Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1693 Az Országgyűlés 24. ülése, 1978. július 7-én, pénteken 1694 pontot képviselte és nagy gondot fordított a törvényesség, a határozatok kimunkálására, megvalósítására, az eredményes végrehajtás feltételeinek megteremtésére. Ezt az egyre erőteljesebben kibontakozó törekvést igen jónak tartom, amelyet a következő években úgy érzem, még tovább kell erősíteni. A végrehajtás előtérbe helyezése szükséges azért is, mert véleményem szerint is az alapvető kérdések szabályozva vannak, sőt sok az érvényben levő rendelet, és nem csökkent kellőképpen a bürokratizmus sem. Alapvetően tehát nem új határozatok meghozatalára, hanem a meglevő határozatok, törvények következetesebb végrehajtására, a jó végrehajtás feltételeinek megteremtésére van szükség. Helyzetünkből adódóan úgy látom, még nagyobb és eredményesebb munkát kell végeznünk a költségvetés egyensúlyának megteremtése, az ország adósságterhének csökkentése, a negatív külgazdasági hatások mérséklése területén, ahogyan ezt az expozé és több képviselőtársam is hangsúlyozta. Ennek érdekében nagyobb erőfeszítést kell tennünk a termelés és a termékszerkezet korszerűsítése, az intenzív gazdálkodás kibontakoztatása, a minőség és a hatékonyság fokozása, a tőkés-export növelése érdekében. A kormánynak mindezek megvalósítására igen sok eszköz áll rendelkezésére. A népgazdasági egyensúly helyreállításához az is szükséges, hogy behatóbban foglalkozzon a kormány a beruházásokkal. Közismerten évek óta viszszatérő gondunk, és sajnos nincs lényeges előrehaladás ezen a területen. A tisztelt Országgyűlés előtt ismert, hogy a beruházások túlméretezettek, a tervezett szintet minden évben meghaladják, időben elhúzódnak, és a költségek nagymértékben növekednek. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az első és legfontosabb feladatunk az lenne, hogy megteremtsük a beruházási igény és a kivitelezői kapacitás összhangját, hogy jobb érdekeltséget teremtsünk a tervezők, a beruházók és a kivitelezők között, hogy a vállalati beruházásokat a szükséges keretek között tartsuk, és mindezek alapján biztosítsuk, hogy a beruházások határidőre, a tervezett költséggel valósuljanak meg. A kiemelt nagy beruházások mellett a kisebb, de jelentős beruházásokra is nagyobb figyelmet kell fordítani és eredményesebb koordinációt kellene megvalósítani. Ügy gondolom, hogy a beruházások területén az erélyesebb fellépést lakosságunk helyeselné. Az intenzív, hatékony gazdálkodás megvalósítása egyre jobban sürgeti a munkaerővel való gazdálkodás megjavítását is. Közismert, hogy egyre kevesebb munkaerővel rendelkezünk, mégis a rendelkezésünkre álló lehetőség, a meglevő munkaerővel való gazdálkodás nem éri el a kívánt szintet, többen szóltak erről. Korszerű, aránylag jól szervezett üzemeinkben még mindig a munkaerő a legolcsóbb. Hatékony intézkedés kellene annak érdekében, hogy a rendelkezésünkre álló munkaerő és a munkahelyek között az összhang létrejöjjön. Nagyobb erőfeszítést kell kifejteni a szakemberek és a szakmunkások képzésére, a dolgozók műveltségének emelésére, az oktatás, nevelés feltételeinek megteremtésére. Együttes erővel kell dolgoznunk annak érdekében, hogy "tovább erősödjön az üzemi demokrácia, a jogok és kötelességek egysége, ténylegesen javuljon a munkafegyelem, hogy fokozottabb mértékben érvényesüljön az elosztás szocialista elve, az anyagi és erkölcsi ösztönzés egysége. Fel kell figyelnünk az olyan jelenségekre is, hogy egyes üzemekben évek óta nagy a bérmegtakarítás és ugyanakkor alacsony a bérszínvonal. A kormány állásfoglalásait, határozatait ezekben a fontos kérdésekben, úgy vélem, konkrétabbá és gyorsabbá kellene tenni. A kormánynak a minisztériumokat, a főhatóságokat talán jobban kellene ösztönözni aktivitásuk fokozására, munkájuk hatékonyságának emelésére. Szeretném kifejezésre juttatni azt a véleményemet, hogy szükség lenne az ágazati irányítás erőteljesebb fejlesztésére az említett kérdésekben is, és olyan kérdésekben is, mint a területi szakosodás, az export növelése, az intenzív gazdasági fejlesztés és a termékek jobb minőségének biztosítása. Az ágazati irányítás megjavításában nagy lehetőségek és tartalékok rejlenek. Gyakorlatból tudjuk, hogy sok fontos kérdés megoldását gyorsabbítaná, ha a minisztériumok, a főhatóságok gyorsabban és aktívabban tevékenykednének. Egész gazdasági fejlődésünknek nagy tartalékai vannak a szubjektív tényezőkben, az emberi gondolkodásban, emberi magatartásban, a felelősséggel végzett pontos, szorgalmas munkában. Szükség van tehát arra, hogy minden, ami meggyorsítja a fejlődést, előreviszi céljaink elérését és ösztönöz, az mind minél előbb hasznosuljon. Ügy gondolom, hogy még hatékonyabb cselekvési egységre és aktivitásra van szükség az állami, gazdasági, társadalmi szervek részéről egyaránt. Mindnyájunk előtt ismert, hogy a szocialista munkaverseny a dolgozók őszinte cselekvőképességéből fakad. Ha tovább korszerűsítjük és szélesítjük a szocialista munkaversenyt, megszüntetjük az akadályozó tényezőket, a formaságokat, akkor fel nem mérhető erőt tudunk még felszabadítani építőmunkánk javára. Talán többet kellene az öntudatra, a tiszta emberi érzésekre, a munka- és a haza szeretetére is építeni. József Attila ínta: „Adjátok meg nekem a munka örömét, mert a bér ehhez nekem nem elég." Sokat tettünk már e gondolat jegyében, de még nem eleget. A kormány munkájában nagyon jelentősnek értékeljük a változást, amely a megyékkel való foglalkozás területén következett be. A kormány napirendre tűzte a Szabolcs-Szatmár megyei tanács tevékenységét is, amivel jelentős segítséget adott a megye fejlesztéséhez. A Politikai Bizottság tavaly november 15-én Szabolcs-Szatmár megyére hozott határozatának megfelelően a kormány illetékes szervei megtárgyalták és segítséget nyújtanak a határozatban foglalt fontosabb kérdések megvalósításában. Helyesnek és szükségesnek tartom azt a területfejlesztési politikát is, amely szerint a kormány megkülönböztetett támogatásban részesíti a gyengébben fejlett területeket. Ennek megfelelően jelentős támogatást kaptunk a kormánytól a megye iparának fejlesztéséhez, a me-