiszolgálás nem mindig elég udvarias, sőt egyes eladók esetenként elítélhető módon viselkednek. Ezen természetesen változtatni szükséges, de azt is be kell látnunk, hogy a vevők sem mindig angyalok. Kedves Elvtársak! Nagyon fontos, indokolt és szükséges a belkereskedelemről törvényi alkotni, egységesíteni a jogi szabályozást, bár véleményem szerint a belkereskedelemben található fogyatékosságok nem mindig a jogi szabályozás hiányából adódtak. Talán helyes lenne, ha a végrehajtási utasításban vagy annak mellékleteként összefoglalni — már csak a könnyebb áttekintés érdekében is — azokat a jogszabályokat, amelyek továbbra is érvényben maradnak. Végezetül javaslom, hogy a törvényjavaslat elfogadása a végrehajtási utasítás elkészülte után és a hatálybalépés előtt az érdekelt szervek, minisztériumok, főhatóságok széles körben vitassák meg azt azokkal, akikre majd annak gyakorlati végrehajtása vár. Kérem, hogy az észrevételeimet — ha azzal egyetértenek — a végrehajtási utasítás kiadásánál vegyék figyelembe. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Vilmányi Mária képviselőtársunk. VILMÁNYI MÁRIA: Tisztelt Országgyűlés! A Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport megvitatta a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot és támogatja elfogadását. Képviselőtársaim sokoldalúan és konkrétan szóltak arról a nagyarányú fejlődésről, amely a kereskedelemben az elmúlt időszakban végbement, emellett nem hallgatták el a meglevő helyi gondokat sem. Az eddigi vitából kitűnt, hogy most olyan törvény megalkotásáról van szó, amely mindennapi életünkben meghatározó jogokat biztosít, és védi a vásárlók érdekeit, ugyanakkor feladatot is határoz meg. A törvényjavaslat sok olyan dolgot tartalmaz, amely valóban nagyon fontos és már rendezésre vár. A törvény erejére támaszkodva fel kell lépni a jövőben kereskedelmünkben előforduló nemkívánatos események ellen, amelyekről az expozéban is szólt a miniszter elvtárs. A lakosság életkörülményeinek fejlődésében olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor az áruellátás színvonala fontos követelménnyé vált. Ezért helyes, hogy a törvényjavaslat nemcsak a belkereskedelem feladatát határozza meg, hanem az ipar, a mezőgazdaság gyártmányszerkezetén belül a lakosság szükséglet szerinti igényének mennyiségi, minőségi kielégítésére is nagyobb gondot fordít. Egyetértek annak hangsúlyozásával, hogy szükséges: a külkereskedelem is többet vállaljon az igények kielégítésében. Több ágazat jó együttműködése révén biztosítható, hogy az áruellátásban az eddigiektől kevesebb hiánycikk keletkezzék. A törvényjavaslatban sokoldalúan kifejtett fogyasztói érdekvédelem megvalósítása azt igényli, hogy a termelés területén minden dolgozó azt adja a munkában, minőségigényben, amelyet mint fogyasztó saját maga is megvásárolna. E felismerésből kiindulva közelebb kerülünk ahhoz, hogy a kereskedelem a vásárlókat megfelelő mennyiségű és minőségű áruval lássa el. A törvényjavaslatnak nagyon fontos része a fogyasztói érdekvédelem és a vásárlók jogai. A belkereskedelemről szólva ez természetes is, de mai életünk velejárója, hogy kimondjuk: a jogok csak a kötelességekkel együtt érvényesek. A kulturált kereskedelmet csak a vevő és az eladó jó kapcsolata alapján tudjuk megvalósítani. A kereskedelemben is jelen kell lenniök a társadalmunkra jellemző jó emberi kapcsolatoknak, és ez csak a kölcsönösség alapján valósulhat meg. Nekünk vásárlóknak is kötelességünk türelmesnek, udvariasnak lenni, ügyelni az üzlet rendjére, hogy ezzel is könnyebbé tegyük a mintegy félmillió, a kereskedelemben dolgozó ember fáradságos munkáját. A napi bevásárlást elősegítve a felelős szervek a jövőben az új önkiszolgáló ABC-áruházakat úgy tervezzék meg, hogy az áru láthatóan, jól legyen elhelyezve, és a vásárlók sok mozgással is megfelelően elférjenek az üzlettérben. Ezzel elősegítik a vásárlás idejének lerövidítését és nem utolsósorban az eladók munkáját is megkönnyítik. A törvény megalkotása és végrehajtása tovább segíti a kongresszusi határozat megvalósítását, hogy a tervidőszakra a lakosságot a jövedelmekkel arányosan több, jobb, választékosabb szükségleti cikkel kell ellátni, fejleszteni kell az állami és a szövetkezeti kereskedelmet, javítani kulturáltságát, szélesíteni az üzlethálózatot. Az elmúlt időszakban a lakosság áruellátása érzékelhetően sokat fejlődött. A fogyasztói cikkek bővülésén belül különösen az élelmiszerellátásban van nagyarányú javulás. Ezt számokban is mutatja a belkereskedelmi forgalom dinamikus növelése. Az eredmények mellett ugyanakkor megemlítem, hogy a jó áruellátás esetén is mutatkoznak aránytalanságok, és ez különösen a vidéki városokban tapasztalható. Az esetek jó részében csak látszólagos hiánycikkekről beszélhetünk, mert az áru az országban megtalálható, csak nem megfelelő elosztásban. Kívánatos, hogy a nagykereskedelmi vállalatok nagyobb figyelmet fordítsanak az áruterítésre, és a meglevő elosztási keretek jobban igazodjanak az igényekhez. Tisztelt Országgyűlés! Hajdú-Bihar megye kereskedelmi forgalma dinamikusan, az országos átlagot meghaladó mértékben növekszik az utóbbi években. Az egy lakosra jutó eladási forgalom mutatója már megközelíti az országos átlagot. Az elmúlt években fejlődött a kiskereskedelmi üzlethálózat és az ellátás is. A szövetkezeti kereskedelem különösen vidéki helyeken jelentős előrehaladást ért el az utóbbi években az üzlethálózat fejlesztésében és á korszerű