Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1695 Az Országgyűlés 24. ülése, 1978. július 7-én, pénteken 1696 zőgazdasági termelés korszerűsítéséhez, a művelődés és egészségügy fejlesztéséhez. A kormány által adott támogatással és segítséggel úgy érezzük, igyekeztünk megfelelően gazdálkodni. Ezt mutatják elért eredményeink. Az ötödik ötéves terv első két évében az ipari termelés megyénkben 29 százalékkal növekedett, s elérte a 20 milliárd forint értéket. Iparunk korszerű, szükségletre termel, termékeinek 31 százaléka kerül exportra. A mezőgazdasági termelés az említett két évben 14 százalékkal növekedett. Ennek megfelelően javult a lakosság életszínvonala is. Az öt évre tervezett 20 ezer lakásnak 49 százaléka, 9900 lakás épült fel két év alatt, s megvalósultak az egészségügyi, kulturális, kommuniális beruházások is. Ebben az évben azonban már a mi megyénkben is szűkösnek bizonyult a tervezői és építőipari kapacitás. Visszatérő gondunk a záhonyi átrakókörzet szűkös kapacitása is. Mint a körzet képviselőjének, az a véleményem, hogy Záhony átrakókörzet kiemelt és komplex fejlesztése nemcsak közlekedési, területi megyei, hanem országos érdek is. Éppen ezért kérem a kormányt, hogy szíveskedjen megvizsgálni és segíteni Záhony átrakókörzet komplex fejlesztését. Kedves Elvtársak! A párt politikáját, a kormány gazdasági és kulturális célkitűzéseit, amely egész lakosságunk érdekeit fejezi ki, megyénk lakossága egységesen támogatja. A szocialista építés segíti, erősíti a lakosság egységét és tevékenységét a fejlett szocialista társadalom építésében. A közös érdekek, a kölcsönös bizalom alapján egyre erősödő politikai egységben dolgozik megyénk munkássága, dolgozó parasztsága, értelmisége megyénk gazdasági és kulturális felemelkedéséért, az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításáért. A kormány beszámolóját elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 15 óráig felfüggesztem (13.03). (Szünet: 13.03—15.00 — Elnök: PÉTER JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Marjanek József képviselőtársunk felszólalása következik. mányunk programja a korábbi eredményekre támaszkodva a tanácsok e jellegének további erősítését is célul tűzte ki. Az önkormányzati jelleg az önálló döntések lehetőségét jelenti, s eme önálló döntések csak úgy lehetnek valós, megvalósítható elhatározások, ha a tanács rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges eszközökkel, így anyagi eszközökkel is. A tanácsok gazdálkodását érintő, a közelmúltban megjelent kormányszintű döntések Fejér megyében is kedvezően éreztették hatásukat. Jelentősen megnőtt megyénkben, 40 százalékkal magasabb az V. ötéves terv költségvetési előirányzata a IV. ötéves tervhez képest. Fejlesztési alapunk emelkedése hasonló képet mutat. A megnövekedett gazdálkodási és fejlesztési lehetőségek a lakosság ellátásának magasabb szintű feltételeit biztosítják. Jelentős módosítás volt a megosztott bevételek központi szabályozása is, miszerint a megyei szinten számított 106 százalékon felüli bevétel elvonásra kerül, illetve a 4 százaléknál nagyobb mérvű bevételkiesést központilag megtérítik. A bevételek viszonylag nagyfokú ingadozása, s nem utolsósorban azok tervezhetőségében megmutatkozó bizonytalanság a tanácsi gazdálkodás terveit is bizonytalanná tette, s a tervezettnél lényegesen alacsonyabb bevételek súlyos gondokat okoztak. A megosztott bevételek szabályozása során e kockázat » lekerült tanácsaink válláról. Terveinkben kevesebb a bizonytalansági tényező, gazdálkodásunk egyenletesebb és biztonságosabb lett. Javult a beruházások előkészítése, ütemesebb a pénzügyi terv teljesítése. Erre kétségtelenül serkentően hatott az ez évben bevezetésre került beruházási színvonal-szabályozás is. A kormányprogram az alsófokú oktatás tárgyi feltételeinek javítását, a diákotthoni férőhelyek bővítését is célul tűzte ki. Emlékszem, alig három évvel ezelőtt, amikor az új kormányprogram vitájában felszólaltam, megyénk dinamikus iparosítása kapcsán nem kis aggodalommal beszéltem arról, hogy a gyors ipari fejlődés mellett nem jutott erő a járulékos beruházásokra. Az országos átlagnál jóval nagyobb a tanterem-kihasználtsági mutatónk, nem épült meg a szükséges óvodai, bölcsődei férőhely, nagy a lemaradás a kórházi ágyak számának növekedésében. Nem mondanék igazat, ha azt akarnám állítani, hogy a gondjaink megszűntek. Erről nincs még szó. De az a tény, hogy a IV. ötéves tervi 138 darab tanteremmel szemben a tervidőszak végéig 232 darabot, azaz közel 70 százalékkal több tantermet adunk át általános iskolásainknak, mindenképpen bizonyítja, hogy gondjaink e téren csökkenőben vannak. Ügy érzem, kiemelést érdemel megyénk törekvése és nem kis áldozatvállalása, melynek eredményeképpen a tervidőszak végére két városunkban, s a községek és nagyközségek jelentős részében megvalósíthatónak látszik az egy műszakban való oktatás. Beruházási tevékenységünk tervszerűségének, sikerének alapja a szükséges kiviteli kapacitás biztosítása. A kiviteli kapacitások és az irántuk megnyilvánuló igény közti feszültség MARJANEK JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hazánk egész politikai, gazdasági és társadalmi életét felölelő kormányprogramnak a tanácsok tevékenységére, az államigazgatási munka korszerűsítésére és fejlesztésére vonatkozó elképzeléseivel kapcsolatban kívánok szólni. Az 1971-ben elfogadott tanácstörvény a tanácsok jellegét úgy határozza meg, mint a dolgozó nép hatalmát megvalósító, a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti önkormányzati és államigazgatási szerv. Szabad legyen ebből kiemelnem az önkormányzati jelleget két okból is. Először azért, mert a tanácsokat, mint önkormányzati szervet csak a legutóbbi, 1971-ben elfogadott tanácstörvény deklarálja. Kiemelném másodszor azért, mert kor-