Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1667 Az Országgyűlés 24. ülése, 1978. július 7-én, pénteken 1668 is szólt — a tervezettől elmaradt és ez néhány új lakótelepen ellátási gondokat okoz annak eilenére, hogy szükségintézkedésekkel igyekez­tünk az elmaradást pótolni. Megépült az észak—déli metró első sza­kasza, három közúti felüljáró, és tíz gyalogos­aluljáró, korszerűsítettünk több közlekedési cso­mópontot, fő közlekedési útvonalat, és ez év vé­ge előtt átadjuk a forgalomnak a felújított Margit-hidat es a Mártírok útját. A főváros fejlesztési céljainak eddigi és várható teljesítését a közelmúltban áttekintve megállapítottuk, hogy a terv megvalósítása — részben saját munkánk gyengesége miatt is — a korábban feltételezettnél lényegesen több gonddal és nehézséggel jár. Az elmúlt két év­ben tervünkhöz képest néhány területen lema­radás keletkezett. De úgy ítéljük meg, hogy jól szervezett, hatékony munkával a lemara­dások még pótolhatók, és a város V. ötéves ter­vének fő célkitűzései döntő többségükben telje­síthetők. A főváros fejlődésével együtt javult a la­kosság ellátása, de természetesen nem szüntet­hetők meg rövid idő alatt a többségében múlt­ból örökölt, és a felszabadulást követő jelen­tős terület- és lakosságszám-növekedésből is adódó feszültségek. Ehhez még hosszabb időre, több ötéves tervidőszakra van szükség. Tisztelt Országgyűlés! A Politikai Bizott­ság ez év május 30-án tárgyalta a főváros fej­lesztésére hozott korábbi határozata végrehaj­tásának tapasztalatairól szóló beszámolót. Meg­állapította, hogy a főváros fejlesztése alapve­tően a határozatnak megfelelően, és eredmé­nyesen folyik. Most hozott határozatában elfo­gadta Budapest VI. ötéves és távlati időszakra szóló fejlesztésének fő irányait, és tekintettel a főváros jelentőségére és a történelmileg ki­alakult elmaradások felszámolásának fontos­ságára, felhívta az illetékes párt- és állami szer­vek figyelmét arra, hogy a jövőben is jelen­tőségének megfelelően foglalkozzanak a fővá­rossal, és biztosítsák, hogy dinamikus fejlesz­tése töretlenül folytatódjon. A határozat valóra váltása megnyugtató, biztató jövőt, és a gondok fokozatos felszámo­lásához megfelelő alapot biztosít Budapest és lakossága számára. Szeretném hangsúlyozni, hogy a főváros is­mert gondjainak enyhítésére nemcsak a kor­mány és szervei segítségére szorítkozunk. Tu­datában vagyunk saját felelősségünknek, ismer­jük feladatainkat, tennivalóinkat. Tisztában va­gyunk azzal, hogy a népgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldásához a fővárosban levő üze­meknek, szövetkezeteknek, intézményeknek, és természetesen a Fővárosi Tanácsnak az eddigi­nél hatékonyabb, fegyelmezettebb és szerve­zettebb munkával, takarékos gazdálkodással je­lentősen hozzá kell járulni. Feltett szándékunk és kötelességünk, hogy ennek maradéktalanul eleget tegyünk. Szólni szeretnék a Lázár elvtárs által el­mondottakban is nagy súllyal említett munka­erő-, valamint a beruházási kérdésekről, mi­után ezen a területen a fővárosban van a leg­nagyobb probléma. Hosszú ideje ismert, hogy Budapesten egyre csökken a foglalkoztatható munkaerők száma. A IV. ötéves tervidőszak­ban 91 ezerrel, 15 százalékkal, az elmúlt két évben pedig további 33 ezerrel csökkent a bu­dapesti iparban foglalkoztatottak száma. Saj­nos, a csökkenés többnyire nem a munkahelyek tervszerű megszüntetése, hanem a spontán moz­gás hatására következett be. A mi tapasztala­tunk is megerősíti a Lázár elvtárs által elmon­dottakat, azt, hogy vállalataink, szövetkezeteink jelentős része nem veszi elég komolyan a kiala­kult helyzetet, és terveikben létszámcsökkenés­sel nem, vagy alig számolnak, kevés, munka­erőt megtakarító intézkedést tesznek. A Fővá­rosi Tanácsnál körülbelül 60 ezer többlet mun­kaerőigényt tartanak nyilván, amit sem most, sem a jövőben nem lehet kielégíteni. Ez az el­túlzott munkaerőigény számos helyen közvetve rossz hatással van a munkamorálra, egészség­telen fluktuációt idéz elő, nehezíti a munkafe­gyelem megszilárdítását, és azt, hogy a mun­kaerőt ott foglalkoztassák, ahol arra a nép­gazdaságnak a legnagyobb szüksége van. Bizo­nyos, hogy Budapesten a rendelkezésre álló munkaerővel lényegesen nagyobb feladatokat lehetne megoldani, ha ennek érdekében — a helyi sajátosságokat figyelembe véve — min­denhol céltudatos, konkrét és határozott intéz­kedésekre, mindenekelőtt a folyamatos terme­lés feltételeinek biztosítására, szervezettebb munkára, és a munkafegyelem megszilárdítá­sára kerül sor. A tapasztalat arra mutat, hogy ezen a té­ren, bár nem új kérdésekről, feladatokról van szó, közel sincsenek kielégítő eredmények, ame­lyek okait célszerű lenne komplexen feltárni. Úgy gondolom, hogy még a VI. ötéves tervidő­szakot megelőzően indokolt lenne Budapesten a jelenlegi és a várható munkaerőhelyzetet kü­lön is vizsgálat tárgyává tenni, és a jelenlegi nem kielégítő helyzet rendezése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Másik nagy gondunk a beruházások terén jelentkezik. Budapesten igen jelentős az épí­tőipari kapacitáshiány. Ezért a kivitelezők, bár sokat tesznek a kapacitások növelése érdeké­ben, mégis kénytelenek visszautasítani megren­deléseket. Azonban még így is általános, hogy többet vállalnak, mint amit gyors ütemben és koncentráltan képesek megvalósítani. Ugyanak­kor csak részben van biztosítva, hogy azt vál­lalják el, amire a népgazdaságnak és a lakos­ságnak leginkább szüksége van. Emiatt fontos létesítmények nem, vagy csak késve épülnek meg. Sokszor elfogadhatatlanul hosszúak a vál­lalási határidők, és nem ritkán ezeket sem tartják be. Ennek okai sokrétűek, és általában ismertek. Bizonyos, hogy ez a helyzet jelentős kárt és nehézséget okoz a népgazdaságnak, és igen sok gondot a budapesti beruházóknak. Ezért örömmel hallottam Lázár elvtárs be­számolójából, hogy a kormány szükségesnek tartja olyan intézkedések megtételét, melyek a kapacitások növelésére, a kapacitásigények mér­séklésére, az erők jobb koncentrálására, és a gyorsabb kivitelezésre ösztönöznek. A VI. öt­éves tervidőszakra való jó felkészülés, a meg­levő gondjaink megszüntetése érdekében szük­ségesnek tartjuk, hogy a fővárosban készüljön építőipari kapacitásmérleg, és a jelenleginél

Next

/
Thumbnails
Contents